Bepróbálkozott egy puccsal a botrányokkal övezett, megzuhant népszerűségű vezető – de lepattant a parlamentről Koreában

Foglaljuk össze, mi is történt kedd estétől szerda reggelig Dél-Koreában. A káosz azzal kezdődött, hogy Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint kedd este a YTN televízió élőben közvetített műsorában szükségállapotot hirdetett, arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, „szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket”.

Jun Szogjol kijelentette, hogy nem volt más választása, mint ehhez az eszközhöz nyúlni a szabad és alkotmányos államrend fenntartása végett, mondván, hogy az ellenzéki pártok „rabul ejtették” a parlamentáris döntéshozatali folyamatot, ezzel válságba taszítva az országot. Az elnök a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék azon kezdeményezésére utalt, amellyel fel akarják menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítják a kormányzat által beterjesztett költségvetési törvényjavaslatot. Az ellenzék több mint 4000 milliárd (jelenlegi árfolyamon 1100 milliárd forint) dél-koreai von megszorítást szorgalmaz a büdzsében, amiről a kormány azt mondja, hogy aláásná az alapvető működését.

„Szükségállapotot hirdetek a szabad Koreai Köztársaság védelmére az észak-koreai kommunista erők fenyegetésével szemben, hogy eltörölhessük a megvetendő Észak-Korea-barát, államellenes erőket, amelyek népünket a szabadságától és a boldogságától próbálják megfosztani, és annak érdekében, hogy megóvjuk a szabad alkotmányos rendet”

– mondta Jun Szogjol. Akit elemzők szerint nem annyira az Észak-Korea irányából fenyegető veszélyek, mint a saját, illetve családtagjait érintő korrupciós ügyek fenyegetően szorító vizsgálata, illetve az vezetett erre a váratlan lépésre, hogy a parlamenti kisebbséggel a háta mögött gyakorlatilag semmilyen kérdésben nem volt képes keresztülvinni az akaratát. Az események közvetlen előzménye, hogy egy múlt héten közzétett közvélemény-kutatás szerint Jun támogatottsága 19 százalékra csökkent.

A szükségállapot rendelkezéseinek végrehajtásával Park Anszu vezérkari főnököt bízták meg. A hadsereg közölte, hogy a parlament és a pártok tevékenységét felfüggesztik, a sajtó pedig szintén a rendkívüli jogrend keretei között működhet. Felszólították a hónapok óta sztrájkoló orvosokat, hogy 48 órán belül álljanak ismét munkába. Hangsúlyozták, hogy a rendkívüli jogrend megsértőit bírósági határozat nélkül őrizetbe vehetik.

Nem hagyták magukat

A rendelkezések betartatásával megbízott hadsereg egységei pedig fel is vonultak a parlamenthez, hogy megakadályozzák a képviselők bejutását. Ez azonban nem sikerült, 190 képviselőnek – főként, de nem csak az ellenzék soraiból – sikerült összegyűlnie a parlamentben, többen a biztonsági erőkkel dulakodva jutottak be az ülésterembe, miközben az épület előtt jókora tömeg is összegyűlt, támogatásáról biztosítva a testületet, a koreai demokrácia megvédését hirdető szlogeneket skandálva.

Li Dzsemjung, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, akinek pártja többséggel rendelkezik a parlamentben, de Jun Szogjol pártjának vezetője is alkotmányellenesnek nevezte a szükségállapot bevezetését, amire több mint 40 éve nem volt példa Dél-Koreában.

JUST ANNOUNCED: South Korean President declares MARTIAL LAW. South Korea's security forces enter the building of the National Assembly in Seoul. Tanks have taken to the streets. pic.twitter.com/4DLgGCu9gA

— AJ Huber (@Huberton) December 3, 2024

Közben a parlament saját őrségének tagjai az épületbe bejutni, és az üléstermet kiüríteni szándékozó katonákat igyekeztek visszatartani, például poroltókkal „felfegyverkezve”.

Végül a parlament 300-ból 190 jelen lévő tagja helyi idő szerint szerdára virradóra határozatot fogadott el a szükségállapot feloldásáról. Vu Vonsik házelnök kijelentette, hogy a képviselők

„az emberekkel közösen megvédik a demokráciát”.

Egyúttal felszólította a karhatalmi szerveket, hogy vonuljanak el a parlament épülete elől. A házelnök hivatala közölte, hogy az elfogadott határozattal semmis a szükségállapot kihirdetése, a dél-koreai törvények szerint ugyanis azt a parlament többségi szavazással feloldhatja.

Civilians helped South Korea parliament members to enter the national assembly... one of them had a yellow ribbon on their bag, a symbol to remember the 2014 Sewol ferry tragedy which happened due to the negligence of previous president Park Geun-hye... pic.twitter.com/MRwfDW7bO2

— 큥베리 | Grace (@Ace_BBH) December 3, 2024

Ezzel, illetve azzal, hogy Szogjol saját pártjának, a Polgári Erő Pártjának a parlamentben jelen levő képviselői is megszavazták a szükségállapot feloldását, az elnök tulajdonképpen vereséget szenvedett. És ezt nem sokkal később be is ismerte, amikor helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot.

Jun Szogjol azt is közölte, hogy a rendkívüli jogrend fenntartására kivezényelt katonákat visszahívták. Mint mondta, hamarosan összeül a kabinet megvitatni a helyzetet, amit követően hivatalosan fel fogja oldani a szükségállapotot.

Az ellenzék szerda reggel aztán már ellentámadásba lendült:

„Jun Szogjol elnök a szükségállapot kihirdetésének lépésével egyértelműen megsértette az alkotmányt. Semmilyen, a kihirdetéshez szükséges feltétel nem állt fenn. A szükségállapot kihirdetése kezdettől fogva érvénytelen volt és súlyosan alkotmánysértő. Ez súlyosan lázadó cselekedet volt, és tökéletes alapot biztosít vád alá helyezéséhez”

– írta a Demokrata Párt közleményében. Az ország legnagyobb szakszervezeti szövetsége pedig „határozatlan idejű általános sztrájkot” hirdetett, amíg Szogjol le nem mond. De az elnök saját pártjának vezetője, Han Dongon is „tragikusnak” nevezte a történteket, és felszólított a felelősök elszámoltatására.

Ugyan a parlamentben kétharmados többség kell a Jun Szogjol elleni alkotmányos eljárás elindításához, és az ellenzéki pártok összesen csak 192 hellyel rendelkeznek, a fenti nyilatkozat arra utal, hogy a Polgári Erő Pártja képviselői is csatlakozhatnak az indítványhoz. Ha a parlamenten átmegy a vádemelési javaslat, akkor még az alkotmánybíróság kilenc tagjából hatnak is jóvá kell hagyni a döntést, amellyel eltávolítják az elnököt a posztjáról.

Ha így történne, Jun a második elnök lenne a dél-koreai történelemben, akivel ez előfordul. A sors iróniája, hogy a 2017-ben hasonló módon leváltott Pak Gun Hje ellen nem más, mint Jun Szogjol vezette ügyészként azt a korrupciós vizsgálatot, amely a bukásához vezetett.

Nem egyeztetett lépés, a kormány korlátlan pénzt szán a piacok megtámogatására

Jun Szogjol külföldről sem számíthat túl sok támogatásra. A szükségállapot bevezetését a hírek szerint nem egyeztette előre még az ország legfontosabb szövetségesével, a Dél-Koreában mintegy 30 ezer katonát állomásoztató, és az országot a saját nukleáris védőernyője alatt tartó Egyesült Államokkal sem. A nyugati országok kormányai egymás után adtak hangot megdöbbenésüknek a szükségállapot hírére, illetve nyugalomra szólítottak fel.

A dél-koreai von jelentősen veszített az értékéből a dollárral szemben. A dél-koreai pénzügyminiszter közölte, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtesz a pénzügyi piacok stabilizálása érdekében. A pénzügyminiszter szerdán, a nemzeti bank elnökével folytatott válságértekezlete után arról beszélt, hogy kész „végtelen” forrásokat bevetni a piacokon, és közleményben nyugtatta a befektetőket, hogy minden piac, így a tőzsde is zavartalanul működik tovább.

„Korlátlanul öntünk likviditást részvényekbe, kötvényekbe, rövid pénzpiaci eszközökbe éppúgy, mint devizákba, mindaddig, amíg vissza nem térnek a piacok a rendes kerékvágásba” – fogalmazott a kormány közleménye.

Erőszakos történelmi hagyományok

Ugyan az eseményekkel foglalkozó híradások kiemelik, hogy 40 éve nem volt példa szükségállapot kihirdetésére Dél-Koreában, azért azt is fontos hozzátenni, hogy korábban az ilyen lépések elég bevettnek számítottak a koreai elnökök eszköztárában. A Guardian összefoglalója szerint az országot diktatorikus módszerekkel közel húsz évig irányító Pak Csong Hi például 1961 májusában több ezer katonával hajtott végre sikeres puccsot, és kormányzása alatt többször is kihirdetett szükségállapotot, hogy letörje a tiltakozásokat és megtöltse a börtöncellákat kritikusaival – 1979-ben aztán a saját kémfőnöke követett el merényletet ellene.

Két hónappal Pak halála után Cshö Gjuha szintén tankokkal vette át a hatalmat, majd a következő évben brutális kegyetlenséggel, legalább 200 ember halálát okozva verte le a demokrácia-párti tüntetéseket. Az ország mai, liberális demokráciának nevezhető működése csak 1988-ban kezdődött, négy évtizednyi, a katonaság által támogatott autoriter irányítás után, és ekkor lépett életbe az ország ma is érvényes, ötödik alkotmánya.

Érthető tehát, ha Koreában különös aggodalommal fogadják, ha egy elnök a hadsereg segítségével igyekszik hatalmát kiterjeszteni vagy megszilárdítani, de elnöknek lenni sem egy nyugdíjas állás Dél-Koreában. Káncz Csaba, lapunk külpolitikai szakértőjének rövid, Facebookon közzétett összefoglalója szerint ez lett az ország eddigi elnökeinek sorsa hivatali idejük alatt vagy röviddel azután (a nevek részben angolos átírásban):

1. Syngman Rhee (1948-1960) – megbuktatták. 
2. Yun Bo-seon (1960-1962) – megbuktatták. 
3. Park Csung-hee (1962-1979) – meggyilkolták. 
4. Choi Kyu-hah (1979-1980) – katonai puccsal eltávolították. 
5. Chun Doo-hwan (1981-1988) – Elnöksége után halálra ítélték. 
6.  Roh Tae-woo (1988-1993) – Elnöksége után 22 év börtönbüntetésre ítélték. 
7. Kim Young-sam (1993-1998) – A 3. számú elnök hivatali ideje alatt bebörtönözték. Elnökként két elődje ellen is ítéletet hozott. 
8. Kim Dae-jung (1998-2003) – A 3. elnök alatt bebörtönözték, majd az 5. elnök alatt halálra ítélték (később kegyelmet kapott). Nobel-békedíjas. 
9. Roh Moo-hyun (2003-2008) – Vád alá helyezték (később az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte). Hivatali ideje után korrupció miatt vizsgálat indult ellene, majd öngyilkos lett. 
10. Lee Myung-bak (2008-2013) – Elnöksége után korrupció miatt letartóztatták; 15 év börtönbüntetésre ítélték. 
11. Park Geun-hye (2013-2016) – Vád alá helyezték és letartóztatták korrupció miatt; 24 év börtönre ítélték. 
12. Mun Dzsein – Legutóbbi elnök; nem volt börtönbüntetés. 
13. Jun Szogjol – vádemelés valószínűsíthető.

Úgy tűnik tehát, hogy a parlamentáris demokrácia és az elnöki hatalom közti legújabb összecsapást ismét a parlament nyerte, de csodálkoznánk, ha ez lett volna az utolsó ilyen csörte.