Váratlan látogatást tett Ukrajnában az amerikai külügyminiszter, de Zelenszkij elnök öröme nem felhőtlen. Oroszország tovább nyomult előre Ukrajnában, és szolgálatba állította a Bulava interkontinentális ballisztikus rakétát. Összefoglaló.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedd reggel Kijevbe érkezett előre be nem jelentett látogatás keretében. Nem sokkal megérkezése után találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ez volt Blinken első látogatása Ukrajnába azóta, hogy a múlt hónapban jelentős amerikai segélycsomagról szüketett döntés Ukrajna számára. A csomag egy része már megérkezett, és még több fog érkezni - mondta Blinken.
Zelenszkij kulcsfontosságúnak nevezte az amerikai segítséget, és köszönetet is mondott érte Blinkennek, de azt is közölte, hogy Ukrajnának égetően szüksége van még két légvédelmi rendszerre az ország második legnagyobb városa, Harkiv védelmére, amelyet az elmúlt hetekben többször értek orosz csapások.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Harkiv megyei Buhruvatka települést, miközben az elmúlt nap folyamán öt frontszakaszon előrenyomult, és 14 ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. Az állításokat független forrásból nem sikerült eddig megerősíteni, de egyre nő az esélye, hogy Moszkva a háború kezdete óta a legnagyobb áttörést érheti el ezekben a napokban Ukrajna területén.
Oroszország szolgálatba állította a Bulava interkontinentális ballisztikus rakétát - jelentette kedden a TASZSZ állami hírügynökség a rendszer főtervezőjére hivatkozva. Oroszország tavaly novemberben tengeralattjáróról indított tesztet hajtott végre a rakétával, amely az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint akár hat nukleáris robbanófej hordozására is képes.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Ha 2026 és választás, akkor minden magyarnak a várhatóan április 12-én tartandó országgyűlési voksolás jut az eszébe. Pláne, hogy rendkívül szoros versenyfutásra lehet számítani a kormányzó Fidesz-KDNP és a legnagyobb ellenzéki erő, a Tisza Párt között. Azonban, ha Magyarországról kitekintünk, akkor világszerte még további mintegy 40 országban rendeznek idén választást, 1,6 milliárd embert érintve.
Közös közleményük lényege: „Mi nem akarunk amerikaiak lenni”. Azok után adták ki nyilatkozatukat, hogy Trump kijelentette: így vagy úgy, de beavatkozik Grönland életébe.
Az Európai Unió nagy aggodalommal követi az iráni tüntetések áldozatairól szóló jelentéseket, és elítéli a biztonsági erők által alkalmazott erőszakot, az önkényes fogva tartást és megfélemlítést – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szombaton.
Ennyit tudnak a korábban rettegett orosz fegyverek valójában az amerikai technika ellen? Vannak mentő körülmények, de az összkép így is elég sötét orosz szempontból.
Az amerikai elnök „szeretne megállapodást kötni” a dán területről, és figyelmeztet, hogy hajlandó „a nehezebb utat választani”, nehogy Oroszország vagy Kína elfoglalja előtte a szigetet.
Lengyelország bekérette a magyar nagykövetet, miután Magyarország újabb két lengyel állampolgárnak adott menedékjogot, ami tovább mélyíti a két ország közötti diplomáciai feszültséget.
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet. 
