Váratlan látogatást tett Ukrajnában az amerikai külügyminiszter, de Zelenszkij elnök öröme nem felhőtlen. Oroszország tovább nyomult előre Ukrajnában, és szolgálatba állította a Bulava interkontinentális ballisztikus rakétát. Összefoglaló.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedd reggel Kijevbe érkezett előre be nem jelentett látogatás keretében. Nem sokkal megérkezése után találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ez volt Blinken első látogatása Ukrajnába azóta, hogy a múlt hónapban jelentős amerikai segélycsomagról szüketett döntés Ukrajna számára. A csomag egy része már megérkezett, és még több fog érkezni - mondta Blinken.
Zelenszkij kulcsfontosságúnak nevezte az amerikai segítséget, és köszönetet is mondott érte Blinkennek, de azt is közölte, hogy Ukrajnának égetően szüksége van még két légvédelmi rendszerre az ország második legnagyobb városa, Harkiv védelmére, amelyet az elmúlt hetekben többször értek orosz csapások.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Harkiv megyei Buhruvatka települést, miközben az elmúlt nap folyamán öt frontszakaszon előrenyomult, és 14 ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. Az állításokat független forrásból nem sikerült eddig megerősíteni, de egyre nő az esélye, hogy Moszkva a háború kezdete óta a legnagyobb áttörést érheti el ezekben a napokban Ukrajna területén.
Oroszország szolgálatba állította a Bulava interkontinentális ballisztikus rakétát - jelentette kedden a TASZSZ állami hírügynökség a rendszer főtervezőjére hivatkozva. Oroszország tavaly novemberben tengeralattjáróról indított tesztet hajtott végre a rakétával, amely az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint akár hat nukleáris robbanófej hordozására is képes.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Miközben az Irán elleni háború napi kétmilliárd dollárba kerül az Egyesült Államoknak, a hadikiadások pedig szerte Nyugaton megugrottak, a nemzetközi segélyezésre jutó források radikálisan csökkennek, és – részben a háború miatt – egyre nő a rászorulók száma. Egy ENSZ-becslés szerint az iráni háború első két hetére költött pénzből 87 millió életet lehetett volna megmenteni.
A Ryanair nem volt túl elegáns. 
