Közleményében Josep Borrell azt írta: nemzetközi megfigyelők jogsértésekről számoltak be úgy a kampány során, mint a választás napján, jelentéseik pedig nem nyilvánították sem szabadnak, sem tisztességesnek a választásokat. A választási bizottságnak és az illetékes hatóságoknak ki kell vizsgálniuk a szabálytalanságokat, a szavazókra nehezedő nyomásgyakorlások és megfélemlítések jelentett eseteit, amelyek befolyásolják a választási folyamatba vetett bizalmat – jelentette ki Borrell, majd hozzátette: e szabálytalanságok kivizsgálását gyorsan, átláthatóan és függetlenül kell végezni.
„Georgia uniós tagjelölt ország, s mint ilyennek, bizonyítania kell az európai értékek iránti elkötelezettségét, kezdve a választási folyamat teljes átláthatóságával” – fogalmazott.
A választások feddhetetlensége és a jogállamiság fenntartása a demokrácia sarokkövei, valamint az uniós csatlakozási folyamat szerves részét és alapjait képezik – hívta fel a figyelmet. Tájékoztatása szerint felkérte az Európai Unió Tanácsának a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika alakításáért felelős konzultatív testületét, az úgynevezett Politikai és Biztonsági Bizottságot, hogy még a keddi nap folyamán tartson vitát a georgiai helyzetről. Közölte továbbá, a georgiai helyzet megvitatását a Külügyek Tanácsa novemberi ülésének napirendjére is feltette.
Georgia népe hónapok óta fejezi ki a demokratikus értékek iránti elkötelezettségét, továbbá országa uniós útján való előrehaladását sürgeti. A georgiaiak megérdemlik, hogy átlássák a választási folyamatot és biztosak lehessenek a következő kormány legitimitásában. Fontos, hogy a tiltakozások és a kormány ezekre adott válaszai békések maradjanak.
Az országban tapasztalható demokratikus hanyatlást vissza kell fordítani, és kedvező környezetet kell biztosítani a média, a civil társadalom és az ellenzék számára, amelyek a pluralista, demokratikus társadalmat alkotják – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Egy nappal az újraindítás után. 
