Kiküldött tudósítónk jelenti:
Brandenburg tartományban is földindulásszerűen előretör majd az Alternatíva Németországért párt (Afd), ahogy tette azt korábban másik két kelet-németországi tartományban, Türingiában és Szászországban? Vagy megálljt parancsol a szélsőjobb előretörésének a jobbközépen álló Kereszténydemokrata Unió (CDU) és az Olaf Scholz német kancellár vezette Német Szociáldemokrata Párt (SPD), valamint a kormánykoalícióban most is meghatározó Zöldek, akikről széltében-hosszában a városban mindenütt az hallható, hogy az emberek többsége itt, Potsdamban, rájuk szavaz majd.
Egy biztos, a jelenlegi helyzetből és a kormánykoalíció jó ideje tartó gyenge szerepléséből mindenkinek elege van, változást akar a többség – kérdés az, hogy milyen módon?
És vajon ebben a kelet-németországi tartományban is meglovagolja az Afd azt az össznépi pesszimizmust és elégedetlenséget, ami az országban érezhetően mindenütt jelen van. Sokan ebben a tartományban a német újraegyesülés utáni kitörően boldog időszak elteltével átfordultak mélabúba, a nyugatnémet rész mellett – okkal, ok nélkül – csak másodrendű polgároknak érzik magukat az itt lakók. Elegük van a hazájukba csőstül érkező bevándorlókból, az engedékeny, „lágy” politikai hatalomból, valamint az átlagember számára is nap mint nap érezhető, egyre súlyosbodó gazdasági válságból, a folyton hangoztatott és rengeteg pénzt elvivő klímavédelmi tervek megvalósulásából és a szintén hatalmas összeget felemésztő energiapolitikai kérdésekből. Errefelé ugyan szinte mindenki zöld, meg „re”, meg persze újrahasznosított világban él – de sokan úgy érzik, és ennek hangot is adnak, hogy a kormány ezt a területet is, ahogy például az engedékeny bevándorláspolitikát, „túltolta”.
Változást akarnak az emberek, de nagyon nem mindegy, merre indulnak tovább? Az utca emberét kérdezve – itt, a tartomány fővárosában – mindenki azt válaszolja, bárki jobb lehet, csak az Afd ne szerezzen többséget. Még a sarki patikus és a Brandenburger strasse utcai árusai is egységesen a Zöldekre való szavazást és az Afd elutasítását emlegetik.
Az biztos, hogy mind a fiatalok körében, mind az idősebb korosztálynál magas számú részvételre számítanak a vasárnapi szavazófülkéknél, tudva persze azt, hogy a fennen hangoztatott Afd-ellenérzés nem biztos, hogy bejut a szavazófülkék magányába, lehet, hogy ott mégis a jobboldali-populisták mellé húzzák majd be az „x”-et, hogy biztosak lehessenek abban, parlamenti szinten jön majd a változás.
Közben a város főterén, a Brandenburgi kapunál látványos szabadtéri kiállítás nyílt "ToleranzRäume Brandenburg" címmel, amely hat brandenburgi kisebb-nagyobb települést megjárt már, és a toleranciát, a békés egymás mellett élést, a demokrácia alapértékeit, a mások, valamint a bevándorlók elfogadását hirdeti. Igaz, ottjártunkkor (kétszer is elhaladtunk a kiállítási pavilon mellett) egy árva lelket sem lehetett látni se ki-, se bemenni a tárlatra – de az biztos, hogy ez a kultúrakció is az Afd nézetei ellen szól.
Amúgy az egész város egy nagy és merő földtúrás, mindenütt cserélik ki az utcákon, a járdákon a macskaköveket – kapaszkodjanak meg! – újabb macskakövekre. Hogy aki eddig nem esett hanyatt a girbe-gurba utcákon, nehezen megközelíthető úti célja felé – az majd a munkálatok befejeztével pótolhassa.
Fotó: Klasszis Média/Vágó Ágnes
És hatalmas sátrakat állítanak is péntek délutántól a városban sokfelé, amelyekben hangolnak már a zenészek – a vasárnapi választást megelőzően az utcák számos pontján lesz ingyenes koncert, éjfélig tartó utcazene –, ami nagy divat errefelé.
Amely vagy a földindulásszerű változás előszelét ünnepli, vagy azt az összefogást erősíti a városlakókban, hogy itt az utolsó pillanat, hogy az Afd győzelmi sorozatának megálljt parancsoljanak a városlakók.
Egy szavazat, sőt kettő már biztos: mivel feleségével Potsdam lakója a német kancellár, Olaf Scholz, ezért vasárnap ők is nyilván szavazni indulnak a Havel folyó partján álló, 8 lakásos, teljesen hétköznapi társasházban lévő otthonukból. És az ő szavazatukhoz, hogy kire voksolnak majd – nem férhet kétség.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
