Yoon Suk Yeol (Jun Szuk Jol) dél-koreai elnök — a Reuters tudósítása szerint —így jelentette be az intézkedést:
„Hadiállapotot hirdetek, hogy megvédjem a szabad Koreai Köztársaságot az észak-koreai kommunista erők fenyegetésétől, hogy felszámoljam az aljas észak-koreai államellenes erőket, amelyek erabolják népünk szabadságát és boldogságát, és megvédjem a szabad alkotmányos rendet.”
„Ezzel a hadiállapottal újjáépítem és megvédem a szabad Koreai Köztársaságot, amely nemzeti katasztrófa felé rohan. Ennek érdekében határozottan felszámolom azokat az államellenes erőket, amelyek az ország tönkretételének fő okozói, és amelyek gonosz cselekedeteket követnek el” — tette hozzá az elnök.
Fotó: Wikipédia
Az elnök az ellenzéket vádolja
Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök hadiállapot kihirdetésekor, azzal vádolta az ország ellenzékét, hogy kisajátította a parlamentet, szimpatizál Észak-Koreával és államellenes tevékenységével megbénítja a kormányt — írja a The Guardian. Az elnök ezt egy televíziós beszédben jelentette be, és megfogadta, hogy felszámolja az észak-koreai erőket és megvédi az alkotmányos, demokratikus rendet. Azonban nem volt azonnal világos, hogy a lépések hogyan érintik az ország kormányzását és demokráciáját.
Yoon – akinek támogatottsága az elmúlt hónapokban visszaesett – 2022-es hivatalba lépése óta küzdött, hogy elképzeléseit keresztülvigye az ellenzéki többségű parlamenten. Yoon konzervatív Népi Erő pártja zsákutcába került a liberális ellenzéki Demokrata Párttal folyó vitában a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról. Emellett elutasította a feleségét és magasrangú tisztségviselőket érintő botrányok független vizsgálatára irányuló ellenzéki felhívásokat.
Az ellenzék tiltakozik
Lee Jae-myung ellenzéki vezető, aki csak kicsivel maradt alul Yoon ellen a 2022-es elnökválasztáson, „illegálisnak és alkotmányellenesnek” nevezte Yoon bejelentését.
„Yoon elnök ok nélkül vészhelyzeti hadiállapotot hirdetett” – mondta Lee Jae-myung, aki a nyilatkozatot alkotmányellenesnek minősítette. „Hamarosan harckocsik, páncélozott járművek és fegyveres és kardcsörtető katonák fogják irányítani az országot.”
Fotó: Wikipédia
Dél-Koreában utoljára 1979-ben hirdettek hadiállapotot, miután meggyilkolták az akkori dél-koreai diktátort, Park Chung-hee-t, aki 1961-ben katonai puccsal ragadta magához a hatalmat.
Dél-Korea legfőbb ellenzéki ereje, a parlamentben többségben lévő Demokrata Párt felszólította valamennyi képviselőjét, hogy gyűljenek össze a nemzetgyűlésen – írja a Yonhap hírügynökség. Ez annak ellenére történt, hogy állítólag blokkolták a parlament bejáratát.
A hadsereg már lépett is
A hadiállapot bejelentését követően a dél-koreai hadsereg bejelentette, hogy felfüggesztik a parlamentet és más olyan politikai összejöveteleket, amelyek „társadalmi zűrzavart” okozhatnak. A Yonhap hírügynökség szerint a hadiállapotot megsértő személyeket közvetlenül letartóztathatják.
A katonaság azt is közölte, hogy az ország sztrájkoló orvosainak 48 órán belül vissza kell állniuk a munkába – jelentette a hírügynökség. Orvosok ezrei sztrájkolnak hónapok óta az orvosi egyetemi hallgatók számának bővítésére irányuló kormányzati tervek miatt.
Akna lehet az adófizetés és az idő előtti betétfeltörés. 
