A műholdfelvételek hatalmas mértékű pusztítást mutatnak több olyan területen, amelyekről Izrael katonai parancsnoksága azt állítja, hogy „operatív ellenőrzés” alatt állnak. A pusztítás nagy részét szisztematikus bontások okozták, mind a már megrongálódott épületek, mind a nagyrészt épnek tűnő épületek esetében – számol be róla a BBC Verify.
A britek által ellenőrzött felvételek nagy robbanásokat mutatnak, amelyek por- és törmelékfelhőket szabadítanak fel, miközben az izraeli erők ellenőrzött bontásokat hajtanak végre toronyházakon, iskolákon és más infrastruktúrákon.
Fotó: X/@UNHumanRights
Háborús bűncselekmény
Több jogi szakértő is elmondta a BBC Verifynek, hogy Izrael háborús bűncselekményeket követhetett el a Genfi Egyezmény alapján, amely nagyrészt tiltja, hogy a megszálló hatalom elpusztítsa az infrastruktúrát.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője azt mondta, hogy a nemzetközi joggal összhangban működtek; hogy a Hamász „katonai eszközöket” rejtett el civil területeken, és hogy az „épületek megsemmisítését csak akkor hajtják végre, ha erre feltétlenül szükség van katonai szükségszerűségből”.
Rafah városában például egész városrészeket tettek a földdel egyenlővé, mint például Tel al-Szultant és a szaúdi negyedet. Tel al-Szultan, amely Rafah egyetlen szülészeti kórházáról és árvaotthonáról ismert, súlyosan megrongálódott, csak néhány épület, köztük a kórház maradt épen. Hasonlóképpen, Khuza'ában, egy mezőgazdasági városban, amely 1,5 kilométerre fekszik az izraeli határtól, az izraeli erők 1200 épületet romboltak le, azt állítva, hogy azok a Hamász „terrorista infrastruktúrájának” részét képezték. Abasan al-Kabirában, egy a háború előtt 27 ezer lakosú területen, egy nagy területet teljesen megtisztítottak mindössze 38 nap alatt, 2025. május 31. és július 8. között.
Eitan Diamond, a jeruzsálemi Diakonia Nemzetközi Humanitárius Jogi Központ szakértője hangsúlyozta, hogy a civil tulajdon spekulatív okokból – például a jövőbeni támadásokban való esetleges felhasználásuk céljából – történő megsemmisítése nem felel meg a jogi kritériumoknak.
Janina Dill, az oxfordi Etikai, Jogi és Fegyveres Konfliktusok Intézetének társigazgatója kijelentette, hogy egy megszálló hatalomnak kötelessége a területet a lakosság javára igazgatni, nem pedig lakhatatlanná tenni.
Nincs konkrét indoklás
Az újságírók állítása szerint azonban az izraeli védelmi erők nem adtak konkrét indoklást a BBC Verify által dokumentált, több mint 40 gázai helyszínen történt robbantásokra.
Júliusban Izrael védelmi minisztere, Israel Katz egy úgynevezett „humanitárius város” létrehozását javasolta Rafah város romjain, ahová kezdetben 600 ezer palesztint telepítenének le. A javaslat kemény kritikákat váltott ki, Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök egy „koncentrációs táborhoz” hasonlította – teszi hozzá a Szabad Európa román változata.
A BBC által idézett elemzők szerint a robbantások egy szélesebb körű stratégia részét képezhetik, amelynek célja Izrael által állandó jelleggel ellenőrzött „biztonsági övezetek” vagy „pufferzónák” létrehozása, és a palesztinok Gázából való elmenekülésének kikényszerítése.
Az izraeli média beszámolói szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök egy zárt ajtók mögötti ülésen kijelentette, hogy az izraeli védelmi erők „egyre több otthont rombolnak le”, így a palesztinoknak már „nincs hová visszatérniük”.
Egyelőre nincs gyanúsított. 
