Az emberi jogvédő szervezetek nyomása ellenére elhalasztotta az EU az Izraellel szembeni büntetőintézkedések elfogadását.
Az uniós külügyminiszterek keddi brüsszeli ülésükön mindössze arról egyeztek meg, hogy „szorosan figyelemmel követik majd” az EU és a zsidó állam között múlt héten született megállapodás betartását, adta hírül a Euronews. Ennek értelmében Izrael megkönnyíti a segélyek bejutását a Gázai övezetbe, újabb átkelőhelyeket nyit meg, amelynek következtében növekszik majd az övezetbe bejutó segélyek mennyisége az ígéretek szerint.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint Izraelnek több lépést kell tennie a gázai humanitárius helyzet javítása érdekében. Ugyanakkor szerinte az EU célja nem a büntetés, hanem a gázai állapotok javítása.
Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad
Az uniós nagykövetek kéthetente felülvizsgálják majd, hogy Izrael betartja-e az egyezményt. Egyúttal készenlétben tartanak tíz szankciós lehetőséget a zsidó állammal szemben, köztük a vízummentes utazás felülvizsgálatát és a megszállt Ciszjordániában lévő zsidó telepekről származó áruk uniós importjának betiltását.
Több civil és jogvédő szervezet, köztük az Amnesty International élesen bírálta a brüsszeli döntést.
„Azzal, hogy az EU megtagadta az Izraellel fennálló (kereskedelmi) egyezmény felfüggesztését, kegyetlenül és jogellenesen elárulta az európai projektet és víziót”, mondta Agnés Callamard, az emberi jogvédő szervezet főtitkára az EUobserver szerint.
Hozzátette, hogy az európai vezetők „zöld jelzést adtak a gázai népirtás folytatásához” Izraelnek. Az izraeli vezetés visszautasítja a népirtás vádját.
A brüsszeli portál idézte Thomas Byrne ír külügyminiszterhelyettest is, aki szerint számos uniós kollégája nem akart további lépéseket tenni Izraellel szemben a keddi ülésen, például kereskedelmi szankciókat kivetni.
27-ből 26 uniós tagország abban ugyan egyetértett, hogy még több szélsőséges izraeli telepest kellene uniós feketelistára tenni, de „Magyarország, Izrael fő EU-szövetségese még ezt is megvétózta”, tette hozzá Thomas Byrne.
A több mint másfél éve tartó izraeli hadműveletekben már több mint 58 ezer palesztin vesztette életét helyi egészségügyi szervek szerint, mintegy ötven százalékuk nő és gyerek. A hadműveleteket megelőző, 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás mintegy 1200 áldozatot követelt.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint az izraeli erők mintegy 800 palesztint öltek meg a segélyosztó helyszínek közelében május vége óta. Az izraeli hadsereg vizsgálatot indított a történtekkel kapcsolatban, a gyanú szerint ugyanis a katonák parancsra lőttek a segélyre várakozó tömegbe.
Múlt héten tíz embert, köztük hat gyereket ért halálos légicsapás egy vízosztó központ közelében. Az izraeli hadsereg elismerte a támadást, de állítása szerint „technikai hiba„ történt egy „terroristák” elleni akció során.
Már 18 ezernél tart az Otthon Start hitelszerződések száma, csaknem 30 ezer első lakásvásárló költözhet új otthonba. 
