Rushanara Ali demokráciáért felelős brit miniszter azt mondta, hogy a rendelkezés része lesz az új választási törvénynek, amit jóval a következő, 2029-re tervezett választás előtt akarnak elfogadni. Ha a parlament elfogadja a javaslatot, a fiatalok már szavazhatnának is a választáson.

Az Egyesült Királyságban több helyen már most is 16 év a korhatár. Például a skót és a walesi önkormányzati választásokon is szavazhatnak a 16 évesek. Az országos parlamenti választáson azonban 1969 óta 18 év az alsó korhatár. Előtte még 21 év volt.

A Konzervatív Párt árnyékminisztere bírálta a kormányzó Munkáspárt tervét. Paul Holmes zavarosnak nevezte a javaslatot. Szerinte nem egyértelmű, hogy a kormány miért adna szavazati jogot a 16 éveseknek, ha ezek a fiatalok még nem házasodhatnak, nem lottózhatnak, és alkoholt sem vásárolhatnak. A brit diákok országos szövetsége és a Liberális Demokraták párt viszont üdvözölte a kormány tervét.

Európában nem Nagy-Britannia az első

Az Európai Unió nem szabályozza sem az aktív, sem pedig a passzív választójog korhatárát, tehát azt, hogy hány éves kortól lehet szavazni, illetve jelöltként indulni a választáson, így ezt az egyes tagállamok maguk dönthetik el.

Ausztriában 2003-ban vitték le 19 évről 18 évre a választók korhatárát. 2007-ben pedig nyugati szomszédaink voltak az elsők, ahol 18 évről 16 évre tovább csökkentették az életkort, amikor már önállóan szavazhatnak országosan és az európai parlamenti választásokon is.

Belgiumban egy 2022-ben elfogadott törvény csökkentette le 16 évre a választókorhatárt, de csak úgy, hogy a 16 és 17 éves választópolgárok csak a lakóhelyük szerinti önkormányzathoz benyújtott kérelmet követően szavazhattak. A belga alkotmánybíróság aztán 2023. július 20-án alkotmányellenesnek találta ezt, ezért eltörölte, így már többletkövetelmény nélkül minden 16 éves szavazhat.  

Németországban egy 2023 elején elfogadott törvény csökkentette le 18-ról 16-ra az európai választásokon a választókorhatárt. 2018-ban Málta alkotmánya is a 16 évben határozza meg a választókorhatárt, beleértve az európai parlamenti választásokat is. Görögországban a választókorhatár 17 év. Norvégiában azok a 17 évesek, akik a választások évében töltik be a 18. életévüket, már szavazhatnak.

Jelentős számú ország vezet be egyéni szabályozást, például a katonaságra, a rendőrségre vagy a házas személyekre vonatkozóan. Egyes szabályok tükrözhetik a helyi szokásokat vagy hagyományokat, például Szerbiában, Szlovéniában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában a 16 évesek lakosai akkor szavazhatnak, ha alkalmazásban állnak.

De Európa többi államában 18 év a korhatár. A nem EU-tag Svájcban viszont a kantoni választásokon már a 16 évesek is az urnákhoz járulhatnak.

A 2022-es európai parlamenti választások előtt az Európa Tanács szorgalmazta a szavazati korhatár legalább 16 évre való leszállítását a helyi és regionális választásokon. Mindeközben Romániában a Szenátus ideiglenes elnöke 2023-ban kijelentette, szeretné, ha a szavazati jog gyakorlásához szükséges alsó korhatárt 18-ról 16 évre csökkentenék az országban. 

Magyarországon 18 év a választási korhatár.

Egyesült Államok és Oroszország

Bár az Egyesült Államokban 21 éves kortól számítanak nagykorúnak a fiatalok, a választójog korhatára általánosságban mégis 18 év. A nagykorúság nem mindenre vonatkozik, például 18 éven felül cselekvőképes felnőttnek számítanak, azaz felnőttként büntethetők vagy felelősségre vonhatók, illetve politikailag már választókorúak, de más szempontból – például alkoholfogyasztást vagy cigarettavásárlást illetően – nem számít a nagykorúság. 

Azért írtuk azt, hogy általánosan érvényes a 18-as korhatár, mert a Maryland állambeli Takoma Park választói 2013 novemberében történelmet írtak. A város lett az első hely az Egyesült Államokban, ahol a 16 és 17 évesek szavazati jogot kaptak a helyi választásokon. Azóta legalább egy másik település – a szomszédos Hyattsville, Washington egy másik elővárosa – követte ezt a példát. Az aktivisták országszerte kampányolnak ezért a jogért, Memphistől a kaliforniai Fresnóig. Tizenöt államban már a 17 évesek is szavazhatnak a 18. életévük betöltése után tartandó választások előválasztásain.

Oroszországban is 18 éves kortól mehetnek szavazni a fiatalok.

A világ többi részén

A legtöbb országban tartja magát a 18 éves korhatár, de Dél-Koreában például csak 2019-ben szállították le 19 évről 18-ra.

Latin-Amerikában dívik az alacsonyabb életkor, Kubában, Nicaraguában, Brazíliában és Argentínában már 16 éves kortól szavazhatnak, cserébe viszont 18-70 év között egyenesen kötelező. Sőt, Argentínában a 15 éves személyek is szavazhatnak az előválasztásokon, ha az általános választások napján vagy azt megelőzően betöltik a 16. életévüket. Ecuadorban is 16 év az alsó korhatár, de 18-65 kötött kötelező elmenniük voksolni. Puerto Rico-ban pedig az önkormányzati választásokon már lehet 16-tól szavazni.

Ezen kívül az Ír-tengeren található Man-szigeteken, valamint a Guernsey-szigeteken is lehet 16 évesen szavazni. 

Indonéziában és Kelet-Timorban 17 éves kortól lehet, Izraelben 17 évesen csak önkormányzati választásokon. A Salamon-szigeteken azonban már csak 19 éves kortól biztosít szavazati jogot, míg négy országban, Tajvanon, Kamerunban, Bahreinben és Nauruban 20 éves kortól.

A világ számos országában azonban a 21. év a végső közös korhatár, amikor a szavazás engedélyezett. A csoportot jellemzően kisebb vagy politikailag konzervatívabb nemzetek alkotják, mint például Kuvait, Szingapúr, Omán és Szamoa. Az Egyesült Arab Emírségekben a legmagasabb a szavazati korhatár a világon, 25 év, ami négy évvel magasabb, mint a következő legközelebbi országban.

Szakértők szerint érdekesek ezek az országonként meghatározott korhatárok, amikor egy demokrácia politikai részvételének különböző aspektusait értékeljük. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy azok, akik közvetlenül a választások előtt érik el a választókorúságot, nagyobb valószínűséggel mennek el a következő választásokon is szavazni. Azt is megfigyelték, hogy ha a fiatalok szavaznak, a szüleik is nagyobb valószínűséggel teszik ezt.