Mindazoknak, akik meg akarják állítani az öldöklést, még nagyobb nyomást kell helyezniük Oroszországra, hogy felhagyjon a háborúval Ukrajnában – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.
A tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően Kaja Kallas újságíróknak nyilatkozva azt mondta: egyértelmű, hogy még erősebben kell támogatni Ukrajnát.
Egyértelmű az is, hogy a tűzszünetre irányuló amerikai-ukrán javaslatokat Oroszország elveti és a háború folytatását akarja – hangoztatta.
„Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát és a civileknek ne kelljen meghalniuk”
- fogalmazott.
Örömét fejezte ki, hogy az EU és a tagállamok által Ukrajnának ígért lőszermennyiség kétharmada már összegyűlt, majd azt mondta: természetesen ennél többre van szükség. Emlékeztetett, a tagállamok 23 milliárd euró támogatás mellett kötelezték el magukat Ukrajna számára.
Közel-Kelet, Nyugat-Balkán
Azzal kapcsolatban, hogy a Külügyek Tanácsa megvitatja a Közel-Keleten és a tágabb régióban bekövetkezett legújabb fejleményeket, szót ejtve a Szíriában fennálló helyzetről is, Kallas azt mondta, az EU-nak, mint legnagyobb támogatónak, többet kell tennie a humanitárius segítség célba jutása érdekében hogy
„megállítsa a szörnyű emberveszteséget”.
A luxembourgi tanácskozás keretében tartják az első EU-Palesztina magas szintű politikai párbeszéd ülését Mohammad Musztafa, a Palesztin Hatóság miniszterelnökének részvételével, amelyen politikai kérdésekről és kétoldalú kapcsolatokról lesz szó.
A politikai párbeszéd keretében az EU és a Palesztin Hatóság véleményt cserél a gázai konfliktusról, a ciszjordániai helyzetről és az izraeli-palesztin kapcsolatokról, valamint a kétállami megoldás, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása előmozdításának kilátásairól. A résztvevők ezt követően érintik a kétoldalú kapcsolatokat, beleértve a Palesztin Hatóság reformprogramját, és az ehhez szükséges uniós támogatás lehetőségeit.
A külügyi tanácsülés témái közül az uniós főképviselő kiemelte még a Nyugat-Balkán országaival tervezett munkaebédet, amellyel kapcsolatban azt mondta: a térségben a feszültség érezhetően növekszik, ezért előre kell haladni a bővítés kérdésben. Sikertörténetre van szükség ezen a téren – tette hozzá nyilatkozatában az uniós diplomácia vezetője.
Annalena Baerbock német külügyminiszter az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy a békemegállapodásra vonatkozó elképzelését az Európai Unió megerősítse. Ennek – véleménye szerint – részét képezi az is, hogy az EU erősíti Ukrajna pozícióit a megígért kétmillió lőszer leszállítása által. Ukrajna támogatásának gyengülése az agresszort erősíti csak – tette hozzá.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter azt mondta, meg kell érteni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincs szándéka a tűzszünet irányába haladni, ezért az Európai Uniónak a szankciók politikájának szigorításával szükséges megszorongatnia az orosz gazdaságot a háborús erőfeszítések gyengítése érdekében.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter közölte, az amerikai adminisztrációnak látnia kell, hogy az orosz vezetés kigúnyolja a tűzszünetre irányuló kezdeményezéseket, és reményét fejezte ki, hogy válaszul megfelelő döntések születnek.
Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter érkezésekor azt mondta, a Nyugat-Balkán stabilitása fontos Európa és az európai gazdaság számára is. Szavai szerint erősíteni kell a térség országainak európai perspektíváját, ugyanakkor, mint fogalmazott: „egyértelmű, hogy nincs gyors előre vezető út, az integrációnak fokozatosnak kell lennie az országok által elért előrehaladás eredménye alapján”.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban az osztrák külügyi tárcavezető egyebek mellett azt mondta, békére van szükség, de nem egy kierőszakolt, diktátumok alapján létrehozott békére.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 5,19 pontos nyitás után emelkedett hétfőn délelőtt. 
