Mindazoknak, akik meg akarják állítani az öldöklést, még nagyobb nyomást kell helyezniük Oroszországra, hogy felhagyjon a háborúval Ukrajnában – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.
A tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően Kaja Kallas újságíróknak nyilatkozva azt mondta: egyértelmű, hogy még erősebben kell támogatni Ukrajnát.
Egyértelmű az is, hogy a tűzszünetre irányuló amerikai-ukrán javaslatokat Oroszország elveti és a háború folytatását akarja – hangoztatta.
„Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát és a civileknek ne kelljen meghalniuk”
- fogalmazott.
Örömét fejezte ki, hogy az EU és a tagállamok által Ukrajnának ígért lőszermennyiség kétharmada már összegyűlt, majd azt mondta: természetesen ennél többre van szükség. Emlékeztetett, a tagállamok 23 milliárd euró támogatás mellett kötelezték el magukat Ukrajna számára.
Közel-Kelet, Nyugat-Balkán
Azzal kapcsolatban, hogy a Külügyek Tanácsa megvitatja a Közel-Keleten és a tágabb régióban bekövetkezett legújabb fejleményeket, szót ejtve a Szíriában fennálló helyzetről is, Kallas azt mondta, az EU-nak, mint legnagyobb támogatónak, többet kell tennie a humanitárius segítség célba jutása érdekében hogy
„megállítsa a szörnyű emberveszteséget”.
A luxembourgi tanácskozás keretében tartják az első EU-Palesztina magas szintű politikai párbeszéd ülését Mohammad Musztafa, a Palesztin Hatóság miniszterelnökének részvételével, amelyen politikai kérdésekről és kétoldalú kapcsolatokról lesz szó.
A politikai párbeszéd keretében az EU és a Palesztin Hatóság véleményt cserél a gázai konfliktusról, a ciszjordániai helyzetről és az izraeli-palesztin kapcsolatokról, valamint a kétállami megoldás, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása előmozdításának kilátásairól. A résztvevők ezt követően érintik a kétoldalú kapcsolatokat, beleértve a Palesztin Hatóság reformprogramját, és az ehhez szükséges uniós támogatás lehetőségeit.
A külügyi tanácsülés témái közül az uniós főképviselő kiemelte még a Nyugat-Balkán országaival tervezett munkaebédet, amellyel kapcsolatban azt mondta: a térségben a feszültség érezhetően növekszik, ezért előre kell haladni a bővítés kérdésben. Sikertörténetre van szükség ezen a téren – tette hozzá nyilatkozatában az uniós diplomácia vezetője.
Annalena Baerbock német külügyminiszter az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy a békemegállapodásra vonatkozó elképzelését az Európai Unió megerősítse. Ennek – véleménye szerint – részét képezi az is, hogy az EU erősíti Ukrajna pozícióit a megígért kétmillió lőszer leszállítása által. Ukrajna támogatásának gyengülése az agresszort erősíti csak – tette hozzá.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter azt mondta, meg kell érteni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincs szándéka a tűzszünet irányába haladni, ezért az Európai Uniónak a szankciók politikájának szigorításával szükséges megszorongatnia az orosz gazdaságot a háborús erőfeszítések gyengítése érdekében.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter közölte, az amerikai adminisztrációnak látnia kell, hogy az orosz vezetés kigúnyolja a tűzszünetre irányuló kezdeményezéseket, és reményét fejezte ki, hogy válaszul megfelelő döntések születnek.
Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter érkezésekor azt mondta, a Nyugat-Balkán stabilitása fontos Európa és az európai gazdaság számára is. Szavai szerint erősíteni kell a térség országainak európai perspektíváját, ugyanakkor, mint fogalmazott: „egyértelmű, hogy nincs gyors előre vezető út, az integrációnak fokozatosnak kell lennie az országok által elért előrehaladás eredménye alapján”.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban az osztrák külügyi tárcavezető egyebek mellett azt mondta, békére van szükség, de nem egy kierőszakolt, diktátumok alapján létrehozott békére.
(MTI)
Újabb, Magyarországhoz még közelebbi horvát városba indít járatokat a Wizz Air. Nyáron Dubrovnik mellett már Zadarba is szinte pillanatok alatt el lehet jutni m 
