A kelet-európai NATO- és EU-tagállamok Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának diplomatái megvitatták annak lehetőségét, hogy Magyarországot kizárják a földrajzi védelmi klub jövőbeli találkozóiról – állítják a Financial Timesnak a tárgyalásokat ismerő személyek. A lap emlékeztet, a 2015-ben alapított csoportban Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia vesz részt; mindannyian a Szovjetunió vagy a Varsói Szerződés egykori tagjai, jelenleg pedig NATO- és EU-államok. Vezetőik, külügyminisztereik és védelmi minisztereik rendszeresen összeülnek, hogy összehangolják biztonságpolitikai megközelítésüket, különösen a keleti határaik védelmével kapcsolatban.
Fotó: Depositphotos
A legutóbbi találkozókon Magyarország megvétózta a csoport közös állásfoglalásait, amelyek az Ukrajnának nyújtandó támogatás növelésére vonatkoztak, valamint a NATO azon lépéseinek jóváhagyását, amelyek az országnak nyújtott katonai támogatás fokozására vagy a szövetség tagjává válási kérelmének felgyorsítására irányultak. Az Ukrajnának nyújtott támogatással és Kijev csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatos uniós magyar blokkolási taktika miatt sok szövetséges türelme is elfogyott.
A B9-ek vezetői ma Rigában találkoznak, és tisztviselők szerint Magyarország ismét megtagadja a többiek által elfogadott nyilatkozattervezet jóváhagyását.
A Budapest kizárásáról szóló megbeszélések „nagyon komolyak” – mondta a lap egyik forrása, hozzátéve, hogy „valószínűleg utoljára találkozunk ebben a formában”. Egy másik forrás szerint a legutóbbi találkozókon „kemény” viták zajlottak, és nehéz lesz megszervezni a jövőbeli találkozókat, hacsak a magyar fél nem lesz együttműködőbb.
A Financial Times felidézi, Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hónapban azt mondta, hogy országa NATO-tagságának feltételeit igyekszik „újrafogalmazni”, mivel ellenzi, hogy a szövetség támogassa Ukrajnát a háborúban.
„Magyarország meghívást kapott a június 11-i rigai B9-es csúcstalálkozóra” – közölte a litván elnöki hivatal. „A NATO és az EU egysége miatt fontos, hogy Magyarország bent maradjon”.
A Gránit Bank eredménytartalékba helyezi a 2025-ben elért rekordmértékű, egyedi szinten 19,2 milliárd forintos adózás utáni eredményét a közgyűlés döntése. 
