A MED9 csoport vezetői – Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Málta, Ciprus, Szlovénia, Portugália és Horvátország – közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy „kiállnak Libanon és népe, köztük a libanoni fegyveresek további támogatása mellett. Ezek azok az erők, amelyek kritikus stabilizáló szerepet játszanak" – jelentette az euronews.
Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a libanoni fegyveres erők visszatérése Dél-Libanonba és a libanoni szuverenitásának visszaállítása „létfontosságú a békéhez és stabilitáshoz".
„Megismételtük a tűzszünet szükségességére való felhívásunkat, mivel ez a tűzszünet elengedhetetlen mind Gázában, mind Libanonban. Szükség van rá most a túszok, az erőszak áldozatává vált polgári lakosság számára, és hogy elkerüljük a regionális eszkalációt, ami az egész régióban és azon túl is veszélyezteti a stabilitást” – mondta.
Macron nem részletezte, milyen formában képzeli el a támogatást, de elmondta, hogy október 24-én Párizsban konferenciát tartanak a humanitárius a libanoni segélyszállítmányok felgyorsítására, miközben segíteni fogják az ország katonai és belső biztonsági erőinek megerősítését.
A konferencia előtt Macron és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök bejelentette, hogy a G7-ek védelmi minisztereinek találkozóján azt is megvizsgálják, hogy miként segíthetik a libanoni hadsereget a déli bevonulásában.
Fotó: MTI/AP/Huszein Malla
Fokozódó fegyveres konfliktus
Izrael és a Hezbollah a gázai háború tavaly októberi kezdete óta szinte naponta váltanak határon átnyúló tüzet. De az elmúlt hetekben az erőszak jelentősen felerősödött. Izrael egyre súlyosabb csapásokat mért Libanon déli határtól távol eső részeire, köztük a fővárosra, Bejrútra, és szeptember végén szárazföldi offenzívát is indított az országban. Becslések szerint 15 ezer izraeli katona tevékenykedik Libanonban. A Hezbollah időközben kiterjesztette rakétacsapásait Izraelben mélyebben behatolva az országba, ami megzavarta a mindennapi életet.
Van még tartalék a magyar részvényekben
