Óriási politikai vihart kavart az amerikai Legfelsőbb Bíróság hétfői döntése, amely az elnöknek jogi mentességet biztosít minden hivatalos cselekedetre, ezzel gyakorlatilag elvetve az amerikai forradalom és az amerikai alkotmány azon alapelvét, hogy egyetlen személy - beleértve a főparancsnokot - sem áll a törvények felett. A három liberális bíró a hat konzervatívval szemben súlyos különvéleményt fogalmazott meg, miszerint ezzel a Bíróság lényegében büntethetetlen királyt csinált az elnökből.
A botrányos ítéletre való tekintettel Sonia Sotomayor bírónő eltekintett az udvariaskodástól és egyértelműen kijelentette: "Az Egyesült Államok elnöke a leghatalmasabb személy az országban - és talán a világon is. A többség ítéletének köszönhetően mostantól védve van mindenféle büntetőjogi felelősségre vonástól, amikor hivatali feladatait végzi. Utasítja a Navy Seal Team 6 (a haditengerészet különleges egysége), hogy öljön meg egy politikai riválist? Immunis. Katonai puccsot szervez? Immunis. Elfogad kenőpénzt a kegyelemért? Immunis."
Fotó: Depositphotos
A bírónő így folytatja: "Az elnök és az általa szolgált emberek közötti kapcsolat visszavonhatatlanul megváltozott. Hivatalos minőségében az elnök ma már király, és a törvények felett áll".
"Senki sem állhat a törvények felett" - korábban az amerikai társadalomban ez tabu volt, amit senki sem mert megszegni. Elvégre az Egyesült Államokat az angol monarchia elleni harcban alapították. A félelem, hogy valaki a törvények fölé emelkedhet, a köztársaság kezdete óta kíséri az amerikaiakat.
Kiszabadult a démon
Hétfőn, nagyjából akkor, amikor a Legfelsőbb Bíróság közzétette a mentelmi jogról szóló döntését, Trump megosztott egy posztot, amelyben katonai bíróságot követelt politikai ellenfeleivel szemben. Az egyikben republikánus politikai ellenfelének, Liz Cheneynek a képe szerepelt, aki a poszt szerint hazaárulásban bűnös.
Az ilyen intézkedések elrendelése, valamint a hadsereg mozgósítására tett ígérete, hogy közel 20 millió migránst toloncol ki, Trump a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében mentesülne a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Mindössze arra kellene hivatkoznia, hogy a nemzetbiztonság érdekében járt el, és ezért "alapvető" hivatalos cselekményt hajtott végre a legfőbb végrehajtó szerepében.
Minden relativizálódik
A „Trump kontra Egyesült Államok” ügyben hozott döntés közvetlen jogi következményei szintén elkezdtek kirajzolódni. Trump ítélethirdetését a New York állambeli hallgatási pénzek eltussolási ügyében - amelyben 34 vádpontban találták bűnösnek üzleti feljegyzések meghamisításában, hogy megvásárolja egy pornósztár hallgatását a 2016-os elnökválasztás előestéjén - kedden július 11-ről szeptember 18-ra tolták el.
Juan Merchan, a New York-i legfelsőbb bíróság bírája hozzájárult a halasztáshoz, hogy Trump ügyvédeinek legyen idejük beadványokat benyújtani azzal az állításukkal kapcsolatban. Eszerint az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése azt jelenti, hogy a Trump elleni vádemelést és elítélést hatályon kívül kell helyezni, mert a perben szereplő bizonyítékok között szerepeltek Trump és társai között az elnöksége alatt folytatott hivatalos kommunikációk.
Óriási a fölháborodás
Megnyitotta-e a Legfelsőbb Bíróság döntése Pandora szelencéjét az USA és a világ előtt? Bizony súlyos kritikák özöne következett a mértékadó sajtóban, íme néhány példa:
A New York Magazine leszögezi: "A Legfelsőbb Bíróság konzervatív szupertöbbsége hétfőn alapvetően megváltoztatta az amerikai demokráciát, és átfogó és újszerű mentességet biztosított az elnöknek, amikor korrupt, erőszakos vagy hazaáruló célokra használja fel hivatalának hatalmát. Ez a szinte leküzdhetetlen pajzs a hivatalban elkövetett bűncselekményekkel szembeni büntetőjogi felelősségre vonás ellen felforgatja a szövetségi kormányzat struktúráját, és az elnökséget a többi hatalmi ág fölé emeli, egyfajta királyi státuszba.”
A VOX kijelenti: "A volt elnökök büntetőjogi mentelmi jogának megadásáról szóló döntés átalakítja az elnökség intézményét. Megcsúfolja az alkotmányunk és kormányzati rendszerünk alapelvét, miszerint senki sem áll a törvények felett. A bíróság alig többre támaszkodva, mint a saját félrevezetett bölcsességére az elnök "bátor és habozás nélküli cselekvésének" szükségességéről... a bíróság megadja Trump volt elnöknek az összes mentességet, amit kért, és még többet is... A döntés fő tanulsága, hogy az elnök minden hivatalos cselekedete, amelyet az indítékra vagy szándékra való tekintet nélkül határoznak meg, mentességre jogosult, amely "legalább ... vélelmezhető", és nagyon is lehetséges, hogy "abszolút".
Július 1-jén maga Biden elnök egy televíziós beszédben a döntést "veszélyes precedensnek" nevezte. Az elnök szerint az ítélet aláássa a "jogállamiságot", és "szörnyű rossz szolgálatot tesz" az amerikaiaknak.
Kétélű kard egyelőre Trumpnak
Trump azonban még nincsen túl a nehezén, ami a Capitolium megostromlásában játszott szerepét illeti. Tanya Chutkan, a Washingtonban illetékes kerületi bírónak ugyanis most azt kell tisztáznia, hogy Trump mennyiben járt el hivatalos minőségben, és mennyiben magánérdekből. Ennek érdekében Chutkan várhatóan szeptemberben tart majd többhetes meghallgatást. Még ha nem is születik ítélet, ez a meghallgatás egyfajta árnyékperré válhat.
Végleg fényt derítene Trump 2021. január 6-i szerepére is. Az amerikai választóknak akkor lehetőségük lenne megtudni, hogy mit tett Trump a Capitolium megrohamozása előtt és közben, és komolyan elgondolkodhatnának azon, hogy valóban egy elítélt bűnözőt akarnak-e elnöknek.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
