Az Európai Bizottságnak vissza kellene vonnia azt a 2023-as döntését, amellyel 10 milliárd eurónyi forrást szabadított fel Magyarország számára - véli az uniós bíróság egyik vezető jogi tanácsadója.
Az Európai Unió Bírósága azt a keresetet vizsgálja, amelyet az Európai Parlament nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a Bizottság megsértette saját szabályait, amikor 2023 decemberében feloldotta a Magyarországnak szánt források befagyasztását. A pénzeket korábban jogállamisági aggályok miatt tartották vissza – írja a Politico.
Az EP-képviselők szerint a Bizottság politikai megfontolásból döntött így: állításuk szerint a lépés egy kulcsfontosságú uniós csúcs előtt történt, amikor az EU-nak elengedhetetlen volt Orbán Viktor miniszterelnök együttműködése az Ukrajnának nyújtandó támogatás ügyében.
Fotó: Pixabay
Kulcsfontosságú iránymutatás
A cikk szerint Tamara Ćapeta jogi főtanácsnok véleménye, amely a források felszabadításáról szóló bizottsági döntés megsemmisítését javasolja, iránymutatásul szolgál majd a bíráknak, akik néhány hónapon belül hozzák meg végső ítéletüket. A portál kiemelte, a főtanácsnokok nem bírák, hanem jogi tanácsadók, akik bonyolult vagy precedensértékű ügyekben segítik a bíróság munkáját.
Ćapeta szerint a Bizottság helytelenül alkalmazta saját jogállamisági feltételeit, amikor a pénzeket még azelőtt folyósította, hogy a magyar kormány reformjait teljes körűen végrehajtották volna.
A főtanácsnok azt is kifogásolta, hogy a Bizottság nem végzett megfelelő értékelést a magyar Legfelsőbb Bíróság függetlenségét érintő reformokról, valamint az Alkotmánybíróság tagjainak kinevezéséről. Ez két olyan ügy, amelyekkel az Európai Parlament szerint a Bizottság nem foglalkozott kellő alapossággal. Emellett Ćapeta a transzparencia hiánya miatt is bírálta a Bizottságot, mondván: nem adott kellően részletes indoklást a források felszabadításáról szóló döntéshez.
„A Bizottság nemcsak Magyarországnak, hanem az uniós polgároknak is magyarázattal tartozik” — áll az értékelésről kiadott közleményben.
Vissza kell fizetni?
René Repasi, német EP-képviselő, az uniós jog professzora a Politico megkeresésére úgy értékelt, hogy a döntés megsemmisítése azt jelentené, hogy a Bizottságnak „vissza kellene kérnie a pénzt”.
„Ha Magyarország nem fizetné vissza az összeget, a Bizottság más kifizetéseket csökkenthetne, amelyekre Magyarország egyébként jogosult, a visszafizetendő összeggel megegyező mértékben”
- fogalmazott Repasi.
A bíróság ítélete precedensértékű lesz abból a szempontból, hogy mekkora mozgástere van a Bizottságnak a jogállamisági jogsértések értékelésében, különösen az Általános Rendelet (CPR) alkalmazásakor, amely szigorú feltételeket szab az alapvető jogok és a bírói függetlenség tiszteletben tartásához az uniós források kifizetésekor.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
