Azóta, hogy Donald Trump idén januárban hivatalosan is visszatért a Fehér Házba, több olyan döntés is született, amely alapjaiban rengette meg nemcsak az Egyesült Államokat, hanem a világgazdaságot is. Különösen érzékenyen érintette azonban mind a kiszolgáltatottabb amerikaiakat, mind azokat a harmadik világbeli országokat, amelyek nagymértékben támaszkodtak az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által nyújtott támogatásokra.
Bár a jelenlegi amerikai adminisztráció kommunikációjában a USAID által nyújtott támogatások elcsalt, túlzott diverzitási és egyenlőségi programok finanszírozására elszórt dollármilliókként jelentek meg, a hathatósan szétvert támogatási rendszernek a gazdaságban is konkrét helye volt.
Nemzetközi ügyek
Magyarországon a közbeszédben a USAID fogalma főleg abban jelent meg, hogy a Szabad Európa magyarországi változatának finanszírozása is veszélybe került, miután felfüggesztették azt. Ám a hazai helyzet ahhoz képest egyáltalán nem súlyos, hogy a USAID több országban is a gazdaság egyik mozgatórúgójaként működött.
A Center For Global Development (CGD) nemzetközi bontást készített arról, hogy az amerikai támogatások leállítása mely országokat érintett a legsúlyosabban – a legextrémebb esetekben ez a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mérhető százalékaként is megjelent.
Libériában az USAID által biztosított források megszűnése a GNI mintegy 1,6 százalékát jelentette. Afganisztán, Szomália és Palesztina (a CGD ezen a téren külön közigazgatási egységként kezelte az egyébként Izraelhez tartozó területet) szintén rendkívül sérülékenynek bizonyult: mindhárom esetben az Amerika által nyújtott támogatások több mint 1 százalékát tették ki az éves bruttó nemzeti jövedelemnek. Az Amerika által juttatott összegekből kulcsfontosságú közszolgáltatásokat, köztük egészségügyi és humanitárius ellátásokat fedeztek – tette hozzá az agytröszt.
A további nagy vesztesek közé tartozik Etiópia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kolumbia, Dél-Afrika, Banglades, Kenya és Tanzánia, melyek mindegyike 200 millió dollárt meghaladó támogatástól esett el. Az országokban az USAID kivonulása megbénította a fejlesztési programokat és gazdasági bizonytalanságot eredményezett, azaz Donald Trumpék pont a legkiszolgáltatottabb államok alól rúgták ki a széket.
Végül nyilvánvalóan nem lehet elfelejteni a USAID legnagyobb kedvezményezettjének számító Ukrajnát sem, amely a becslések szerint 2022 és 2024 vége között nagyjából 32,4 milliárd dollárnyi támogatást kapott az ügynökségtől.
Ebből több mint 26,8 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatásként érkezett az ukrán kormányhoz, amelyet alapvető közszolgáltatások – például egészségügy, oktatás és köztisztviselői fizetések – fenntartására használtak fel. A cél az állami működés folytonosságának biztosítása volt a háborús környezetben.
Belföldi hatások
A USAID szétveréséhez, ameddig csak a külföldön elköltött, vagy az állítólagosan túlságosan progresszív programok leállításáról volt szó, Donald Trump szavazóinak döntő többsége elégedetten tapsolt. Az ügynökség vegzálása azonban utolérte az átlagos amerikaiakat is, és több ezer munkahely elvesztéséhez vezetett mind a szövetségi hivatalban, mind a kapcsolódó vállalkozói szektorban.
Az Elon Musk irányította kormányzati hatékonyságért felelős minisztérium által propagált leépítés következtében az USAID dolgozóinak létszáma több mint 10 ezer főről alig 300 alá csökkent. Az alkalmazottak túlnyomó többségét elbocsátották vagy fizetett szabadságra küldték, ezzel gyakorlatilag működésképtelenné téve azt.
A megszorítások különösen súlyosan érintették a nagyobb USAID-alvállalkozókat. A fejlesztési tanácsadással foglalkozó Chemonics például több mint 600 amerikai munkavállalót bocsátott el vagy küldött kényszerszabadságra, további 300 dolgozó munkaidejét pedig csökkentette, mintegy 41 államban. Egy másik fontos partner, a hasonló működési területű DAI amerikai munkavállalóinak körülbelül 60–70 százalékát, mintegy 380 főt kényszerült fizetés nélküli szabadságra küldeni.
A washingtoni térségben működő szövetségi alvállalkozók különösen nagy pénzügyi károkat szenvedtek: a kifizetetlen számlák összege elérte a 350 millió dollárt, ami további mintegy kétezer munkahely ideiglenes megszűnéséhez vezetett.
A USAID eddigi mészárosa távozik
Az elmúlt napok amerikai belpolitikájának egyik legjelentősebb híre, hogy Pete Marocco, a külföldi segélyeket ellenőrző kormánytisztviselő, aki fontos szerepet játszott a USAID leépítésében, elhagyta az amerikai külügyminisztériumot. Ráadásul, amennyiben a Reutersnek nyilatkozó források nem tévednek, nem is annyira önszántából tette mindezt. Erre utal az is, hogy néhány nappal ezelőtt még úgy tárgyalt a külföldi segélyezés jövőjéről a külügyminisztériumban több mint húsz szakértővel, hogy nem volt jele annak, távozni készülne. Sajtóinformációk szerint Marocco elsősorban Marco Rubio külügyminiszterrel keveredett összetűzésbe, ezért kellett mennie. Távozásával felmerül a kérdés, mi lesz a USAID sorsa?
Korai az öröm
Bár a Trump-kormány visszaállított hat olyan külföldi segélyprogramot, amelyeket nemrég töröltek – főként sürgősségi élelmiszersegélyekről van szó háborús és válságövezetekben, a USAID megmenekülésének egyelőre még korai örülni. Ahogy arról az AP News beszámolt, Marocco helyére átmeneti vezetőnek nem egy megengedőbb ember érkezett, hanem Elon Musk egyik hű katonája: Jeremy Lewin, a Kormányzati Hatékonyságért Felelős Minisztérium (DOGE) munkatársa – aki korábban a USAID végleges felszámolásának lebonyolítására kapott megbízást a Muskhoz köthető tárcán belül. Mindez tehát arra utal, hogy az amerikai segélyekre támaszkodó országok, köztük Ukrajna nem lélegezhetnek fel – épp ellenkezőleg.
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell. 
