A francia csendes-óceáni térségben napok óta tartó nyugtalanság – amelyet a szavazási szabályok megváltoztatásának terve váltott ki – és öten meghaltak a legújabb jelentések szerint – írja a The Guardian. Továbbra is magas a feszültség Nouméában, Új-Kaledónia fővárosában a napok óta tartó zavargások után pénteken, miután a francia kormány képviselője bejelenttette, hogy a csendes-óceáni terület egyes részei „kikerültek az állam ellenőrzése alól.” Louis Le Franc, Új-Kaledónia köztársasági főbiztosa új biztonsági intézkedéseket jelentett be. Péntek estére 1700-ról 2700-ra emelik a rendőrök és csendőrök számát a szigeten.
Fotó: Aztv.az
„Erősítés fog érkezni… hogy ellenőrizzék azokat a területeket, amelyek az elmúlt napokban kikerültek a kontroll alól, és ahol az ellenőrzés már nem biztosított” – mondta Le Franc újságíróknak egy tájékoztatón. Egy emberöléssel gyanúsított személy feladta magát a hatóságoknak – tette hozzá.
A hétfőn kezdődött, öt halálos áldozatot követelő, több száz letartóztatást eredményező zavargás után csütörtök este viszonylag nyugodt volt – mondta. Nouméában azonban még mindig voltak összetűzáses és aggodalomra okot adó pontok.
Le Franc azt mondta, hogy a lakosság élelmiszerrel és gyógyszerekkel való ellátását katonák fogják biztosítani, köztük az aknamentesítési szakértőkkel is, és eltávolítják a tiltakozók által emelt útbarikádokat. Az új-kaledóniai kormány pénteki közleménye szerint a szigetnek két hónapra van elegendő élelmiszerkészlete, a probléma pedig az elosztás területén van.
Elbukott függetlenségi népszavazások
Miután három alkalommal is népszavazáson elutasította a függetlenséget a szigetcsoport lakossága, az ügy továbbra is erős támogatottságot élvez a kanak nép körében, amelynek ősei évezredek óta a szigeteken éltek. A 19. század második felétől Franciaország által gyarmatosított Új-Kaledónia különleges státusszal rendelkezik, ellentétben az ország többi tengerentúli területével.
A francia törvényhozók kedden elővették azokat a terveket, amelyek lehetővé tennék azon betelepülők számára, akik legalább 10 éve Új-Kaledóniában élnek, hogy szavazhassanak a terület választásán.
A függetlenségpárti erők szerint ez felhígítaná a lakosság mintegy 40 százalékát kitevő kanakok szavazati arányát.
Azeri zászlók a lázadók kezében
Azerbajdzsáni zászlókat emeltek magasba a csendes-óceáni területeken zajló tüntetéseken, miközben a francia területről érkező szakadárokat Bakuba hívták - teszi hozzá a The Guardian. A francia kormánynak nincs kétsége afelől, hogy Azerbajdzsán feszültséget szít Új-Kaledóniában, annak ellenére, hogy a kaszpi-tengeri ország és a francia csendes-óceáni terület hatalmas földrajzi és kulturális távolságra van egymástól.
Azerbajdzsán visszautasítja azt a vádat, hogy ő viselné a felelősséget az öt ember halálát okozó, és a párizsi kormányt megrázó zavargásokért.
„Ez nem fantázia. Ez a valóság” – mondta Gérald Darmanin francia belügyminiszter a France 2 televíziós csatornának arra a kérdésre, hogy Azerbajdzsán, Kína és Oroszország beavatkozik-e Új-Kaledóniába.
„Sajnálom, hogy néhány kaledóniai függetlenségpárti vezető alkut kötött Azerbajdzsánnal. Ez vitathatatlan." De hozzátette: „Még, ha vannak is beavatkozási kísérletek… Franciaország szuverén a saját területén, és egyre inkább.”
Irány a kút? 
