Kereszténydemokrata, szociáldemokrata, liberális és zöldpárti európai parlamenti képviselők közös levélben szólították fel az Európai Bizottságot, hogy állítsa le Magyarország minden uniós támogatását. A német közszolgálati Tagesschau akkori értesülése szerint a levél hátterében a jogállamiság tartós magyarországi sérülése és a legújabb, civil szervezeteket célzó törvényjavaslat áll. Erről korábbi cikkünkben olvashat:
A korrupcióellenes munkájáról is ismert, az Orbán-kormányt gyakran kritizáló Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő az X-en hozta nyilvánosságra a levelet.
Az Országgyűlés 2023 decemberében fogadta el a szuverenitás védelméről szóló törvényt, amely létrehozott egy új állami szervet, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely – a levél szerint – „többek között azzal a feladattal rendelkezik, hogy kivizsgálja azokat a szervezeteket, amelyek külföldi finanszírozást kapnak, és állítólag a választók akaratának befolyásolására törekednek”. A törvényt „széles körben úgy értelmezik, mint egy eszközt, amelyet a kormánykritikusok, köztük a civil társadalom ellen vethetnek be”.
A dokumentum emlékeztet arra is, hogy az Európai Bizottság 2024 októberében kötelezettségszegési eljárást indított a törvény miatt, de nem függesztett fel újabb kifizetéseket, holott szerintük a jogszabály „sérti a magánélethez, a véleménynyilvánításhoz és a gyülekezéshez való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét”.
‼️Enough is enough‼️
— Daniel Freund (@daniel_freund) May 21, 2025
Orbán continues to dismantle the rule of law and violate the fundamental rights of EU citizens.
Unacceptable that we still transfer EU funds to his corrupt regime. It’s time to suspend all payments!
Our letter (26 MEPs) to Budget Commissioner Serafin ⤵️ pic.twitter.com/6VyPcsRFr8
A képviselők felhívták a figyelmet, hogy a kormány 2025. május 13-án újabb javaslatot terjesztett elő, az úgynevezett lex NGO-t. „Ez szerintük lehetővé tenné civil szervezetek feketelistázását, súlyos finanszírozási korlátozások bevezetését, valamint a beható pénzügyi megfigyelést és szankciókat.”
A levél szerint „az ilyen fejlemények fényében az EU-nak alkalmazkodnia kell”.
Fotó: Európai Parlament
Kitérnek arra is, hogy az Európai Bizottság már korábban is elismerte: „az uniós pénzeszközök korrupció vagy az alapvető jogok megsértése miatt valóban veszélyben lehetnek”. Hivatkoznak az Európai Bíróság C-156/21. számú ítéletére is, amely szerint „a jogállamisági mechanizmus alapján még a messzemenő forrásfelfüggesztések is jogszerűek, ha arányosak az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető kockázattal”.
„A legutóbbi kormányzati támadások átfogó és rendszerszintű jellege miatt még nyilvánvalóbbá vált, hogy Magyarországnak szánt valamennyi uniós finanszírozás – minden költségvetési soron – komoly kockázatnak van kitéve.”
„Ezért indokoltnak tartjuk minden olyan forrás felfüggesztését, amely arányban áll az Európai Unió pénzügyi érdekeit fenyegető veszéllyel” – írják.
A képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy sürgősen állítsa le Magyarország minden finanszírozását, minden rendelkezésre álló jogi eszközzel.
Emellett arra is kérik a testületet, hogy biztosítsa: a blokkolt forrásokat ne irányítsák át más programokon keresztül. A levél szerint a magyar kormány nemrég 600 millió euró átcsoportosítását kérte a kohéziós alapokból az új STEP program céljaira, ami aláássa a jogállamisági feltételrendszer integritását.
Zárásként a képviselők hangsúlyozzák: „Európa történelmi külső kihívásokkal néz szembe, és egységesen kell kiállnunk a demokrácia és az alapvető jogok védelme mellett, elutasítva az autoriter elmozdulást az Unión belül.”
Daniel Freund mellett a levelet aláírta mások mellett Moritz Körner (Renew Europe – liberálisok), Monika Hohlmeier (Európai Néppárt – EPP), Chloé Ridel (Szocialisták és Demokraták – S&D), Michał Wawrykiewicz (EPP), Tineke Strik (Zöldek/Európai Szabad Szövetség – Zöldek), Jean-Marc Germain (S&D), Jutta Paulus (Zöldek), Niclas Herbst (EPP) és Raquel García Hermida Van der Walle (Renew) is. Az aláírók közül többen is az Európai Parlament költségvetési és jogi bizottságainak vezetői vagy jelentéstevői, illetve a korrupcióellenes és jogállamisági ügyekkel foglalkozó munkacsoportok tagjai.
A két üzemanyagtípus közötti árkülönbség továbbra is jelentős. 
