Az EU külügyminisztereinek a jövő hétfői találkozójuk előtt, még szerdán küldött levélben Borrell „komoly aggodalmakra hivatkozik a nemzetközi humanitárius jog esetleges gázai megsértésével kapcsolatban”, és kijelentette: „Izrael ez idáig nem foglalkozott kellőképpen ezekkel az aggodalmakkal” — számol be róla a Reuters.

A politikai párbeszédet egy szélesebb körű megállapodás tartalmazza, amely új lapot nyit az EU és Izrael közötti kapcsolatokban, beleértve a kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat is, amely 2000 júniusában lépett hatályba.

„A fenti megfontolások fényében javaslatot fogok benyújtani arra vonatkozóan, hogy az EU-nak hivatkoznia kell az emberi jogi záradékra az Izraellel folytatott politikai párbeszéd felfüggesztése érdekében” – írta Borrell.

Minden tagországnak bele kéne egyeznie

A felfüggesztéshez mind a 27 EU-tagország jóváhagyása szükséges, ami a diplomaták szerint nagyon valószínűtlen. Több ország tiltakozott, amikor szerdán egy magas rangú uniós tisztviselő tájékoztatta a brüsszeli nagyköveteket a javaslatról – mondta a névtelenül nyilatkozó diplomaták közül három.

Borrell javaslata erős üzenetet kíván küldeni Izrael háborús magatartása miatt – mondta egy diplomata.

Ezt a külügyminiszteri találkozón fogják megvitatni, amelyen utoljára elnököl ötéves mandátuma lejárta előtt.

Az ENSZ elítél

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala a múlt héten közölte, hogy a háborúban igazolt halálos áldozatok közel 70 százaléka nő és gyermek volt, és elítélte a nemzetközi humanitárius jog alapelveinek szisztematikus megsértését.

Izrael kategorikusan elutasítja e bejelentést. Az izraeli hadsereg kijelentette, hogy akciója „a megkülönböztetés és az arányosság elvével összhangban van, és a polgári károk lehetőségének gondos felmérése előzi meg”.

Az EU küzd az egységes fellépésért

Az EU küzdött, hogy egységes álláspontot alakítson ki a gázai háborúval kapcsolatban, amelyet a Hamasz palesztin fegyvereseinek tavaly október 7-én Izrael elleni támadásai váltottak ki. A blokk felszólította a Hamászt, hogy engedjen szabadon minden izraeli túszt, és mindkét oldalt, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot.

Egyes EU-országok, például Csehország és Magyarország elkötelezett támogatói Izraelnek, míg mások, például Spanyolország és Írország a palesztinok melletti támogatásukat hangsúlyozzák.

Az egyik diplomata szerint „döbbenet” alakult ki a nagykövetek körében a javaslat körüli „eljárás és előkészítés hiánya miatt”.

Borrell tettei „megosztottabbá tették az EU-t, mint valaha” – kommentálta egy diplomata.