Drámai riportban számolt be a hét elején a Guardian arról, hogy egyes kelet-ukrajnai folyókon olyan mértékű a szennyezés, hogy már az ivóvízbázist is veszélyezteti. A helyiek szerint ez mind nem véletlen, az oroszok tudatosan mérgezik vegyi anyagokkal a kis folyókat, amik aztán eljutnak egészen a nagyvárosokig.
Megszólaltatták Szerhij Kraszkovot, az észak-keleti Csernyihiv megyében lévő Szlabin nevű település polgármesterét, aki arról számolt be, hogy szinte minden halfaj kipusztult a Deszna (oroszul Gyeszna) folyóból. Ez azért történhetett, mert az ebbe befolyó Szejm folyóból horribilis mennyiségű vegyszeres víz érkezett. A Deszna összeköttetésben van a Kijev környéki víztározókkal, ami milliók ivóvízét adja, vagyis hihetetlenül nagy a veszély.
A Deszna Oroszország nyugati vidékén és Ukrajnában, a Dnyeper leghosszabb, bal oldali mellékfolyója. Hossza: 1187 km, vízgyűjtő területe: 88 900 négyzetkilométer, évi közepes vízhozama másodpercenként 360 köbméter. Az oroszországi Szmolenszki területen és a Brjanszki területen, valamint az ukrajnai Csernyihivi területen és a Kijevi területen folyik keresztül.
Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Valójában egyelőre annyit tudnak az ukrán hatóságok, hogy a határ orosz oldalához közeli Tyotkino faluban működő cukorgyárból engedték és még most is engedik a Szejmbe a veszélyes anyagokat nagyon nagy mennyiségben. Főleg ammónia és magnézium került így a vízbe, de voltak más mérgező anyagok is. Ezután omlott össze a Szejm teljes biológiai rendszere, a folyó menti települések egymás után jelezték a halpusztulást, illetve a növényzet és a vízi organizmusok elhalását. A jelek szerint a békák sem bírták a terhelést, tömegesen pusztultak el, a tetemeket markolókkal kellett beemelni a gödrökbe, ahová eltemették őket.
Szerhij Zsuk, a megye környezetvédelmi felügyelője szerint a korában kristálytiszta vizéről ismert Deszna mintegy 650 kilométernyi szakaszon szennyezett.
„Egyetlen organizmus sem élte túl a katasztrófát. Európában ez az első, teljesen meghalt folyó. Putyin mindenünket leradíroz a földről. Felperzseli az erdőinket is. Egy iskolát vagy egy hidat újjá lehet építeni, de a természeti környezet más, azt sokkal-sokkal hosszabb idő újrateremteni” – kesergett.
Utalt arra is, hogy amint lehetett, az egész megyében korlátozásokat vezettek be. Bezárták a folyóparti strandokat, betiltották a halászatot és a kertek folyóvízzel történő locsolását. Közben a folyón 15-20 kilométerenként mintát vettek a vízből, naponta többször is és döbbenetes adatokat láttak, amik azt mutatták, hogy óriási a baj.
Olha Rudenko, csernyihivi lakos így beszélt:
„Korábban csapvizet ittunk és a folyóból kifogott halakat ettük. Ez ma egyszerűen nem lehetséges”
Az ukrán kormány egyébként gyorsan reagált. Szvitlana Hrincsuk környezetvédelmi miniszter szerint a kijevi vízbázist nem érte súlyos csapás, továbbra is biztonságos az ivóvíz és több védelmi intézkedést is hoztak a veszélyes nitrátoktól való megszabadulás érdekében. Hálókat helyeztek el az elpusztult halak begyűjtéséhez a Desznán és 120 tonna tisztítóanyagot importáltak.
Ide tartozik, hogy az ukrán csapatok éppen ebben az augusztus végi-szeptember elejei időszakban kezdtek nyomulni Kurszk felé, immár orosz területen. Felrobbantottak több hidat, ami ugyancsak szennyezte a Szejmet, gázolaj és törmelék is került a folyóba. Csernyihiv városa közelében eddig 44 tonna halat emeltek ki, de még sokszor ennyi lehet a folyó mélyén – állítják a helyi vízügyi szakemberek. Jelenleg csak abban reménykedhetnek, hogy a csapadékos időszak megérkeztével gyorsabb lesz a veszélyes anyagok feloldódása, Kijev és a környéke így megmenekülhet a humanitárius katasztrófától, de a folyóban szerintük csak sok év múlva áll vissza az élet.
A Szejm és a Deszna tragédiája egy újabb adalék a háború borzalmaihoz. Emlékezzünk a kahovkai víztározó felrobbantására, azzal ugyancsak hatalmas károkat okoztak az oroszok. A déli Herszon megyéhez tartozó létesítmény megsérülése miatt falvakat öntött el a kiáramló víz, több ember meghalt és elpusztult rengeteg hal is.
Az oroszok által megszállt megyékben amúgy a normális vízellátás sem megoldott több településen. Ez részben azért van, mert a harcokban a vízvezetékek és a vízátemelők egy része is megsemmisült vagy megsérült. Ennek a helyreállítása nem feltétlenül első számú feladat az oroszok szemében, főleg ott nem, ahol gyakorlatilag elnéptelenedett egy-egy falu. Az ukrán hatóságok szerint az oroszok lajtos kocsikkal igyekeznek ellátni a maradék lakosságot. A nagyobb városokban viszont, amiket már jó ideje elfoglaltak és jócskán eltolták tőlük a frontvonalat, nos ott megkezdték a vezetékek helyreállítását.
Lapunk már korábban is beszámolt arról, hogy a háború milyen pusztítást végzett a természeti környezetben. Az orosz ágyúzások és bombázások nyomán sok ezer állat odaveszett, több tízezer hektárnyi erdő megsemmisült, a termőföld jelentős része, ukrán becslések szerint a harcokban érintett területek negyede használhatatlanná vált.
Az oroszok sok termőföldet elaknásítottak, ezek megtalálása és ártalmatlanítása sokmillió hrivnyába (1 hrivnya=8,7 forint) kerül. A kijevi kormány ehhez nyugati segítséget is kapott, a munka folyamatos. Legutóbb pár napja jutott el Kijevbe egy 230 ezer dollár értékű amerikai és kanadai forrásból származó szállítmány, amiben aknakeresők, védőfelszerelések, világító berendezések és más eszközök voltak – számolt be róla az Ukrinform ukrán állami hírügynökség.
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
