Kína célja a lakosság foglalkoztatásának és jövedelme növekedésének ösztönzése, valamint a fogyasztói bizalom erősítése, a központi bank, az állami tervhivatal, a pénzügyminisztérium, a kereskedelmi minisztérium, valamint a pénzügyi és értékpapír-felügyeleti hatóságok által közösen kidolgozott iránymutatások szerint – számol be róla az MTI.
A jegybank közleménye szerint az iránymutatás a pénzügyi intézményeknek ad tájékoztatást arról, hogyan fejlesszék szolgáltatásaikat a fogyasztás kínálati és keresleti oldalán egyaránt a különböző szervezetek finanszírozási igényeinek kielégítéséhez a magas színvonalú fogyasztás bővítése érdekében.
Fotó: X/@CHINA_PICTORIAL
A hat kormányzati szerv által közösen kidolgozott és a központi bank által közzétett iránymutatások szerint Kína támogatni fogja a fogyasztói iparágakban működő vállalatokat, hogy tőzsdei bevezetés és egyéb csatornákon keresztül tőkét vonhassanak be.
A bankokat a hiteltermékek innovációjára ösztönzik hatékony és kényelmes fogyasztási szolgáltatások nyújtásához és a velük járó kockázatok mérsékléséhez.
Jön a fogyasztásközpontú modell
Kína miniszterelnöke, Li Csiang szerdán kijelentette, hogy bízik abban, hogy a világ második legnagyobb gazdasága „viszonylag gyors” növekedési ütemet tud majd diktálni a gyártásközpontú modellről a fogyasztásvezérelt gazdasági modellre való átállás során.
„Kína gazdasága a második negyedévben folyamatos javulást mutatott” – mondta Tiencsinben, a Világgazdasági Fórumon elhangzott beszédében Li. „Függetlenül attól, hogy a nemzetközi környezet hogyan alakul, Kína gazdasága folyamatosan erős növekedési lendületet tart fenn.” Peking ambiciózus, „körülbelül öt százalékos” növekedési célt tűzött ki 2025-re.
„Célunk Kína nagy gyártóhatalomból hatalmas fogyasztói piaccá való átalakítása” – mondta. „Ezzel számos ország vállalkozásai előtt nyílnak meg hatalmas, még kiaknázatlan lehetőségek.”
A Rhodium Group, egy Kínára specializálódott amerikai agytröszt elemzői szerint a háztartások fogyasztása az elmúlt két évtizedben a GDP körülbelül 39 százalékán maradt, ami jóval alacsonyabb az OECD-országok 54 százalékos átlagánál.
