Lángoló Los Angeles, leolvadó Grönland – mit akar Trump?

Donald Trump kinézte magának a rohamosan leolvadó Északot, és szándékában áll átgázolni határokon és szövetségeseken. Eközben már egy hete tombolnak a pusztító lángok Los Angelesben – a tél derekán –, amelynek során eddig legalább 24-en meghaltak, milliókat mérgezett meg a füst, 105 ezren kényszerültek lakóhelyüket elhagyni, és több, mint 12 ezer épület égett le.

De ki meri-e ejteni mindezek kapcsán Trump, vagy a republikánus szócsőnek tekinthető Fox News televíziós csatorna azt a kifejezést, hogy „klímaváltozás”? Természetesen nem.

Mindennek tetejébe a héten szenátusi meghallgatásra várják Trump számos jelöltjét. Köztük az éghajlatváltozás tagadóját és egyben a Liberty Energy vezérigazgatóját, Chris Wrightot az energiaügyi miniszteri posztra, valamint Lee Zeldint, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) leendő vezetőjét, aki azt ígéri, hogy „visszavágja a vállalkozásokat nehézségekbe taszító környezetvédelmi szabályozásokat”.

Elszabadult folyamatok

Márpedig a környezeti vészhelyzet évről évre súlyosbodik. Ez alól 2024 sem volt kivétel – sőt, ez volt az eddigi egyik legszörnyűbb év.

A tavalyi a valaha feljegyzett legmelegebb év lett, beleértve a valaha feljegyzett három legmelegebb napot, és az első olyan év, amely meghaladta a Párizsi Megállapodás által megcélzott 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket. Mivel ez részben a jelenlegi El Niño felmelegedési fázisnak köszönhető, a tudósok most 1,3 Celsius-fokos (évek óta tartó) átlagot állapítanak meg.

Szinte bizonyosnak tekinthető, hogy már 2027-ben átlépjük az 1,5 Celsius-fokos határt, 2050-re pedig a 2 fokos határérték felé rohanunk. És mindezt egy olyan alacsony kibocsátási forgatókönyv mellett, amely egyre valószínűtlenebbnek tűnik. A hatások katasztrofálisak lesznek, és több fordulópont – például a metántartalmú permafroszt felolvadásának és a korallzátonyok tömeges kipusztulásának – lehetősége a „lehetséges” helyett „valószínű” lesz.

Az ENSZ legutóbbi jelentése szerint a hőmérséklet a jelenlegi pályán a század végére eléri a 3,1 Celsius-fokos határt, míg a Lancet jelentése szerint az éghajlatváltozás okozta egészségügyi veszélyek rekordszintűek.

Tavaly új tudományos jelentések azt is megállapították, hogy az Atlanti-óceán Golf-áramlatának összeomlása sokkal valószínűbbnek tűnik ebben az évszázadban, mint korábban gondolták, ami az aggodalmukat kifejező nyílt levelet váltott ki vezető éghajlatkutatókból. Ha ez az áramlat összeomlik, a trópusok felmelegednének, míg Európa hőmérséklete 5-15 Celsius-fokkal csökkenne, ami súlyos káros hatással lenne a mezőgazdaságra. Az Atlanti-óceán partvidékén emelkedne a tengerszint, megváltoznának a csapadékviszonyok, és a szélsőséges időjárási események valószínűleg fokozódnának.

Tavalyi rekordok

Ha már a szélsőséges időjárási eseményeknél tartunk, Afrika déli részén az elmúlt évszázad legsúlyosabb aszálya pusztított, Kenyában pedig az elmúlt 40 év legsúlyosabb szárazsága. Az elmúlt évben az Amazonas esőerdeje 2005 óta a legnagyobb arányban égett le, amit a második egymást követő évben bekövetkezett történelmi szárazság váltott ki.

Spanyolországot az elmúlt évtizedek leghalálosabb áradásai sújtották, míg a Beryl és Helene hurrikánok a Karib-térséget, a Yucatán-félszigetet, és Floridát sújtották. (Összességében a 2024-es hurrikánok mintegy 500 milliárd dolláros hosszú távú kárt okoztak az Egyesült Államok gazdaságának). Bár a szélsőséges időjárási események nem új keletűek, idővel egyre gyakoribbak, és a költségek 90 százaléka az alacsonyabb jövedelmű országokat terheli.

Lepattintott probléma

És mit tesznek a globális vezetők e tendenciák megállítása és a legsebezhetőbb országok felkészítése érdekében? A „COP29” klímacsúcs azzal zárult, hogy a gazdag országok mindössze 300 milliárd dollárt biztosítottak a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, amelyek legalább 1 ezermilliárd dollárt kértek (elsősorban támogatások és kedvezményes finanszírozás formájában, aminek a gazdag országok ellenálltak).

A „COP16” biodiverzitással foglalkozó csúcstalálkozója, amelyről kevesebbet beszélnek, mint a COP29-ről, a természetvédelem finanszírozásáról szóló konszenzus nélkül omlott össze. A gazdag országok végül nem voltak hajlandóak felajánlani a „Kunming-Montreali Globális Biodiverzitás Keretrendszerben” vállalt biodiverzitási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat.

Más tudományos eredmények is továbbra is vörös riasztásban villognak. Johan Rockström és munkatársai „Planetary Health Check” jelentése szerint kilenc bolygóhatárból hatot átléptünk (és egy további határ közeledik az átlépéshez).

William J. Ripple és társai „2024 State of the Climate” című jelentése szerint bolygónk 35 életjelei közül 25 tavaly rekordszintet ért el. A jelentés szerint csak „a társadalom minden területét érintő, tudományosan megalapozott, átalakító megoldások” állíthatják meg a „visszafordíthatatlan éghajlati katasztrófa” felé tartó menetelést.

A COP29 konferencián erőteljesen képviselt olajipar eközben úgy döntött, hogy csökkenti a megújuló energiához való minimális hozzájárulását, és folytatja az új olajkutatást és kitermelést. Ahelyett, hogy pénzt fordítanának a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítására, a gazdag országok továbbra is támogatják nemcsak a fosszilis energiahordozókat, hanem más környezetpusztító gyakorlatokat is, mint például a túlhalászás és a fenntarthatatlan mezőgazdaság.

Trump 2.0

Ebben az összefüggésben Trump megválasztása nem is jöhetett volna rosszabbkor.

Ígérete szerint Trump ki fog lépni a Párizsi Megállapodásból, vissza fogja vonni a környezetvédelmi szabályokat, kiterjeszti az olaj- és gázfúrásokat, csökkenteni fogja a zöld energia támogatását, aláássa az állatjólétet, és gyengíti a veszélyeztetett fajokról szóló törvényt (amely több, mint 1000 növényt és állatot véd). A környezetvédők kriminalizálása is valószínűleg súlyosbodni fog a következő kormányzat alatt.

A tudományos közösség figyelmeztetései ellenére a gazdag országok vezetői – akikhez a Globális Dél elitje is csatlakozott –, nem mutatják jelét annak, hogy egy olyan új életmód kialakításán dolgoznának, amely az egymással és a természettel való harmónián alapul.