Ariel Henry, aki az előző elnök 2021-es meggyilkolása óta vezette a karibi országot, lemondását hétfőn jelentette be az amerikai ellenőrzésű Puerto Rico szigetén - számol be róla a Reuters. A lemondás oka, hogy a kormány gyakorlatilag elvesztette ellenőrzését Haitiban, ahol a fegyveres bandák nagymértékben gyarapították a befolyásukat, a vagyonukat és az általuk ellenőrzött területeket az elnök kormányzása idején.

Fekete országba fekete rendőröket!

A túlnyomóan fekete lakosságú ország vezetője, Henry február végén Kenyába utazott, hogy onnan érkezzenek rendőrök - egy, az ENSZ által támogatott biztonsági misszióban - a haiti zűrzavar megfékezésére, és a helyi rendfenntartó erők támogatására. A konfliktus azonban drámaian kiéleződött  a miniszterelnök távollétében, és a 74 éves idegsebész Puerto Rico területén rekedt, miközben a regionális vezetők is a hatalom gyors átadását szorgalmazták, támogatva a helyi közhangulatot.

„Az általam vezetett kormány az átmeneti tanács felállítása után azonnal lemond" - mondta Henry késő esti videó üzenetében.

A haitiak ünnepelték a lemondást

„Szeretném megköszönni a haiti népnek a lehetőséget, amit kaptam” - monda a távozó vezető. A lakosság is megköszönte a miniszterelnök távozását a haiti közösségi médiában terjesztett videók szerint, amelyek utcai ünnepségekről számoltak be. Az emberek bulizós hangulatban táncoltak, és tűzijáték rakétákat is fellőttek az éjszakai égboltra.

Egy magas rangú amerikai tisztviselő elmondta, hogy Henry szabadon maradhat Puerto Ricóban, vagy elutazhat onnan bárhová, mivel Haitin mindenképp javítani kell a közbiztonságon, hogy hazatérése biztonságos legyen. Azt is elárulta, hogy a lemondásról már pénteken döntöttek.

Nyolc év után újra választásokat terveznek

Henryt egy elnöki tanács váltja fel, amelyben két megfigyelő és hét szavazati joggal rendelkező tag lesz, akik politikai szövetségeket, az üzleti szektort,  és a civil társadalmat képviselik, kiegészítve egy vallási vezetővel. A tanács megbízást kapott egy ideiglenes miniszterelnök gyors kinevezésére, de aki indulni kíván a következő haiti választásokon, nem vehet részt a tanács munkájában.

Haitin 2016 óta nem tartottak választásokat. A korruptnak tartott Henry többször is elhalasztotta a választásokat, mondván, először a biztonságot kell helyreállítani. A régiós országok vezetői hétfőn találkoztak a közeli Jamaicán, hogy megvitassák a politikai átmenet kereteit, amelyek felgyorsítását az Egyesült Államok már a múlt héten sürgette, mivel a fegyveres bandák maguk igyekeztek megdönteni a kormányt. Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn közölte, hogy a tanács feladata a haitiak „égető szükségleteinek" kielégítése lesz, továbbá, hogy megteremtse a megfelelő körülményeket egy biztonsági  misszió fogadására, és a szabad választások megtartására.

Véres forradalmat ígér a lázongó vezér

Haiti rendkívüli állapotot hirdetett ki a hónap elején, mivel a belháború megrongálta a kommunikációs infrastruktúrát, és két börtönből is kiszabadultak a rabok. Jimmy „barbekjú" Cherizier, a fegyveres csoportok szövetségének vezetője azt helyezte kilátásba, hogy erőik egyesülnek és megdöntik Henryt. A bandavezér azzal fenyegetőzött, hogy elkapja a politikusokat bújtató vagy Henryvel együttműködő szállodatulajdonosokat. Azt követelte, hogy az ország következő vezetőjét a nép válassza, és olyan legyen, aki maga és családja is Haitin él, mivel sok befolyásos haiti politikai személyiség külföldön él.

„Nem békés forradalom folyik most. Véres forradalmat csinálunk az országban, mert ez a rendszer egy apartheid rendszer, egy gonosz rendszer" - mondta Cherizier.

A korábbi külföldi segítség rossz emlékű

A fővárosban élők heves lövöldözést tapasztalhattak a hétvégén, amikor a belvárosban fegyveresek vették körül a Nemzeti Palotát péntek este. Vasárnap pedig az Egyesült Államok helikopterrel menekítette ki nagykövetségének személyzetét. Hétfőn a hatóságok csütörtökig meghosszabbították az éjszakai kijárási tilalmat. Washington közölte, hogy fel akarja gyorsítani a tervezett biztonsági küldetés bevetését.

Henry először 2022-ben kérte nemzetközi biztonsági erők bevetését, de az csak lassan érkezett, mivel több ország kétségbe vonta Henry nem választott kormányának legitimitását. A haitiak között és külföldön is sokan vonakodnak a nemzetközi beavatkozástól, miután a korábbi ENSZ-missziók pusztító kolerajárványt és szexuális zaklatási botrányokat hagytak maguk mögött, amelyekért soha nem vállaltak felelősséget és kártérítést.

Mike Ballard, a Global Guardian biztonsági cég hírszerzési igazgatója szerint, ha a bandák átveszik az irányítást a kikötők és repülőterek felett, akkor ők szerzik meg a lehetőséget az országnak nyújtott humanitárius segítség elosztásáért. Hozzátette, hogy nem hiszi, hogy a kenyai erők hatékonyan fenn tudnák tartani a békét.