London a múlt heti francia lépést követve a második nyugati hatalom lehet az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely ilyen irányba mozdul. A döntés hátterében Izrael nemzetközi elszigetelődése és a Gázai övezetben zajló háború humanitárius következményei állnak: a halálos áldozatok száma a 60 ezret is meghaladja – írja a Reuters.
Az új brit béketerv célja, hogy fokozza a Gázába irányuló humanitárius segélyezést, és hosszabb távon diplomáciai megoldást keressen.
Fotó: X/Keir Starmer
Bár korábbi brit kormányok is hangoztatták, hogy majd elismerik a palesztin államot, „amikor eljön az ideje”, eddig sem világos menetrendet, sem konkrét feltételeket nem határoztak meg.
A munkáspárti-kormány döntését hazai nyomás is előidézhette: a párton belül egyre több képviselő sürgeti a palesztin állam elismerését, válaszként a Gázában kialakult humanitárius válságra és a térség destabilizálódására.
Macron már lépett
A diplomáciai fordulat annak nyomán is felgyorsult, hogy Emmanuel Macron francia elnök múlt csütörtökön bejelentette: Párizs elismeri Palesztinát az ENSZ szeptemberi közgyűlésén, azokon a területeken, amelyeket Izrael 1967-ben, a hatnapos háború során foglalt el.
Izrael és az Egyesült Államok bírálta a francia döntést, mondván, az jutalomként hathat a Hamász számára, amelynek 2023. október 7-i támadása váltotta ki az izraeli hadműveleteket.
Fotó: MTI/EPA/Teresa Suárez
Starmer kezdetben határozottan kiállt Izrael önvédelemhez való joga mellett, ám politikája azóta érezhetően változott. Kormányzása alatt az Egyesült Királyság visszavonta az előző kabinet tiltakozását a Nemzetközi Büntetőbíróság Benjamin Netanjahu elleni letartóztatási parancsa ellen, és felfüggesztett több fegyvereladást is Izrael számára.
A brit külügyminisztérium júniusban szankciókat vezetett be két szélsőjobboldali izraeli miniszter, Itamár Ben-Gvir és Bezalel Szmotrics ellen, azzal vádolva őket, hogy ismételten erőszakra uszítottak palesztin civilek ellen.
