A kormány döntése alapján Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az időzítés nem volt véletlen: a döntést csütörtökön jelentették be, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, aki aznap hajnalban érkezett Magyarországra. Az ICC még 2024 őszén adott ki elfogatóparancsot Netanjahu ellen, többek között a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének és civil célpontok elleni támadások vádjával, amelyek háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúját vetik fel.
Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón azzal indokolta a döntést, hogy szerinte „egy politikai motivációk alapján működő nemzetközi bíróságban egy magára valamit adó demokratikus jogállam, mint amilyen Magyarország, nem vehet részt”. Úgy fogalmazott: „Ez a testület politikai bírósággá alakult az elmúlt években, már nem pártatlan, nem jogállami bíróság.” Kijelentését Netanjahu tapssal fogadta.
Fotó: wikipedia
Az ICC szóvivője, Fad el-Abdullah a döntésre reagált: „A bíróság emlékeztet arra, hogy Magyarország továbbra is köteles együttműködni az ICC-vel”, mivel a kilépés egy évig tartó folyamat, és a jogilag vállalt kötelezettségek azonnali megszüntetésére nincs lehetőség.
A Magyar Szocialista Párt közleményében mély aggodalmát fejezte ki a kormány döntése kapcsán, miszerint Magyarország kilép az ICC-ből. „Ez a lépés súlyosan ellentétes hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az igazságszolgáltatás iránti elkötelezettségével valamint tovább távolítja Magyarországot az Európai Unió alapértékeitől” – írták. „A Mi Hazánk Mozgalom tiltakozik a gázai mészárlás főbűnösének magyarországi látogatása ellen. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány egy körözött háborús bűnöst hívott meg hazánkba, aki több tízezer civil, köztük rengeteg ártatlan gyermek halálért felelős. Tiltakozunk a botrányos látogatás ellen” – írta a párt Facebook-oldalán.
De mi is az a Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyből Magyarország most kilépni készül?
A Nemzetközi Büntetőbíróságot azért hozták létre, mert sok esetben a nemzeti igazságszolgáltatás nem tudja vagy nem akarja felelősségre vonni azokat, akik a legsúlyosabb bűncselekményeket követik el. Az ICC egyfajta végső eszközként működik, amely be tud avatkozni, amikor az állami rendszerek nem képesek biztosítani az elszámoltathatóságot.
A hollandiai Hágában működő Nemzetközi Büntetőbíróság az első állandó nemzetközi bíróság, amelynek feladata az emberiesség elleni, háborús, népirtási és agressziós bűncselekmények elbírálása. Az ICC-t a Római Statútum nevű nemzetközi egyezmény hozta létre, amelyet 1998. július 17-én fogadtak el Rómában, egy diplomáciai konferencián. Azok az országok csatlakoztak, és fogadták el önként az ICC joghatóságát, amelyek ratifikálták a Római Statútumot. A bíróság 2002. július 1-jén kezdte meg működését, miután a statútumot a szükséges 60 ország jóváhagyta.
Jelenleg 123 állam tagja az ICC-nek, köztük az Európai Unió összes tagállama, valamint számos európai, afrikai, latin-amerikai, ázsiai és csendes-óceáni ország. Magyarország 1998. július 17-én aláírta, majd 2001. november 30-án ratifikálta a Római Statútumot – a csatlakozás tehát még az első Orbán-kormány idején történt.
Az Egyesült Államok ugyan aláírta a Római Statútumot, de nem ratifikálta, és gyakran bírálja a bíróság működését. Kína ezzel szemben egyáltalán nem csatlakozott az egyezményhez.
2020. július 6-án két ujgur aktivista csoport panaszt nyújtott be az ICC-hez, amelyben azt kérték, hogy a bíróság vizsgálja ki a Kínai Népköztársaság vezetőinek szerepét az ujgurok elleni bűncselekményekben, beleértve a népirtás vádját is. Az ICC ügyészsége azonban 2020 decemberében elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy a bíróságnak nincs joghatósága az ügyben eljárni.
Az ICC nem ENSZ-szerv, de szoros együttműködésben áll az ENSZ-szel. Eljárást csak olyan országban indíthat, amely ratifikálta a Római Statútumot – kivéve, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy adott ügyet az ICC hatáskörébe utal. A bíróság kizárólag természetes személyek – például politikai és katonai vezetők – felelősségre vonására jogosult; államokat és szervezeteket nem vonhat eljárás alá.
Mit vizsgálhatnak?
Az ICC illetékessége négy bűncselekménytípusra terjed ki: a bíróság eljárhat népirtás (genocídium), emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, valamint 2018 óta agresszió bűncselekménye ügyében. Joghatósága alapvetően azokban az esetekben érvényesíthető, amikor a bűncselekmény valamelyik tagállam területén történt, vagy azt egy tagállam állampolgára követte el. Emellett az ENSZ Biztonsági Tanácsa is az ICC elé utalhat egy adott ügyet, még akkor is, ha az érintett ország nem tagja a bíróságnak. Továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróság akkor is eljárhat, ha egy nem tagállam önként elismeri joghatóságát egy konkrét ügyben.
Izrael és az ICC
Izrael 2002-ben aláírta, de később nem ratifikálta a Római Statútumot, és hivatalosan bejelentette, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában. A döntést részben attól való félelem motiválta, hogy politikailag motivált eljárások indulhatnak ellene. Ennek ellenére az ICC 2021-ben hivatalos vizsgálatot indított az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban, miután Palesztina 2015-ben csatlakozott a bírósághoz, és kérte az izraeli hadműveletek kivizsgálását. Az ICC kimondta, hogy joghatósága kiterjed a palesztin területekre – Ciszjordániára, Kelet-Jeruzsálemre és a Gázai övezetre –, és a nyomozás háborús bűncselekmények gyanújára összpontosít, beleértve az izraeli katonai műveleteket és a telepespolitika kérdését is. Izrael nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és politikai indíttatásúnak tartja a vizsgálatot, az Egyesült Államok pedig támogatja az izraeli álláspontot.
Az ICC eddigi ítéletei
Az ICC eddig több ügyben is ítéletet hozott, elsősorban afrikai országok konfliktusaival összefüggésben. A Kongói Demokratikus Köztársaságban működő fegyveres milíciák vezetői közül többeket is bíróság elé állítottak. Thomas Lubanga, a Kongói Hazafias Erők egyik parancsnoka gyerekek besorozása miatt 14 év börtönbüntetést kapott. Germain Katanga, egy másik kongói milícia parancsnoka 12 évet kapott háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
Bosco Ntaganda, a kongói hadúr 30 év börtönbüntetést kapott háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt – ez a legsúlyosabb eddig kiszabott ítélet az ICC történetében. A mali Ahmad al-Faqi al-Mahdi, egy iszlamista csoport tagja, a Timbuktuban található kulturális örökség lerombolása miatt kapott kilenc év börtönt. Büntetését 2021-ben hét évre csökkentették, és 2022-ben szabadlábra helyezték. Dominic Ongwen, az ugandai LRA (Lord’s Resistance Army) egykori gyermekkatona, majd parancsnok, 25 év börtönt kapott háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt – köztük gyilkosság, kínzás, rabszolgaság és szexuális erőszak szerepelt a vádpontok között.
Putyin és Mongólia
2023 márciusában a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen ukrajnai háborús bűncselekmények, köztük gyermekek jogellenes deportálásának vádjával. A Kreml szóvivője azonnal elutasította a döntést, mondván, Oroszország nem tagja a Római Statútumnak, ezért az ICC-nek nincs joghatósága fölötte, és az ilyen döntések jogi szempontból semmisek. A Duma elnöke, Vjacseszlav Vologyin pedig az ICC lépését a Nyugat hisztérikus támadásának nevezte.
A körözés jelentős diplomáciai következményekkel járt: Putyin nem vett részt a 2023 augusztusában Johannesburgban rendezett BRICS-csúcstalálkozón, hogy elkerülje a lehetséges letartóztatást. A találkozón Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte Oroszországot. 2024 szeptemberében Putyin Mongóliába látogatott, ahol Ukhnaagiin Khürelsükh elnökkel folytatott megbeszélést. Mongólia – amely tagja a Római Statútumnak – nem hajtotta végre az elfogatóparancsot, amit Ukrajna elítélt, és úgy értékelt, hogy ezzel a mongol kormány bűnrészessé vált Putyin háborús bűntetteiben. Mongólia később úgy nyilatkozott, hogy a semlegesség politikáját követi, és nem kíván diplomáciai konfliktusba keveredni. A látogatást követően Oroszország válaszképpen több ICC-tisztviselő, köztük Piotr Hofmański bírósági elnök és Luz del Carmen Ibáñez Carranza alelnök ellen is elfogatóparancsot adott ki.
A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. éves rendes közgyűlésén 5,8 milliárd forint nettó eredményről számolt be a 2024. évi üzleti beszámolójában.
