Az eredmény megszilárdította azt a helyzetet, amely egy szigorúan ellenőrzött politikai folyamat után régóta várható volt, miközben az ország polgárháborúban áll és kiterjedt az elnyomás – írja a Reuters.
Az Unió és Szolidaritás Pártja (USDP) a szavazás mindhárom szakaszát uralta, és elsöprő többséget szerzett Mianmar két törvényhozó kamarájában. A csütörtökön és pénteken közzétett eredmények szerint az alsóházban, az úgynevezett Pyithu Hluttawban a 263 megszerezhető mandátumból 232-t nyert el, míg a felsőházban, az Amyotha Hluttawban az eddig kihirdetett 157 helyből 109-et.
Fotó: DepositPhotos.com
A hadseregpárti Eleven Media Group korábbi jelentése szerint a parlament márciusban ülhet össze az elnök megválasztására, az új kormány pedig áprilisban veheti át a hatalmat – idézték Zaw Min Tunt a katonai junta-szóvivőjét.
A részvételi arány a három szakasz összesítésében körülbelül 55 százalékos volt, ami jóval elmarad a korábbi választások – köztük a Szu Csít hatalomra juttató 2015-ös voksolás, valamint a később a junta által érvénytelenített, 2020-as választás – mintegy 70 százalékos részvételétől.
A puccs után
A január végén tartott utolsó szavazási forduló lezárta azt a választási folyamatot, amely december 28-án indult, több mint négy évvel azután, hogy a hadsereg puccsal megbuktatta Aung Szan Szu Csí Nobel-békedíjas politikus megválasztott kormányát.
A puccs óta Mianmar súlyos politikai válságban van: a demokráciapárti tüntetések leverése országos felkelést váltott ki. Az ENSZ adatai szerint mintegy 3,6 millió ember kényszerült elhagyni otthonát.
Kritikák
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közölte, hogy nem ismeri el a választási folyamatot, míg emberi jogi szervezetek és több nyugati ország is színjátéknak minősítette a voksolást.
Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint a lakosság jelentős része – köztük kisebbségek, például a rohingyák – nem vehetett részt a szavazáson, mivel nem rendelkeznek állampolgársággal, vagy az országon kívülre kényszerültek.
A hivatal azt is közölte, hogy eddig legalább 170 civil halálát erősítette meg légicsapások következtében a választási időszak alatt, valamint mintegy 400 letartóztatást regisztrált.
„Sokan pusztán félelemből döntöttek úgy, hogy szavaznak vagy éppen emiatt nem szavaztak” – mondta Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Mianmar katonai kormánya ugyanakkor azt állítja, hogy a választások szabadok és tisztességesek voltak, és a lakosság támogatását élvezték. A hatóságok nem reagáltak a Reuters megkeresésére a választási időszakban elkövetett erőszakkal kapcsolatban.
Az 5+1 elemből álló akciótervéről a társadalmi egyeztetése megkezdődött. 
