A felmérések szerint Zoran Milanovic jelenlegi államfőnek, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének és Dragan Primoracnak, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére.
A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő, például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai horvátokat illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe.
A választáson nyolc jelölt indul, és amennyiben egyikük sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, akkor január 12-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt, várhatóan Milanovic és Primorac részvételével.
Fotó: Wikimedia Commons/Damir Sencar/HINA/POOL/PIXSELL
A felmérések Zoran Milanovic 58 éves politikust mutatták ki a legesélyesebbnek, bár nem valószínű, hogy már az első fordulóban győzni fog. Milanovic 2020 óta tölti be az államfői tisztséget, ezt megelőzően 2011 és 2016 között kormányfő is volt. 2007-től 2016-ig vezette az SDP-t, amelyből hivatalosan 2020-ban lépett ki. Ugyanebben az évben a második mandátumáért induló elnököt, Kolinda Grabar-Kitarovicot, a HDZ jelöltjét utasította maga mögé a második fordulóban.
Legfőbb ellenfele Dragan Primorac 59 éves politikus, orvos és egyetemi tanár, aki 2003-tól 2009-ig kétszer is oktatási miniszter volt a HDZ vezette kormányban. 2009-ben is indult az elnökválasztáson, de nem jutott be a második fordulóba. 2024-ben újra jelöltette magát, miután a HDZ jelezte, támogatják indulását.
Az esélyek sorrendjében őt Marija Selak Raspudic 42 éves független jelölt követi.
Selak Raspudic politikai karrierjét 2020-ban kezdte, amikor a konzervatív Híd (Most) párt listáján bejutott a parlamentbe. Később nézeteltérések miatt kilépett a pártból, és jelenleg független parlamenti képviselő.
Nem sokkal marad el tőle Ivana Kekin, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 40 éves jelöltje, Zágráb város önkormányzatának alelnöke, a politikai szervezet parlamenti képviselője.
A szavazást megelőző kampányban főleg egymást támadták a jelöltek, és mindössze egyetlen olyan televíziós vitát tartottak, amelyen mind a nyolcan részt vett.
A horvát közszolgálati televízió (HRT) által december 23-án közvetített vitában több olyan kérdést válaszoltak meg a jelöltek, amelyek a közelmúltban foglalkoztatták a közvéleményt. Kilenc kérdést tettek fel a műsorvezetők, olyan témákban mint a honvédelem és biztonság, az illegális migráció vagy a közegészségügy és az igazságügy helyzete, illetve a különböző hatáskörök.
Mind a nyolc jelölt kiállt amellett, hogy nem küldene horvát katonákat háborús területekre.
Az egyik kérdés az első témakörben az volt, hogy Horvátországnak részt kellene-e vennie a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU).
Az illegális migrációval kapcsolatban elmondták: Horvátország nem lesz gyűjtőközpont a migránsok számára, és a határok hatékonyabb védelme mellett álltak ki. Milanovic emlékeztetett, hogy kormányzása alatt 2015-ben „ravasz húzással” oldották meg a migrációs válságot, és több százezer illegális bevándorlót szállítottak a határokra, hogy azok folytatni tudják útjukat Németországba, ahova – mint mondta – meghívták őket.
A közegészségügy helyzete a nemrég korrupciógyanúba keveredett egészségügyi miniszter letartóztatása miatt került középpontba, és a jelöltek az állami és magánegészségügy kapcsolatát firtatták. A legtöbben Primoracot támadták, aki orvosként magánklinikát vezet.
A jelöltek továbbá olyan kérdésekben is kifejtették véleményüket, miszerint Horvátországnak blokkolnia kell-e Szerbiát az EU felé vezető úton, a legfőbb ügyésznek milyen szerepet kell betöltenie, valamint, hogy változtatni kell az elnök jogkörén a katonaság békeidőben történő alkalmazását illetően.
Horvátországban a parlament és a kormány a fő döntéshozó, illetve végrehajtó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír. Az államfő egyben a horvát fegyveres erők parancsnoka is, felel az ország függetlenségének védelméért, valamint területi integritásáért.
Az elnök nem láthat el semmilyen más szakmai vagy közfeladatot. Megválasztása után le kell mondania esetleges párttagságáról és erről értesítenie kell a parlamentet.
A független Horvátország először 1992-ben választott elnököt Franjo Tudjman személyében, aki akkor 56,73 százalékkal az első körben nyert másik hét indulóval szemben. Tudjman másodszor is mandátumot szerzett 1997-ben, szintén első körben, a voksok 61,41 százalékával választották elnökké.
2000-ben és 2005-ben Stjepan Mesic lett Horvátország második elnöke, mindkét alkalommal szükség volt második fordulóra. 2010-ben Ivo Josipovicot választották meg az ország harmadik elnökének, aki a második fordulóban Milan Bandicot, Zágráb polgármesterét utasította maga mögé.
2015-ben az ország negyedik elnöke Kolinda Grabar-Kitarovic lett, aki Josipovicot győzte le a második fordulóban.
2020-ban Milanovicot választották meg az ország ötödik elnökének, miután Grabar-Kitarovicot utasította maga mögé a második fordulóban.
(MTI)
Lassult a fogyasztói árak emelkedése.
