Már két hét sincs hátra az amerikai elnökválasztásig, amelyet nemcsak Orbán Viktor, hanem az egész világ sorsfordító jelentőségűnek ítél meg. Elképesztő a tét, és elképesztő a bizonytalanság. A célegyenes utolsó métereire fordulva is igazából annyit tudunk csak, hogy a verseny hihetetlenül szoros, és akár egyetlen „csatatér” állam is döntőnek bizonyulhat, szélsőséges esetben akár néhány darab szavazaton is múlhat a végeredmény.
Ennek megfelelően hiába jönnek ki most már szinte naponta az újabb közvélemény-kutatások, predikciók, esélylatolgatások, valójában szinte mindenki arról beszél, hogy lehetetlen megjósolni az eredményt, gyakorlatilag 50-50 százalék Kamala Harris és Donald Trump esélye arra, hogy november 5. után megválasztott elnöknek mondhassa magát.
Hibahatáron belül vagyunk
Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Yaro Patrice külpolitikai szakértő is.„Hibahatáron belül vannak a különbségek. Fél százalékokat, egy százalékokat mérnek különbségnek a csatatérállamokban, ez nem sok. Ha egyáltalán jók a mérések, ami szintén nagy kérdés” – mondta.
Azonban, ha a trendeket nézzük, akkor felfedezhetünk érdekességeket. Miután Joe Biden visszalépett, Kamala Harris pedig talán váratlanul simán és nagy lendülettel átvette az elnökjelöltséget, a felmérések egyértelműen őt tartották esélyesebbnek.
„A folyamatosan frissített valószínűségi mutatókban nyár végén Trump nagyjából 40-42 százalékon volt, de még egy hónappal ezelőtt is, most pedig 49-50 százalékon. A billegő államokban augusztus óta mindig Harris vezetett – igaz, nagyon kicsivel – az utóbbi napokban viszont Trump kezdi átvenni ezekben a vezetést”
– mutat rá Yaro Patrice.
Akkor tehát a republikánusok – és Orbán Viktorék, ahogy arról az európai parlamenti sajtótájékoztatóján is beszélt a magyar miniszterelnök – behűthetik a pezsgőket és készülhetnek az ünneplésre? A helyzet azért nem ilyen egyszerű. Ilyen szoros versenyben eleve nagyon nehéz a közvélemény-kutatók dolga, ráadásul számos olyan tényező bizonyulhat döntőnek, amely már egy 2-3 százalékpontos különbségnél sem annyira. Milyen az időjárás mondjuk a választás napján az adott államban, sőt annak bizonyos részein? Ha mondjuk egy döntően Harris-párti nagyvárosban zuhog az eső, de a Trump-párti vidéken süt a nap, és utóbbi lakói nagyobb számban mennek el választani, már az is átfordíthatja az eredményt. És viszont.
13 kulcs a Fehér Házhoz
Létezik azonban az úgynevezett Lichtman-modell, amelyet más néven a Fehér Ház 13 kulcsa néven is emlegetnek. Allan Lichtman történészprofesszor és Vlagyimir Keilis-Borok orosz geofizikus ezt a modellt még 1981-ben dolgozta ki 120 év elnökválasztási eredményeinek vizsgálata nyomán, Keilis-Borok földrengések előrejelzésére használatos modelljét adaptálva az elnökválasztások kimenetelének előrejelzésére.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Mint a 13 kulcs elnevezés is utal rá, a Lichtman-modell 13 tényezőt vizsgál, és az aktuális közvélemény-kutatásokat figyelmen kívül hagyva csak ezek alapján határozza meg a győztes személyét. A 13 kulcs egy része objektívan meghatározható. Például hogy, melyik párt nyert képviselői helyeket a félidős választásokon, vagy hogy a regnáló elnök indul-e újra, esetleg, hogy a gazdasági növekedés a ciklus alatt eléri vagy meghaladja-e az elmúlt két elnöki ciklus értékét. Vannak nehezebben eldönthető „kulcsok” is, például, hogy karizmatikus-e egyik vagy másik jelölt, vagy mondjuk az, hogy volt-e súlyos külpolitikai kudarca a Fehér Háznak a ciklusban.
Lichtmanék modellje az azóta eltelt időszakban csak egyszer nem találta el a győztest: Al Gore 2000-es, George W. Bushtól elszenvedett veresége alkalmával, amikor a demokrata jelölt 537 szavazattal maradt alul Floridában, a döntőnek bizonyult államban (Lichtman szerint itt csalás történt).
A modell ezúttal Kamala Harris győzelmét jósolja, és ez már nem fog változni az elkövetkező napokban.
„A Lichtman-modellnek pont az a lényege, hogy a közvélemény-kutatások nem érdekesek, csak ez a nagyon kemény 13 pont. És hát az már mondjuk eldőlt, hogy a választás évében nem lesz recesszió – két hét alatt nem lehet recesszió. Ami még billeg ezek közül, az talán az, hogy Lichtman Ukrajna támogatását a Biden-Harris adminisztrációnak külpolitikai sikerként megadta pontként”
– magyarázza Yaro Patrice. Erről lehet vitatkozni, és még akár be is következhet a fronton valami nagyobb orosz áttörés, váratlan fordulat is, bár ennek az esélye elég kicsi. A másik oldalon viszont Lichtman szintén talán vitatható módon külpolitikai fiaskóként számolta el a közel-keleti történéseket Harrisék szempontjából – a lényeg viszont a szakértő szerint az, hogy még az ukrajnai siker levonásával is Harrist hozná ki győztesnek a modell.
A nők fognak dönteni?
Van egy másik, talán meglepőbb „guru” is, aki az elmúlt időszakban minden választás eredményét eltalálta. Michael Moore filmrendező 2016-ban tavaszán, amikor még mindenki Hillary Clinton sima győzelmét várta, megmondta, hogy Trump fog nyerni. 2020-ban Bidenre tette a tippjét, de 2022-ben, amikor a félidős választásokon republikánus „vörös hullámot” vártak az elemzők, ő nyártól azt mondta, hogy a demokraták sokkal jobban fognak szerepelni a vártnál. Ez is bejött.
Fotó: EPA/DIEU-NIALO CHERY
„Moore nemrég a mostani választásról is kiejtette a véleményét, és azt mondta, Kamala Harris nagyobbat fog nyerni, mint azt sokan gondolják. Persze ez csak egy érdekesség, de azt azért érdemes tudni, hogy Moore az egyik billegő államban, Michiganben él, és elég sokat beszélget mindenféle átlagemberekkel – hívja fel a figyelmet Yaro Patrice. – Moore egyébként azt mondja, Harrist a nők körében a mértnél jóval nagyobb részvétel fogja győzelemhez segíteni – szerinte a nők másodszor (Hillary Clinton után) nem fogják kiengedni a lehetőséget a kezükből, hogy először női elnöke legyen az Egyesült Államoknak, másrészt az abortuszkérdés miatt fognak többen és nagyobb számban a demokrata jelöltre voksolni.”
Persze minden guru, minden modell addig tévedhetetlen, amíg egyszer nem téved, és talán a mostani választás még az elmúlt időszak legkiélezettebb, legnehezebben megjósolható elnökválasztásaihoz képest is szorosabb versenyt hozott. Ráadásul egy soha nem látott esemény, Joe Biden visszalépése is bezavarhat az előrejelzésekbe.
A Privátbankár amerikai elnökválasztással foglalkozó cikkeit, elemzéseit, podcastjait itt találja összegyűjtve:
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 393,94 pontos, 0,36 százalékos emelkedéssel, 109 607,58 ponton zárt pénteken.
