A nem kötelező érvényű határozat – amelyet február 24-én, tehát az orosz-ukrán háború kezdetének harmadik évfordulóján nyújtottak be az ENSZ Közgyűlésben – elítélte Oroszországot, mint agresszort, és lényegében egy globális szolidaritást hivatott jelezni a „ki nem provokált” orosz támadással és a „folytatódó agresszióval szemben”, adta hírül a The Hill amerikai politikai hírportál.
Az Ukrajna és több európai ország által javasolt dokumentum egy „átfogó, igazságos és tartós béke” elérését tűzi ki célul, valamint deeszkalációra, a háborús cselekmények mielőbbi beszüntetésére és az Ukrajna elleni háború békés megoldására szólít fel.
Az ENSZ közlése szerint a határozatot 93 igen szavazattal fogadták el, 65 ország (köztük Kína) tartózkodott.
Mindössze 18 ország mondott nemet: Magyarország, Oroszország, az Egyesült Államok, Izrael, Fehéroroszország, Észak-Korea, Haiti, Palau és a Marshall-szigetek, Burkina Faso, Burundi, a Közép-Afrikai Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Niger, Szudán, Szíria, Eritrea, Mali és Nicaragua.
Most több mint dupla annyi volt a nem szavazatok száma, mint két évvel ezelőtt.
Fotó: ENSZ
Az Egyesült Államok benyújtott egy saját határozatjavaslatot is a témában az ENSZ Közgyűlésnek, amely nem nevezi agresszornak Oroszországot, és nem ismeri el Ukrajna területi integritását. Az ENSZ ehhez európai módosító javaslatokat fogadott el, amelyeket Washington ellenzett, így végül tartózkodott a saját határozatáról szóló voksolásnál. (Azt a módosításokkal szintén elfogadta az ENSZ.)
Washington ezt a határozati javaslatot nyújtotta be az ENSZ Biztonsági Tanácsának is. Ezt 10 igen szavazattal, 5 tartózkodás ellenében elfogadták, a módosító indítványokat leszavazták.
Amerikai lapok kiemelik, hogy az amerikai nem szavazat újabb jele az amerikai külpolitikában végbemenő sokkoló eltolódásnak. Azzal Washington szembehelyezkedett az európai szövetségesek álláspontjával, és gyakorlatilag Oroszország mögé sorakozott fel.
Magyarország egyébként nem először fordul szembe a nagy többséggel az ENSZ-ben: az elmúlt mintegy másfél évben például nem szavazta meg az azonnali gázai tűzszünetet indítványozó, valamint Izraelt lényegében a humanitárius kötelezettségek és emberi jogok betartására felszólító, gázai háborúval kapcsolatos határozatait sem.
A történelmi transzatlanti változások hátteréről beszélt nemrég részletesen Káncz Csaba gepoloitikai szakértő lapcsoportunk, a Klasszis Média rendezvényén, a Klasszis Klub Live-ban:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1013,36 pontos, 0,98 százalékos emelkedéssel 104 286,14 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
