„Egyfajta Karácsony Gergelybe oltott Vitézy Dávid” lehet Románia új elnöke

Bukarest független polgármestere, Nicușor Dan hétfőn bejelentette, hogy indul a megismételt  elnökválasztáson (amelynek pontos ideje még nem ismert, csak az tűnik bizonyosnak, hogy tavasszal lesz – a szerk.). Jelöltsége bejelentése nem meglepetés, már a levegőben lógott az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése óta. Számos civil szervezet jelezte támogatását, de az Európa-párti parlamenti koalíció pártjai — a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) — csak nehézkesen reagáltak.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy csütörtökön a szociáldemokraták (PSD) kiléptek a koalíciós tárgyalásokról, igaz, kijelentették, hogy kívülről támogatnák egy jobboldali kormány létrejöttét.

A független jelölt indulása megváltoztatja a pártok közötti dinamikát, és állásfoglalásra kényszeríti őket Dan támogatása, vagy annak elutasítása mellett — írja a Szabad Európa román nyelvű kiadása elemzésében.

A bukaresti polgármester „egyfajta Karácsony Gergelybe oltott Vitézy Dávid” — jellemzi az önjelölt jelöltet Bukovics Martin Gemist nevű blogjában.

A matematikus Nicușor Dan városvédő aktivistaként vált ismertté. 2006-ban alapította meg a Bukarestben működő Mentsétek meg Bukarestet Szövetség (Uniunea Salvați Bucureștiul, USB) nevű város- és műemlékvédő egyesületet, amely a város és a kerületek vezetése elleni perekkel számos lebontásra írtélt műemléképületet mentett meg. Dan 2012-ben és 2016-ban is polgármesterjelöltként indult a helyi választásokon, ahol az USB először 10, majd meglepetésre 25 százalékos eredményt ért el, amivel a második legnagyobb frakciót alapíthatta.

Ezen felbátorodva Dan társaival együtt 2015 júliusában országos liberális pártot alapított, a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (Uniunea Salvați România, USR) pártot, amely az USB eredményeire és a 2013-ban Verespatak megmentéséért zajló országos tüntetések sikerére épült. Dan azonban 2017-ben lemondott a párt vezetéséről, mivel ellenezte az azonos neműek házasságát lehetővé tevő alkotmánymódosítást.

„Bukarestben modernizáló, dolgokat észszerűsítő, korrupció- és [a december 1-jei parlamenti választásokig kormányzó szociáldemokrata-nemzeti liberális] PSD-PNL-ellenes programot visz. Az elnökválasztás első fordulójával együtt megrendezett városi népszavazáson a helyiek támogatták, hogy a főpolgármesternek több jogköre és pénzügyi forrása legyen, mint a PSD-PNL-színeket képviselő kerületi polgármestereknek”— teszi hozzá Bukovics.

Nem konzultált, maga lépett

Nicușor Dan lépett először elnökjelöltség-ügyben és egyik párttal sem konzultált a bejelentése előtt.

Ez a megoldása nem új, a 2020-as bukaresti főpolgármesteri választásokon is hasonlóan járt el, amikor függetlenként indult, és akkor felsorakozott mögé az európai liberális USR-PLUS az (USR elődje) és a nemzeti liberális PNL is.

Most azonban a helyzet bonyolultabb, és a tét is nagyobb, tekintettel a szélsőjobboldali pártok térnyerése és az emiatt létrejött új helyzetre — állapítja meg a Szabad  Európa.

Cristian Pîrvulescu professzor szerint Nicușor Dan nemcsak az őt a fővárosban korábban támogató nemzeti liberális PNL-t és az európai liberális USR-t, hanem a szociáldemokrata PSD-t is kihívás elé állította. E pártok kellemetlenül érezték magukat, mert lépéskényszerbe kerültek, és nehezebb háttéralkukat kötniük.

„Megváltozott a paradigma. Ez a lépés arra hivatott, hogy az úgynevezett Európa-párti platform pártjait leszorítsa a pályáról” – mondta Cristian Pîrvulescu a Szabad Európának.

Néhány reakció kifejezetten ideges volt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) például úgy kommentálta, hogy a bejelentés időzítése nem volt megfelelő – az éppen a kormányalakítási tárgyalások közepette történt. A PSD azt is kifogásolta, hogy ez a jelöltség keresztülhúzza az új koalíció közös jelöltjére vonatkozó terveiket.

Az USR sem mutatott túl nagy lelkesedést Dan iránt, a párt ragaszkodik Elena Lasconi jelöltségéhez, aki bejutott az elmaradt elnökválasztás második fordulójába, ahol 1,8 millió szavazatot szerzett. A párt minden fórumon hangsúlyozza, hogy Lasconi személyében van már egy jelöltje. A probléma az, hogy a pártot felkészületlenül érte Dan bejelentése. Voltak ugyan megbeszélések vele, de nem a legmagasabb szinten, és nem Lasconival.

„Ha racionálisak… megértik majd, hogy nincs túl sok lehetőségük, és alkalmazkodniuk kell” – érvelt Pîrvulescu professzor. Másrészről Ovidiu Voicu elemző figyelmeztet, hogy nem szabad elfelejteni: „azért törölték az elnökválasztást, mert fennállt a veszélye, hogy a szélsőjobboldali jelölt (Călin Georgescu) nyer Elena Lasconi előtt.”

A legvisszafogottabb reakció a PNL-től érkezett. Ilie Bolojan pártvezető nyilatkozatában nem zárta ki Nicușor Dan támogatását. E pártnál azért egyszerűbb a dolog, mert a pártnak nincs saját elnökjelöltje. Ilie Bolojan, aki az első fordulóban elvérzett Nicolae Ciucă kudarca után vette át a párt ideiglenes vezetést, kijelentette, hogy nem vállalja.

Nyakkendőt kötött, mémesedett

A korábban lezser öltözködésű Dan elnökjelöltsége bejelentéséhez nyakkendőt kötött.

„Az embereket sok minden foglalkoztatja, és számukra a politika nem az elsődleges dolog, amire figyelnek. Így az egyik szempont, amely alapján az elnököt azonosítják, az a fizikai megjelenés, beleértve a nyakkendőt is. Ez az oka annak, hogy nyakkendőt kötöttem” – magyarázta Nicușor Dan, aki bejelentése másnapján, kedden este három televízióban is megjelent öltönyben és nyakkendőben — számol be róla a România Liberă.

Nicușor Dan döntését, hogy indul a 2025-ös elnökválasztáson, sok román humorral fogadta, a fővárosi polgármester bejelentésével kapcsolatos mémek pedig népszerűvé váltak a közösségi oldalakon — jegyzi meg az Adevarul.

Az egyik mesterséges intelligencia segítségével készült mémen, rövidnadrágban, fehér lovon ülve, matematikai képlettel a mellkasára tetoválva látható. A kép azt a választásivideó-sorozatot idézi, amelyben a szélsőjobboldali független elnökjelölt Călin Georgescu fehér lovon pózolt.

Egy másik mémen egy férfi jelenik meg jégréteggel borított arccal, a következő üzenettel: „Nicușor Dan volt a legjobb választás az életemben” – ami utalás a bukarestiek távfűtéssel kapcsolatos problémáira.

Nicușor Dan bejelentése után nem sok valószínű forgatókönyv maradt — állapítja meg a Szabad Európa.

A PSD és a jobbközép pártok külön jelölteket indíthatnak

Ez az a képlet, amely már azelőtt kezdett kialakulni, hogy Nicușor Dan bejelentette jelöltségét. A fő érv mellette az, hogy a liberális és szociáldemokrata pártok választói eléggé különbözőek, és nem szavaznak egy, a közöttük középre állított jelöltre, még akkor sem, ha az független. Erre már volt egy bukaresti precedens, amikor a PSD és a PNL megpróbált közös jelölttel indulni, Cătălin Cîrstoiu orvossal, aki  azonban a helyi választáson rosszul szerepelt. Továbbá ezt a megoldást erősíti az, hogy a szociáldemokraták (PSD) kiléptek a koalíciós tárgyalásokról csütörtökön.

Szerintem sokkal őszintébb és életképesebb megoldás, ha legalább két jelölt van, egy PSD-s és egy jobboldali — érvel Ovidiu Voicu elemző.

A kormányalakító koalíciós  tárgyalások során felvetődött az az elképzelés is, hogy az Európa-párti pártoknak két elnökjelöltje legyen, az egyik a szociáldemokrata PSD, a másik a jobbközép pártok — azaz a PNL, az USR, a Forța Dreptei, a REPER, a SENS és más kisebb pártoké, de erről nem született megállapodás.

Ha ezek a pártok nem jönnek ki egymással — hívja fel a figyelmet Pîrvulescu –, akkor meg kell indokolniuk, hogy miért kívánják megosztani a szélsőjobboldal-ellenes szavazatokat „olyan körülmények között, amelyek között súlyos demokratikus válságról és az ország jövőjéről beszélünk.”

Az Európa-párti pártok közös jelöltet indítanak

A közös jelölt indítása azon az elgondoláson alapul, hogy egy ilyen jelölt nem veszítheti el a választást egy szélsőjobboldali, szuverenista jelölttel szemben, függetlenül attól, hogy ki az, mivel a szélsőjobboldaliak egy egységfront ellen kisebbségben vannak. Várhatóan a négy párt — a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ — az első forduló tapasztalatai alapján a szélsőjobb ellen fog mozgósítani.

Nehéz azonban olyan jelöltet találni, akinek a jelölésében a négy párt vezetői egyetértenének.

„A leendő kormánykoalíciónak, függetlenül attól, hogy hogyan fog kinézni, kell lennie egy közös jelöltjének, akit mindazok támogatnak, akik a kormánykoalícióban, a parlamenti többségben vannak” — mondta az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor az Agerpressnek, még mielőtt a szociáldemokraták borították az asztalt.

Pîrvulescu azonban azt állítja, hogy ez megoldás azért sem jó, mert így „biztosan bejut a szélsőjobboldali jelölt a második fordulóba, ami így legitimizálja az ilyen gondolatokat.”

Ráadásul Cristian Pîrvulescu szerint „senki” sem garantálhatja, hogy e pártok szavazói ezután másként voksolnak, mint ahogyan akkor tették volna, ha végül megtartották volna a december 8-ai második fordulót, ahol a közvélemény-kutatások alapján a szélsőjobboldali Georgescu nyerhetett volna.

Bukovics Martin szerint „Nicușor Dan előnye Lasconihoz képest az, hogy ugyan megjárt már egy pártot, de onnan kiábrándult, kilépett, tehát ismeri őket, de tartja a távolságot — azaz független jelölt, ráadásul Lasconival szemben nem egy jelentéktelen kisvárost, hanem a fővárost vezeti, ráadásául közmegelégedésre, plusz hát férfi, nem pedig hölgy, ami Romániában még 2024-ben is nyomós érv sokaknak egy választáson.”

„Most úgy néz ki, vagyis a legtöbben arra fogadnának, hogy George Simion és Nicușor Dan meccsel majd az államelnöki posztért. De márciusig sok idő van, kell addig új kormány, attól meg egy választási időpont. A végére pedig egy jó hír: talán már soha nem derül ki, hány magyar szavazott volna Călin Georgescura. Valószínűleg jobb ez így” — írja Bukovics Martin.