Három szélsőjobboldali párt – a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) – képviselői is bejutottak az új román parlamentbe. Utóbbi kettő gyökerei az AUR-hoz vezetnek: vezetőik és alapítóik korábban a szélsőjobboldali párt tagjai voltak. A három párt most közös csoport létrehozását tervezi — írja a Szabad Európa román nyelvű kiadása.
Fotó: X/AUR
Az arany párt elveszti képviselőit
Az AUR a második helyet szerezte meg a 2024. december 1-jei parlamenti választáson a szavazatok 18,29 százalékával.
A párt rövidítése románul aranyat jelent, amely a párt választott színe is. Az első kongresszust 2020. január 24-én tartották, ahol George Simiont és Claudiu Târziut társelnökké választották. A következő, 2022-es kongresszuson George Simion lett a párt egyedüli elnöke.
Az AUR először 2020-ban jutott be a parlamentbe, amikor a szavazatok 9 százalékát szerezte meg, és ezzel 33 képviselői, valamint 14 szenátori helyhez jutott – nem kis meglepetést okozva a román politikai színtéren.
A parlamenti ciklus során azonban több képviselő távozott a pártból, és új politikai formációkat hoztak létre. A ciklus végére az AUR képviselőházi mandátumainak száma 24-re csökkent.
SOS, oltásellenes
Az SOS Románia pártot 2021 novemberében alapították, még abban a hónapban Diana Iovanovici Șoșoacă szenátort választották a párt elnökévé, aki mandátumát 2020-ban az AUR listáján szerezte, miután a Román Nemzet Pártja színeiben indult az AUR támogatásával.
A parlamenti képviselőcsoportból 2021 februárjában zárták ki fegyelmezetlenség miatt, miután a parlament szónoki emelvényén kijelentette, hogy a Pfizer/BioNTech vakcina „lerombolja a román nép nemzeti mátrixát.” Ez az agresszív oltásellenes beszéd tette országosan ismertté, különösen a közösségi oldalakon, ahol futótűzként terjedtek kijelentései.
2021 szeptemberében Șoșoacă követőinek egy csoportjával egy Neamț megyei oltóközpontnál akadályozta meg az emberek bejutását. Az ügyészség a betegségek elleni küzdelem meghiúsítása miatt indított ellene büntetőeljárást, de az eset után három évvel az igazságszolgáltatás még nem hozott ítéletet az ügyben.
Șoșoacă oltásellenes nézeteit EU- és NATO-ellenes, valamint Putyin-párti retorikával egészítette ki. Szerinte a NATO és az Európai Unió „államok feletti erők”, amelyek átvették az irányítást Románia felett. Az elmúlt években az orosz nagykövetség fogadásainak rendszeres díszvendége volt, és nyíltan támogatta Oroszország álláspontjait.
2024-ben, a romániai szenátori mandátuma után Diana Iovanovici Șoșoacă a SOS Románia színeiben indult az európai parlamenti választásokon, ahol mandátumot szerzett.
The first speech in EU Parliament!
— Diana Iovanovici-Șoșoacă (@SosoacaDiana) July 30, 2024
The TRUTH cannot be hide!
ZELENSKI killed romanians in Ukraine, discriminates them;
romanian minority from Ukraine is discriminated, abused, killed...
In fact, nobody wants PEACE, except civilians!
Because war means a lot of money for „them”! pic.twitter.com/BvthXjdhpe
Június 12-én Diana Iovanovici Șoșoacă részt vett egy fogadáson Vlagyimir Lipajev, Bukarest új orosz nagykövete társaságában, ahol Európát és a NATO-t tette felelőssé az ukrajnai háborúért. A rendezvényen kijelentette, hogy Moszkva kész „újraindítani a megszakadt kapcsolatokat” Romániával, amennyiben Bukarest hajlandó lesz feladni „barátságtalan irányvonalát” Oroszországgal szemben.
Soșoacával ellentétben az AUR egy árnyaltabb szuverenista diskurzust próbált előadni.
POT – az AUR népének fiatal pártja
A Fiatal Emberek Pártját (POT) Anamaria Gavrilă képviselő, nővére és egy vajdahunyadi orvos alapította „családi vállalkozásként”. A 41 éves Gavrilă 2020-ban az AUR listáján jutott be a parlamentbe, de 2021 augusztusában kilépett a pártból, mivel párttársai nem támogatták a Mintia Hőerőmű bezárásáról szóló indítványát.
A párt idén júniusban az önkormányzati választásokon 18 polgármesteri mandátumot szerzett. Az ugyanezen a napon tartott európai parlamenti választásokon a POT nem állított jelöltet, az elnökválasztáson azonban a közösségi oldalakon, különösen a TikTokon többször is megerősítették támogatásukat Călin Georgescu elnökjelölt mellett.
Fotó: X/Anamaria Gavrilă
Anamaria Gavrilă 2002 és 2007 között a Temesvári Nyugati Egyetemen tanult közgazdaságtant, majd az angliai Reading Egyetemen szerzett mesterdiplomát pénzügy és ingatlan szakon. 2017 és 2018 között a németországi GLL Real Estate Partnersnél dolgozott, ahol több száz millió euró értékű ingatlanügyletben vett részt Ausztrália, Magyarország és Németország piacán — teszi hozzá a Szabad Európa.
A POT a szenátusban 591 805 szavazatot szerzett, ami 6,39 százalékos támogatottságot jelentett, míg a képviselőházban több mint 596 625 szavazattal, 6,45 százalékos eredménnyel lépte át az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt.
A párt abortusz- és oltásellenes programjával pozicionálta magát, és elsőként támogatta a szélsőjobboldali független Călin Georgescu elnökjelöltet, aki váratlanul megnyerte az elnökválasztás első fordulóját.
Amikor hivatalossá vált, hogy a POT bejutott a parlamentbe, Anamaria Gavrilă elnök bejelentette, hogy háromnapos böjtöt tart hálája jeléül, és arra kérte párttársait, hogy csatlakozzanak hozzá.
A szélsőjobboldali pártok egységbe tömörülhetnek
Közvetlenül a választások után, december 1-jén este az SOS Románia vezetője, Diana Șoșoacă felszólította a szuverenista pártokat, hogy „minden szuverén erő lépjen be a kormányba, még kisebbségi kormány esetén is, mert mindazok a pártok, amelyeket a szavazáson nyertesnek nyilvánítanak, olyan globalista pártok, amelyek 35 éven keresztül csak rombolták Romániát”. Hozzátette:
„Ebben az összefüggésben az SOS Románia nem boldog, és meg is mondom, miért: nem lehetünk boldogok, ha az ország káoszban, hanyatlásban és csődben van.”
Az AUR első alelnöke, Dorin Lulea ennél visszafogottabb hangot ütött meg a Szabad Európának adott nyilatkozatában. Elmondta, hogy az újonnan parlamentbe került pártokkal tárgyalni fognak, de nem tudta megmondani, hogy szövetkeznének-e velük: „Először meg kell nézni, mi az elképzelésük Románia jövőjéről.”
Sergiu Mișcoiu, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának politológus professzora a Szabad Európának arról beszéltm hogy a szélsőjobboldali erők egy cél érdekében fognak kampányolni:
„Nagyon erős kampányt várunk Călin Georgescu támogatására. Ez az esélyük arra, hogy bekerüljenek egy olyan jövőbeli kormányba vagy kormányzó megoldásba, amelyet akarnak.”
Mișcoiu szerint egy olyan kormány, amelyben minden szélsőjobboldali erő helyet kapna, egyelőre nehezen képzelhető el, de nem kizárt. „Vannak különbségek köztük, nem stratégiai vagy ideológiai szempontból, hanem inkább a személyes ellenségeskedés miatt. Látjuk Simion-Șoșoacă vagy Simion és mások esetét, de közösek a céljaik, ugyanazok a céljaik.”
Arra is kitért, hogy egy „szuverén” kormányban akár a posztkommunista-szociáldemokrata PSD egy része vagy más pártok is részt vehetnének, akár közvetlenül a kormányban, akár csak parlamenti támogatás formájában. Ami a szuverenista erők közötti közeledést illeti, a konfliktusban álló szereplők közötti közvetítést az utóbbi napokban a Fiatal Emberek Pártja biztosíthatná. A párt, amely közel áll Călin Georgescuhoz, a béke és a megértés üzenetét hirdeti.
Fotó: X/@cursdeguvernare
Azonban az Európa-barátok alakíthatnak kormányt
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan szerda este bejelentette, hogy pártja és a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ, és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója megállapodtak az Európa-barát pártok koalíciójának létrehozásáról Románia stabilitásának és a modernizációjának érdekében.
Bolojan kijelentette, hogy a koalíció megerősíti Románia elköteleződését az európai és euroatlanti értékek mellett, mert ezek jelentik az ország biztonságának és jólétének alapjait — számol be róla az erdélyi Krónika.
A koalíció pártjai felelősséget vállalnak Románia nemzetközi elszigetelődésének elkerüléséért, a gazdasági fejlődés szilárd ütemének támogatásáért, az ország európai pályájának védelméért, az európai alapok felhasználásáért, az országos helyreállítási terv (PNRR) reformjainak megvalósításáért, a schengeni övezethez és az OECD-hez való csatlakozás célkitűzéseinek teljesítéséért – szögezte le Bolojan.
A koalíció jövő héten kezd tárgyalásokba a kormányprogramról, az egyre feszültebbé váló politikai helyzetben, amikor a román alkotmánybíróság — miután hétfőn jóváhagyta— pénteken a tervezett vasárnapi második forduló előtt végül megsemmisítette az első forduló eredményeit és az egész elnökválasztás megismétlését rendelte el.
