A kínai TikTok népének velőtrázó kiáltása Romániában

A romániai elnökválasztás első fordulóját egy olyan jelölt nyerte, akiről a TikTokot nem használók aligha hallottak. Sem a hagyományos média, sem a közvélemény-kutatók nem tartották esélyesnek, és még a „hagyományos” szélsőjobboldal jelöltje is meglepetést okozott: a várt második hely helyett csak negyedik lett. Teljes a káosz? Mi állhat a háttérben?

A román elnökválasztás első fordulóját vasárnap, november 24-én tartották. A második forduló két héttel később, december 8-án, vasárnap lesz, az első két helyre befutott jelölt részvételével. A kettő között félúton, december 1-én, szintén vasárnap, parlamenti választásokat is rendeznek. Az elnökválasztáson 14 jelölt indult. A hivatalos eredmények – az első hét jelölté – a következők:

1. Călin Georgescu független jelöltként a szavazatok 22,94 százalékát szerezte meg. A közvélemény-kutatók nem sorolták az esélyes jelöltek közé, a média nem várta az első öt közé, 6-8 százalékos népszerűséget mértek nála.
2. Elena Lasconi  jobbközép-liberális Mentsétek meg Romániát Unió (USR) jelöltje a szavazatok 19,98 százalékát szerezte meg. A közvélemény-kutatások úgy 14 százalék körülire mérték népszerűségét.
3. Marcel Ciolacu 19,15 százalékkal épphogy lemaradt a második fordulóról, 2740 szavazat a különbség. A szociáldemokrata (PSD) kormányfőt várták az első helyre 25 százalékos támogatottsággal.
4. George Simion 13,85 százalékot ért el. A szélsőjobboldali Szövetség a Románok Egységéért (AUR) jelöltjét várták második helyre 16 százalékos támogatottsággal.
5. Nicolae Ciucă jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje 8,79 százalékot szerzett. Népszerűségét 14 százalék körülire tették.
6. Mircea Geoană a PSD korábbi vezetője független jelöltként 6,32 százalékot ért el. Számára hozzávetőleg 9 százalékos eredményt mutattak a közvélemény-kutatások.
7. Kelemen Hunor 4,5 százalékos eredménnyel, hozva a tőle elvárhatót, több magyarlakta megyében is az első helyet szerezte meg.

„Bukarestben a feje tetejére állt minden az elnökválasztási eredmények láttán. Az, hogy a szinte ismeretlen 62 éves Călin Georgescu az esélytelenek nyugalmával, a voksok majd' 23 százalékával megnyerje a román elnökválasztás tegnapi első fordulóját, mindenkit nagyon meglepett, még Romániában is, nemcsak a nemzetközi sajtóban” — írja Bukovics Martin a Substackon, Gemišt nevű oldalán.

„A közvélemény-kutatásokról felesleges beszélni, ezek Romániában manipulációs eszközök” — teszi hozzá.

Választási meglepetések

1. Egy sokak számára ismeretlen szélsőjobboldali független jelölt a semmiből futott be az első helyre.
2. Az ismert, első helyre várt szociáldemokrata jelölt nem került be a második fordulóba. A posztkommunista utódpárt esetében a rendszerváltás óta ez példátlan.
3. Az ismert szélsőjobboldali jelölt nem futott be a várt második helyre, csak negyedik lett.
4. A jobbközép-liberális jelölt párezer szavazattal, váratlanul, másodikként bejutott a második fordulóba.

Az elitellenesség változó formái

Ha széles rétegek érzik úgy, hogy az általuk átélt problémákra az uralkodó elit nem képes valódi megoldásokat vagy annak lehetőségét kínálni, és az ajánlott alternatívák egyike sem kielégítő számukra, akkor gyakran elitellenes hangulat alakul ki. Ilyenkor a dühöt az egész elit ellen irányítják. Régebben ilyesmi lehetett egy parasztlázadás, vagy korunkban az elit által teljesen elutasított jelöltek, moderált formában viccpártok támogatása.

Bukovics Martin szerint „a románoknak nagyon elegük van az elitjükből. A két kormánypárt, a PSD és a PNL jelöltje együtt jó 30 százalékot szerzett, és egyik se került be a második fordulóba. A két ciklust követő leköszönő Klaus Johannis tíz éve azt ígérte, egy normálisabb, műveltebb országot csinál Romániából – ehelyett a rendszert és a titkosszolgálatok hatalmát erősítette, és a járványkezelést és a nyugati háborúügyi mainstream álláspontot lenyomta az emberek torkán.”

„Az állandó ígérgetésbe belefáradt, nemcsak a nyugatiak, de még a saját elitjük által is lenézett románok által az utóbbi választásokon mindig is a protestvoks lehetőséget keresték.”

Ezek a tiltakozó szavazatok most valószínűleg Călin Georgescut találták meg. Ezzel az intézményesült szélsőjobbnak is meglepetést okoztak, talán bennük is csalódtak.

Miben más Georgescu?

A szakértőknek igazuk is volt, meg nem is. Igen, ott lesz egy szélsőjobboldali jelölt Romániában az elnökválasztás második fordulójában, december 8-án, de nem az, akire ők és a közvélemény-kutatók számítottak.

A The Guardian összefoglaló jellemzése szerint Călin Georgescu a NATO és az ukrajnai segélyek heves kritikusa, Donald Trump hangos tisztelője, és olyan román külpolitikát javasol, amely figyelembe veszi az „orosz bölcsességet”. Georgescu befelé forduló keresztény nacionalizmusa hasonlóságot mutat Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral.

Georgescu is az AUR kiemelkedő tagja volt, a csoport őt választotta miniszterelnök-jelöltjének. 2022-ben azonban kilépett a pártból, miután a vezetői bírálták, mondván: oroszbarát, NATO-ellenes álláspontja rontja a pártimázst — emeli ki a Szabad Európa.

Pozitívan viszonyul Románia legionarista múltjához, olyan fordulatokat használ mint a „visszatérés a román nemzet gyökereihez” és hasonlók. A szervezetének a neve is „Ősi Föld”, ami a Legionárius Mozgalom folyóirata volt.

A képet árnyalja, hogy Georgescu talajtanból doktorált, és a kilencvenes években különböző pozíciókat töltött be a román környezetvédelmi minisztériumban. 1999 és 2012 között Románia képviselője volt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának nemzeti bizottságában.

Georgescu kiáll a román gazdálkodók támogatásáért, az importfüggőség csökkentéséért, valamint az energia- és élelmiszer-termelés felpörgetéséért.

Szakértői múltjával és az ukrajnai háború elleni fellépésével lehet más szélsőjobboldali Călin Gorgescu, mint a már szokásos szereplőnek számító AUR-vezér George Simion.

Vesztesek és győztesek

A nyugatos átmenetnek, az Európai Unióhoz való csatlakozásnak Romániában is vannak nyertesei és vesztesei. Nyílván az utóbbiak elégedetlenek, és szeretnék kifejezni ezt az elégedetlenségüket.

„Románia közel fele kritikus a nyugattal szemben, arra nem értékközösségként, hanem jóléte forrásként tekint csak. Az orosz-ukrán háborúból pedig hasonló tanulságot von le, mint Orbán Viktor: például azt, hogy nem biztos, hogy jó, hogy van egy háború a szomszédban, hogy folyamatosan behatolnak orosz drónok a román légtérbe, és hogy ezt tovább kell eszkalálni” — írja Bukovics Martin.

A vesztesek képviseletében lépett fel az elnökválasztás első fordulójának győztese.

Szavazata leadása után Georgescu Facebook-bejegyzésében azt írta: „A méltánytalanságot elszenvedőkre, a megalázottakra szavazott, azokra, akik úgy érzik, hogy ők maguk nem számítanak, holott valójában ők a legfontosabbak. (…) A szavazás imádság a nemzetért.”

A szavazatokból is kitűnik, hogy van egy másik Románia is. Több erdélyi megye – Brassó, Temes, Kolozs –, Bukarest és Jászvásár környéke a nyugatos jelöltre szavazott. Az itteni nagyvárosok szigetszerűen fejlődik és teljesen más világban él — írja Bukovics Martin

„Elena Lasconiék sikeresen futtatták ki a már most az EU-átlagon vagy afölötti színvonalon élő nagyvárosi lakosság számára a szélsőjobboldali veszélyre hivatkozva a kampányt arra, hogy mindenki, akinek fontos az EU- és a NATO-tagság, a nyugathoz való felzárkózás és a jólét esélye, az őrá szavazzon. A második fordulós kampány erről szól majd” — teszi hozzá a szakértő.

Aztán persze lehet, hogy Románia megijed magától, és fogcsikorgatva megszavazza a nyugatos jelöltet, miután Georgescu a kampányban hibát hibára halmoz a ráirányuló fény és figyelem miatt.

„Sokkal mélyebben rejtőzik valami, ami épp készül feltörni: a periféria nacionalizmusa, a kisebbrendűségi komplexus, a szolgai nyugati gazdasági és politikai integráció és Románia militarizálódásának kritikája, sőt, elutasítása” — állapítja meg Bukovics Martin.

A TikTok sztár

A látszólag a semmiből felemelkedő Georgescu sikerében fontos szerepet töltött be a kínai közösségi média platform, a TikTok. Más szélsőséges politikusokhoz hasonlóan Georgescu is jártas a közösségi médiában, 1,6 millióan követik TikTok-fiókját, ahol videókat tett ki arról, ahogy templomba megy, dzsúdózik, futópályán fut és podcastokat készít. Alig néhány nappal a szavazás előtt TikTok-kampányt indított, amelyben az Ukrajnának nyújtott segélyek leállítását sürgette. Szkeptikusan szólt Románia NATO-tagságáról is. Nyugat-ellenes üzeneteit rendszeresen terjesztette a Kreml-barát közösségi média is — állapítja meg a Szabad Európa.

Marcel Ciolacu román miniszterelnök kedden azt mondta, hogy felül kell vizsgálni Georgescu kampányának finanszírozását a TikTokon — számol be róla a Politico.

„Ez a rendszer, nem tudom mennyire legális, de értem, hogy hogyan használták. Ennek finanszírozási forrásait véleményem szerint ki kell vizsgálni,” — jelentette ki az elnökválasztás első fordulójának nagy vesztese.

A kínai platform szerepe már az Európai Parlamentig is eljutott. Valérie Hayer, a liberális Renew Europe csoport vezetője azt követelte, hogy a TikTok vezérigazgatója jelenjen meg az Európai Parlament előtt, hogy válaszoljon a platformnak a vasárnapi romániai elnökválasztásban játszott szerepére vonatkozó kérdésekre, mivel szakértők több ezer hamis fiókkal kapcsolatos titkos tevékenységre figyelmeztettek a szavazást megelőzően.

A geopolitikai küzdelmek helyi lecsapódása

Románia stabil nyugatbarátsága veszélybe került — emeli ki a The Guardian szerkesztőségi véleményében — Románia 1989 utáni történetének egyik legjelentősebb választási eredménye után.

A kevéssé ismert Georgescu második fordulós versenye egy Ukrajna-barát, jobbközép jelölttel tehát döntő regionális jelentőséggel bír.

Magyarországon és Szlovákiában Ukrajna-szkeptikus, Moszkva-barát kormányok vannak hatalmon, Bulgáriában pedig az oroszbarát pártok egyre nagyobb befolyást gyakorolnak. Grúziában és Moldovában az EU-párti erők egzisztenciális harcot vívnak azokkal a kísérletekkel, amelyek mindkét országot visszahoznák Oroszország érdekkörébe.

A Vlagyimir Putyin illegális inváziója elleni ukrajnai harcban az internacionalista értékeket minden eddiginél erőteljesebben kell megvédeni.

Annak a lehetősége, hogy a következő két hétben Romániában a nacionalista jobboldal előre tör, vészharangot kell hogy kongasson az EU-ban — érvel a The Guardian.