Az elnökválasztás győztese a két cikluson át hivatalban lévő centrista államfőt, Klaus Iohannist váltja le, és decemberben lép hivatalba.

A két forduló között, tovább bonyolítva a politikai helyzetet, december 1-jén parlamenti választást is tartanak.

E választásokon dől el, hogy az ország tovább halad-e az Európa-párti úton, vagy egy nacionalistább álláspont kerekedik felül, ami valószínűleg megriasztja Brüsszelt, nem utolsósorban Ukrajna támogatása miatt.

Tizennégy jelölt verseng a centrista Iohannis utódjáért, a balközép miniszterelnöktől a NATO-főtitkár-helyettesig és a szélsőjobboldali volt futballhuligánig — ismerteti a The Guardian.

A bíróság a múlt hónapban kizárta a szélsőjobboldali Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselőt a versenyből, mert „nem tisztelte a demokratikus értékeket”, azzal érvelve, hogy antiszemita és Kreml-barát kijelentései veszélyeztetik Románia EU- és NATO-tagságát.

Lefutott ügy?

A közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb jelölt Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki egyben a fő kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője. Jelenleg körülbelül 25 százalékos támogatottsággal bír, és győzelmét szinte biztosra veszik.

A második helyen, 16 százalékos támogatottsággal, a populista, radikális jobboldali Szövetség a Románok Egységéért (AUR) heves vezetője George Simion áll, a Honor et Patria futballultrák egykori tagja, aki „békét akar Ukrajnában, úgy mint Trump”.

Mögötte, mintegy 14 százalékkal, Nicolae Ciucă következik. Ő a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja, volt katona, védelmi miniszter és miniszterelnök is volt már. Pártja tagja Románia leköszönő „nagykoalíciós” kormányának.

Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Unió (USR) jelöltje Nicolae Ciucăhoz hasonló szinten áll.

Mircea Geoană, aki független jelöltként indul, és korábban a PSD vezetője, valamint NATO-főtitkár-helyettes is volt, jelenleg hozzávetőleg 9 százalékos támogatottsággal rendelkezik.

A közvélemény-kutatások nem túl megbízhatóak Romániában, de a legtöbb elemző egy Marcel Ciolacu-George Simion második fordulót jósol, amelyből valószínűleg az előbbi kerül ki győztesen. Ehhez hozzájárul a PSD erős pártszervezete és az, hogy egy sokak által elutasított szélsőjobboldali jelölttel áll majd szemben.

„A választások eredményét igen nehéz megjósolni a jelöltek magas száma és a jobbközép szavazatok megoszlása ​​miatt” – mondta Sergiu Miscoiu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem politológus professzora.

A jelöltek többsége – mondta – a nagyrészt konzervatív üzenetekkel, például a családi értékek védelmével kampányolt. „A legtöbb párt jelöltjeinek nagyon átfogó üzenete van a nemzetről, honvédelemről, vallásról és így tovább. Másrészt látjuk az Európa iránti elkötelezettséget is, bár az EU-t inkább bevételi forrásnak tekintik, mintsem inspirációt az értékorientációhoz.”

Ki lehet Románia következő elnöke?

A leendő elnököt a lassuló európai gazdaság, az EU legnagyobb hiányának csökkentését célzó fiskális korrekció, valamint — Donald Trump második amerikai elnöki ciklusa alatt — a NATO kiadási céljainak betartására irányuló nyomás nehezedik — foglalja össze a Reuters.

A két ötéves ciklusra korlátozott román elnök félig végrehajtói szerepet tölt be, amely magában foglalja a fegyveres erők vezetését és a katonai segítségnyújtásról is döntő legfelsőbb védelmi tanács elnöki tisztét. Az elnök képviseli az országot az EU és a NATO csúcstalálkozóin, és ő nevezi ki a miniszterelnököt, a főbírókat, az ügyészeket és a titkosszolgálatok vezetőit.

A fiatalok munkanélküliségi rátája 22,2 százalék, az átlagbérek pedig a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban. Az egészségügyi szektor sem jobb, az egészségügyi kiadások szintje az európai mélypont közelében van, ami közvetlenül befolyásolja a szolgáltatások minőségét és a hozzáférést. A demokratikus intézményekbe vetett közbizalom zuhant, a románok mindössze 19,4 százaléka bízik a kormányban. Ezeket a kudarcokat súlyosbítja a jelentős agyelszívás: 2007 és 2015 között több mint 3,4 millió román hagyta el az országot, ami Szíria után a második legmagasabb kivándorlási növekedést jelenti —  összegzi az ország helyzetét az amerikai CEPA elemzőközpont.

A jelöltek közül az öt esélyesebb — a Reuters kiemelése alapján — a következő:

Marcel Ciolacu

A legnagyobb romániai párt, a baloldali Szociáldemokraták (PSD) 56 éves vezetője, a jobbközép Liberálisokkal (PNL) koalícióban álló jelenlegi miniszterelnök. Vezeti a közvélemény-kutatásokat, sok szavazót vonz hozzá a stabilitás ígérete.

Bár a múltban megtagadta a Brüsszel által megkövetelt kormányzati és nyugdíjreformokat, Ciolacu határozottan támogatja Románia EU- és NATO-tagságát, valamint az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerségét. Erőteljesen támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborújában. Ellenzi az azonos neműek házasságát, és tavaly kijelentette, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat legalizálása nem tartozik a prioritásai közé.

A Ciolacu-kormány idején a választások előtti kiköltekezett, ami a költségvetési hiányt a GDP 8 százalékára emelheti idén, ami az EU legmagasabb értéke.

„Románia következő öt éve nem rólunk szól, hanem... a nemzetközi kontextusról” – mondta Ciolacu az Antena 3 televíziós csatornának. „Nem világos, milyen fordulatot fog venni az ukrajnai háború. Ez most regionális konfliktus, de fel kell készülnünk a legrosszabb forgatókönyvre is.”

George Simion

Az öt éve alapított, a parlamentbe 2020-ban bejutott, radikális jobboldali Szövetség a Románok Egyesítéséért (AUR) 38 éves vezetője a legtöbb közvélemény-kutatásban a második helyen áll, és rendkívül népszerű a román diaszpóra és a fiatalok körében.

Simion, aki a legfiatalabb elnökjelölt, csodálja Donald Trump megválasztott amerikai elnököt, és leállítaná az Ukrajnának nyújtott katonai segélyezést, míg Brüsszel-ellenes hangos retorikája összecseng Orbán Viktoréval — jellemzi a jobboldali radikális politikust a Reuters.

Ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, és kijelentette, hogy támogatná Donald Trump leendő amerikai elnök béketörekvését. Támogatja Románia 1940-es határainak visszaállítását, azaz olyan területek visszacsatolását, amelyek jelenleg Bulgária, Moldova és Ukrajna részei. E nagyromán elképzelése miatt kitiltották Moldovából és Ukrajnából.

Szeretné, ha Románia az EU-ban maradna, bár nagyobb hatáskört adna tagállamoknak. Ellenzi az euróövezeti tagságot.

„Kémnek, árulónak, oroszbarátnak neveztek, akárcsak Donald Trump amerikai elnököt” – mondta Simion támogatóinak. „Ezek címkék, amelyeket egy kétségbeesett politikai osztály ragasztott rám. El akarják terelni a figyelmet a valós problémákról, a hiányzó utakról, az elveszett munkahelyekről, az általuk teremtett szegénységről.”

Simion pártja a koronavírus világjárvány után egy szélsőséges oltásellenes csoportból Románia vezető ellenzéki erejévé vált, megszólítva a munkásokat, a fiatal szavazókat, és kihasználva a fősodor politikusaival való elégedetlenséget. A közösségi média ügyes felhasználója, TikTok csatornájának 10 millió kedvelője van.

Simiont ugyan a romániai magyar kisebbséggel szembeni ellenséges álláspontja eltávolítja Orbán Viktortól, de a hagyományos keresztény „családi értékeket” hangsúlyozó politikai programja gyakran hasonlít Magyarország vezetőjéére.

Az elnökválasztáson két jobbközép jelölt is indul: Nicolae Ciuca, a szenátus elnöke, a Ciolacu-féle PSD-vel jelenleg feszült kormánykoalícióban álló Liberális Párt (PNL) vezetője és Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Unió (USR) vezetője.

Elena Lasconi

A havasalföldi Hosszúmező (Câmpulung) város 52 éves polgármestere, a jobbközép ellenzéki USR vezetője. Egykori újságíróként 2018-ban csatlakozott az USR-hez, és idén lett a párt elnöke. Az egyetlen női elnökjelölt, akit a közvélemény-kutatások az első öt közé soroltak. EU- és NATO-párti. A védelmi kiadások emelésében és Ukrajna megsegítésében hisz.

Lasconi is intézményellenes jelöltként pozicionálja magát. Többet szeretne tenni a magas szintű korrupció elleni küzdelemben, valamint a politikai befolyás megszüntetésében az egészségügyben és az oktatásban. Ő az egyetlen az első öt jelölt között, aki támogatja az azonos nemű párok polgári kapcsolatait, bár ellenzi a házasság legalizálását.

Nicolae Ciuca

A szenátus 57 éves elnöke, a jobbközép Liberális Párt (PNL) vezetője, amely 2021-ben nagykoalíciós kormányt alakított Ciolacu szociáldemokratákkal. 2021 végétől 2023 közepéig miniszterelnök is volt. A nyugalmazott hadseregtábornok, 2019-ben lépett be a politikába, és Klaus Iohannis leköszönő elnök erőteljes támogatásával gyorsan vezető párt- és kormányzati pozíciókba került. Erősen támogatja Ukrajnát és nyugatbarát. Mélyen vallásos, és kijelentette, hogy az EU-nak újra kell gondolnia migrációs politikáját.

Mircea Geoana

A 66 éves volt NATO-főtitkár-helyettes függetlenként indul. A PSD korábbi vezetője 2009-ben már elveszített egy elnökválasztást.

Kijelentette, hogy támogatja az ukrajnai békét, még akkor is, ha ez területek átadását is jelenti Oroszországnak. Gyakran elmondja, hogy hatalmas politikai tapasztalata miatt – volt külügyminiszterként, washingtoni küldöttként és NATO-tisztviselőként – ő a legalkalmasabb elnökjelölt.

És a magyarok?

„Fontos, hogy a november 24-i elnökválasztáson minél többen szavazzanak Kelemen Hunorra, az RMDSZ elnökjelöltjére. Fontos, hogy erőt mutassunk fel, mivel a november 24-i választás eredményével fogunk ráfordulni a december 1-jei parlamenti választásokra” – mondta az MTI-nek nyilatkozva Antal Lóránt az RMDSZ székelyudvarhelyi szenátora.

Elmondása szerint az utóbbi napokban az ellenzéki liberális Mentsétek Meg Romániát (USR) párt magyar nemzetiségű jelöltjei révén azzal a megtévesztő üzenettel bombázza a székelyföldi választókat, hogy ha Kelemen Hunorra szavaznak, akkor hozzásegítik George Simiont, a Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) párt elnökjelöltjét, hogy bejusson a választás második fordulójába.

„Ha nem érünk el jó eredményt az első fordulóban, azt a román pártok gyengeségünk jeleként fogják értelmezni, s a parlamenti választások előtt ilyen kampányüzenetekkel fogják lerohanni az erdélyi magyar közösséget” – hangsúlyozta az RMDSZ szenátora.