Az ukrajnai román etnikumú papoknak hét hónapjuk maradt eldönteni, mit tegyenek: továbbra is a Moszkvához köthető egyház alárendeltjei maradnak, vagy átállnak az autokefális, azaz már önálló új Ukrajnai Ortodox Egyházhoz. Kijev még mindig elutasítja azt a köztes lehetőséget, hogy a román ortodox egyházhoz csatlakozzanak. Ukrajnán körülbelül 200 román ortodox pap legalább 300 ezer románul beszélő hívőt szolgál — írja a Szabad Európa román nyelvű kiadása.
Október 22-én Bukarestben megbeszélések kezdődtek a román és ukrán tisztviselők között az Ukrajnában román etnikai közösségekben szolgáló papok helyzetéről, valamint arról, hogy ők román nyelven szeretnének istentiszteletet tartani.
Fotó: Wikipédia
Csupán három nappal a tárgyalások megkezdése után, október 25-én, Ukrajna bukaresti nagykövete és a román ortodox egyház képviselője közötti találkozót követően a Daniel pátriárka vezette zsinat azzal vádolta Ukrajnát, hogy „az ukrán hatóságok indokolatlanul késlekednek a jogi szabályozásban az Ukrajnai Román Ortodox Egyház elismerésével.”
Az ukrajnai ortodox egyháznak Epifanyij pátriárka által vezetett kijevi és Kiril pátriárka által vezetett moszkvai ágra való szétválásának éve, 2018 óta a szomszédos országban a papok és a parókusok (plébánosok) helyzete bonyolulttá vált: egy részük a Moszkvai Patriarchátusnak alárendelt egyházközségekben maradt (amely támogatja Ukrajna orosz invázióját), más részük pedig az ukrán egyházhoz került.
2024 augusztusában az ukrán parlament (Rada) törvényt fogadott el, amely gyakorlatilag betiltja az orosz ortodox egyházat. Pontosabban a törvény igen drasztikus megszorításokat ír elő, többek között azzal indokolva, hogy ez az egyház kémtevékenységet folytat. Ugyanezzel a törvénnyel a Rada ultimátumot adott az Oroszországhoz kötődő ukrán „vallási szervezeteknek” is, hogy vessenek véget orosz kapcsolataiknak. A Moszkvának alárendelt Ukrán Ortodox Egyházban a kijevi hatóságok letartóztatásokat is véghajtottak.
Az ukrajnai román papok a harmadik utat választanák
Arról van szó, hogy 2025 májusától milyen státuszban lesznek a román papok Ukrajnában. A határidő, amely alatt az ukrajnai papok – köztük a román etnikumúak – kénytelenek választani az ukrán ortodox egyház (amely állítása szerint 2022 májusában megszakította kapcsolatait a moszkvai patriarchátussal) vagy az új önálló ukrán ortodox egyház között — kilenc hónap, ami jövő áprilisban lejár.
A Szabad Európa által megkeresett egyik odesszai román pap és egy csernyivci román kulturális szervezet képviselője azt állította, hogy a jelenleg a Moszkvának alárendelt egyháznál dolgozó román etnikumú lelkészek legalább egy része közvetlenül a román ortodox egyházhoz szeretne tartozni.
Azonban a román ortodox egyház ukrajnai működése még nem kapta meg Kijev jóváhagyását, pedig a román ortodox egyház bukaresti szinódusa – 2024 februárjában – úgy döntött, hogy ezt szeretné.
Első pillantásra azt mondanánk, hogy a kijevi hatóságok attól tartanak, hogy a román közösségek túlzott közelségbe kerülnének a Bukarestből irányított intézményekhez, mivel mind a csernyivci régió területei a Kárpátok lábánál észak Bukovinában, mind a Dunánál lévő Budzsák korábban Romániához tartoztak. De úgy tűnik, hogy a dolgok ennél bonyolultabbak.
Fotó: pravlife.org
Bezáratták a román nyelvű ortodox templomot
Ukrajnában először zártak be román nyelvű ortodox templomot — jelentette az Orthodox Christianity. Augusztus 23-án a csernyivci városi temető adminisztrációja lezárta a Három Szent Hierarcha templom épületét, így megakadályozva, hogy a hívek ott imádkozhassanak.
Az ukrajnai bukovinai régióban jóval több mint 100 román ajkú egyházközség van. Az egyházmegye tájékoztatása szerint ez volt az első bezárásos eset.
A templom hét bukovinai ortodox püspök sírjaként is szolgál. A bukovinai metropolis építtette 1881-ben, majd 1990-ben különböző román társaságok, a román konzulátus és a helyi papok restauráltatták.
Ez a közösség az úgynevezett Ukrajnai Román Ortodox Egyház fennhatóságát ismeri el, amelyet a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusa hozott létre ez év februárjában. Augusztus elején arról számoltak be, hogy az ukrán hatóságok megtagadták az építmény jogi bejegyzését, mondván, az érintett plébániák csatlakozzanak az új Ukrajnai Ortodox Egyházhoz, amelyet a román ortodoxok szakadárnak tartanak.
Nem ismerik el az ukrán önállóságot
Az ukrán autokefális (önálló) ortodox egyház hat éve vár arra, hogy a román ortodox egyház elismerje, hasonlóan ahhoz, ahogy az ortodox egyház feje, I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ecumenikus (az egész ortodox közösséget képviselő) pátriárka 2018-ban döntött.
Az Ortodox Egyház fejének nemzetközi szintű döntése az Ukrajnai Ortodox Egyház önállóságának elismeréséről történelmileg véget vet a Moszkvai Patriarchátus ukrán terület feletti több mint 300 éves ellenőrzésének.
A Konstantinápolyi Patriarchátus mellett az új ukrán ortodox egyházat a görög ortodox egyház és az alexandriai patriarchátus is elismerte, de sem a szerb, sem a bolgár, és nyilvánvaló okokból a konstantinápolyi patriarchátussal évszázadok óta versengő orosz ortodox egyház sem.
Az autokefália a régió összes nemzetállamának sajátossága. Románia az 1918-as unió után 1925-ben szerezte meg. Röviden: ha egy nemzetállam független, akkor van egy autokefál ortodox egyháza is, vagyis van saját, másoktól független egyháza.
Fotó: Wikipédia
A román ortodox egyház kivár
Az ukrán adminisztráció és az ukrán ortodox egyház vonakodását a román ortodox egyház saját templomainak megnyitását illetően az ukrajnai csernyivci Politikai Tanulmányok és Társadalmi Tőke Intézet igazgatója, Marin Gherman professzor azzal magyarázza, hogy ez az ukrán ortodox egyház háborús traumája okozza.
„Az ukránok, és az ukrán politikai döntéshozók a háborús szemüvegükön keresztül, Donbász vagy Krím szemüvegén keresztül nézik az őket körülvevő világot. A politikatudományban ez: etnikai szemüveg. Ha egyszer traumát szenvedtek el egy szomszédtól, akkor attól tartanak most, hogy valami titokban történik az egyházban. Vonakodva és félelemmel látnak mindent körülöttük, még akkor is, ha Románia jelenleg nagy támasza Ukrajnának” – fejtette ki Marin Gherman professzor.
A politikatudományok doktora, Theodor Paleologu úgy véli, a román patriarchátus inkább tartózkodik, és „kiváráshoz” folyamodik, hogy ne sértse meg kapcsolatait más ortodox egyházakkal, amelyek haboznak támogatni a szomszédos ország új egyházát.
A román papok többsége a moszkvai egyháznál maradna?
„A románul beszélő papok több mint a fele még mindig támogatja az orosz egyház értékeit (amely támogatja az Ukrajna elleni háborút). Kevés papot képeztek Romániában. A legtöbben Odesszában, Kijevben vagy Moszkvában tanultak” — mondta a Szabad Európának a pap, Mihail Stegărescu.
„Az orosz gondolkodásnak ez a harminc éven át tartó befolyása nagyban befolyásolja őket, a román ortodox egyház hiteltelenítésére irányuló propaganda..., azt állítják, hogy katolikusok vagyunk, korrigált naptárral (az ortodox románok úgy ünneplik a karácsonyt, mint Nyugaton, december 25-én, nem a régi rítus szerint, január 6-án). Ilyen hülyeségek, amelyek megzavarják az egyszerű emberek gondolkodását” — tette hozzá.
A román templomba költözéssel Mihai Stegărescu pap olyan jogokat élvez, amelyekkel szolgálata óta soha nem rendelkezett: a Román Patriarchátus által fizetett fizetés, egészségbiztosítás és nyugdíj-megtakarítás. Ezzel szemben azok a papok, akik a Moszkvai Patriarchátusnak voltak vagy vannak alárendelve, nem kapnak fizetést.
„Vannak papok, akik csatlakozni akarnak (a román ortodox egyházhoz), de félnek attól, hogy megtegyék ezt a lépést, mert megbüntethetik őket... Én a háborúig büntetett előéletű voltam, szeparatizmus miatt” – mondta a pap.
„Szerintem ez nem normális, mert alkotmányosan, jogilag Ukrajnában az új törvény lehetővé teszi számunkra a vallásszabadsághoz való jogot. Miért lennénk alárendelve a kijevi egyháznak?” – kérdezte a pap, aki érvként azt hozza fel, hogy azok a területek, ahol jelenleg a román nyelvű ortodox papok működnek, korábban Romániához tartoztak, mielőtt a Szovjetunió elcsatolta őket. Vallási, kanonikus szempontból ezeknek a közösségeknek a román ortodox egyházhoz kellene tartozniuk – érvelt.
