Volodimir Zelenszkij elnök a hétvégén törvénybe iktatta azt a jogszabályt, amely megtiltja az orosz ortodox egyházhoz kötődő vallási szervezetek működését Ukrajnában. Oroszország felháborodott a döntésen, Marija Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője szerint a jogszabály célja a „kanonikus és valódi ortodoxia megsemmisítése” és, hogy egy „hamis egyházzal helyettesítse”.
Fotó: Depositphotos
A háború váltást hozott
Az ortodox egyház orosz ága a legnépszerűbb volt egykoron Ukrajnában, de a háború kitörése óta a hívek eltávolodtak tőle. Sajtóbeszámolók szerint még mindig van nagyjából 9 ezer parókiája az országban, amelyeknek az elfogadott törvény két év határidőt ad arra, hogy elszakadjanak az orosz ortodox egyháztól. Egy tavalyi felmérés alapján az ukránok 66 százaléka támogatta az orosz kötődésű egyház betiltását.
A kijevi patriarchátushoz hű független ukrán ortodox egyház 2018-ban alakult meg, ugyanúgy 8-9 ezer parókiája van a többségében ortodox keresztény vallású országban.
Az ortodox egyház Ukrajnában már 2022-ben közölte, hogy minden kapcsolatot felszámol a moszkvai patriarchátussal, de az ukrán kormány szerint gyakorlatilag továbbra is Oroszországtól függ, több elöljárója ellen pedig eljárás zajlik.
Egyház és KGB
Három évtizede, amikor Oroszország a szabad és demokratikus országgá válás küszöbén állt, a híres orosz rockelőadó, Igor Talkov egyik dalában így fogalmazott: „Mutass nekem egy olyan országot, ahol a pap a reverenda alá rejti a KGB-s vállfát”. Talkovot aztán 1991-ben annak rendje és módja szerint meg is gyilkolták.
Az orosz ortodox egyházhoz kötődő vallási szervezetek tevékenységének betiltásáról szóló döntés tehát logikus és régóta esedékes volt, mivel így Kijev megkímélhette az ukrán népet az álcázott Kreml-barát indoktrinációtól, amelyet az orosz ortodox egyház mindig is folytatott Ukrajnában.
Egyértelmű és közvetlen veszély
Az orosz ortodox egyház és annak ukrajnai előőrse egyértelmű veszélyt jelentett az ukránok azon törekvésére, hogy teljesen független és szabad országgá váljanak. Az orosz ortodox egyháznak másodlagos, rejtett célja is volt Ukrajnában, mint a világ minden olyan országában, ahol saját templomai és papjai vannak.
1943 óta, amikor Sztálin engedélyezte az orosz ortodox egyház működését, az nemcsak a Kremllel, hanem az orosz hírszerzéssel is szoros kapcsolatban áll. A szovjet diktátor újjáélesztette az orosz ortodox egyházat, hogy ellenőrizze és felügyelje a vallásos tömegeket, valamint hogy kémeket toborozzon, akik majd papnak adják ki magukat.
Putyinnal mindez csak magasabb fokozatba kapcsolt. Az orosz hírszerzés teljesen integrálta az orosz ortodox egyházat, és az orosz birodalmi struktúra csúcsára helyezte, amely szerepet a történelem során mindig is betöltött.
Putyin, az egykori KGB ügynök, napjainkban a legodaadóbban támogatja az orosz ortodox egyházat és nyom el minden más vallási felekezetet. Erdogan Törökországához hasonlóan az egyházi szervezetek Putyin Oroszországában is mára az állam részei lettek és részt kell vállalniuk a nemzetbiztonsági és külső hírszerzési műveletekben. Megfigyelők szerint nem véletlen, hogy 2002 decemberében a Szent Szófia katedrális moszkvai megnyitóján részt vett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) akkori vezetője, Nyikolaj Patrusev.
Ezért a Kreml ukrajnai befolyásának megfosztása az orosz ortodox egyház bezárásával elengedhetetlen az ukrán függetlenség szempontjából - és egyben rendkívül fájdalmas Oroszország ukrajnai birodalmi programja számára.
Külpolitikai eszköz
Az orosz ortodox egyház erős külpolitikai eszköz, amelyet Moszkva jól tud használni. A Kreml úgy tehet, mintha mély vallási érzelmeket táplálna, de az orosz ortodox egyház jelenléte Oroszország közeli szövetségesei között lehetővé teszi Putyin körei számára a manipulációt és hírszerzést.
A magyar szál
A hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online oldal 2022-es írása szerint a KGB-s múltú Kirill orosz pátriárka jobbkezét, Hilarion metropolitát azért küldték éppen Magyarországra, mert itt védelmet élvez az európai szankciókkal szemben, és nyugodtan intézheti ingatlan- és pénzügyeit. Hilariont 2022 júniusában nevezték ki a budapesti és magyarországi orosz ortodox egyházmegye kormányzójának, de a múlt hónapban a botrányai miatt felfüggesztették.
Az orosz egyházi vezetőt nem sokkal azután küldték Budapestre, hogy a magyar kormány megvédte a háborút nyíltan támogató egyházfőt, Kirill pátriárkát, aki a magyar vétónak köszönhetően lekerült az Európai Unió szankciós listájáról. A vétón viszont értesülésünk szerint olyannyira felháborodott Magyarország EU-s nagykövete, Stelbaczky Tibor, hogy lemondott és elhagyta a magyar Külügy állományát.
Az Intelligence Online forrásai szerint az orosz hírszerzés már régóta használja a magyarországi orosz egyházmegyét és a szentendrei szerb ortodox egyházat arra, hogy befolyását és kémtevékenységét Nyugatra irányítsa. A lap beszámol arról, hogy Putyin tavaly februári ukrajnai inváziója óta a magyar elhárítás (AH) leállította az orosz ortodox egyház magyarországi tevékenysége nagy részének a megfigyelését.
A vallás mint a (geo)politikai legitimáció és a puha hatalom forrása
Összességében elmondható, hogy a vallás minden posztkommunista országban az elveszett identitás visszaszerzésének, valamint az elfeledett örökség és történelmi emlékezet visszaszerzésének eszközeként szolgál – mindez nemzeti identitást alkotva. Azokban az országokban azonban, ahol a legtöbb hívő az ortodox egyházhoz tartozik, a vallás kulcsszerepet játszik a politikai legitimációban.
Ennek mély történelmi gyökerei vannak: a középkorban az ortodox keresztény vallású országok az egyház autokefális státuszával jelezték függetlenségüket a Bizánci Birodalomtól. A szerbek például a független szerb állam létrejöttét a szerb ortodox egyház 1219-es autokefáliájáig vezetik vissza, amely a Bizánctól való függetlenedést jelentette. Az orosz ortodox egyház 1448-ban autokefális státuszt kapott, és gyorsan „harmadik Rómának” kiáltotta ki magát.
Konstantinápoly 1453-as bukása óta az oroszok abban a hitben vannak, hogy ők töltik be az ortodox keresztények és hitük védelmezőjének szerepét, részben azért, mert 1472-ben III. Iván cár feleségül vette Sophia Palaiologinát, a Bizánci Birodalom örökösét és az utolsó császár, XI. Konstantin unokahúgát.
A vezető részvények a Richter kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest. 
