„Új idők új vezetőket igényelnek" – mondta a 70 éves német jogász, Thomas Bach a NOB 142. közgyűlésén, szombat este Párizsban, az olimpiai játékok zárása előtt. Bach, aki 1976-ban olimpiai aranyérmet nyert a német tőrvívócsapattal, 2013 óta a NOB elnöke, ő az első olimpiai bajnok, akit erre a pozícióra megválasztottak — foglalja össze a Deutsche Welle.
Egy harmadik ciklusra szóló hosszabbítás — és a 12 éven túli időszakra szóló elnöki mandátum — módosítást igényelt volna az olimpiai alapszabályban, amit Bach még a 2023 októberében, az indiai Mumbaiban tartott 141. NOB ülésen is fontolóra vett. Most azonban úgy döntött, hogy — mint mondta — „az én koromban már nem én vagyok a legjobb kapitány," hozzátéve: figyelembe vette „családja véleményét" is.
Fotó: NOB
Bach: fenntarthatóságot hirdetett, és diktátoroknak udvarolt
Bach a hivatalban töltött ideje alatt elismerést kapott a fenntarthatóság fontosságának hangsúlyozásáért a nyári és téli játékokra való pályázatokban, különösen az „Olimpiai Agenda 2020" programjával. Széleskörű támogatást élvez a globális szövetségek részéről, amelyek haszonélvezői – és függői – a NOB finanszírozásának. Bach vezetése alatt a NOB büszkén hirdette, hogy bevételeinek 90 százalékát visszaforgatja a sportba.
A német vezetőt azonban kritikák is érték. Különösen Nyugaton, amiért autoriter vezetőknek és diktátoroknak udvarolt, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a 2014-es szocsi téli játékokon, Kim Dzsong Un észak-koreai diktátornak 2018-ban, valamint Hszi Csin-ping kínai vezetőnek. Továbbá azzal is vádolták, hogy szemet hunyt az orosz állami támogatású dopping felett, és kritikák érték amiatt, hogy vonakodott kizárni az orosz és a belarusz sportolókat a 2024-es párizsi olimpiáról Oroszország Ukrajna elleni inváziója után.
„Ez is része az örökségének: a Putyinnal való közeli kapcsolata, az orosz doppingügyek elégtelen kivizsgálása és a Kimhez való zavarba ejtő közeledése nagy foltokat hagytak az öltönyén" – kommentálta a német Leipziger Volkszeitung napilap.
Ki követheti Thomas Bachot?
Miután bejelentette, hogy lemond, Bach lehetséges utódai már készülnek arra, hogy pozíciókat szerezzenek a 2025 márciusában, Athénban megrendezendő 143. NOB-ülés választásain. Néhány szakértő szerint a 40 éves volt zimbabwei úszó Kirsty Coventry, vagy a 60 éves egykori arubai szinkronúszó Nicole Hoevertsz közül kerülhet ki a NOB első női elnöke.
Egy másik esélyes jelölt lehet a Nemzetközi Atlétikai Szövetség vezetője, Sebastian Coe, aki vasárnap utalt is arra, hogy indulhat a posztért. A NOB szabályai szerint egyetlen jelölt sem jelentheti be indulását a választás előtt három hónappal, amely jövő márciusban lesz. Lord Coe azonban érdeklődését fejezte ki, amikor megkérdezték, hogy indul-e a posztért — írja a The Guardian.
„Mindig világossá tettem, hogy ha adódik a lehetőség, komolyan megfontolom” — mondta Coe az olimpiai atlétikai versenyeket lezáró sajtótájékoztatón. Hozzátéve: "Most, hogy a lehetőség adódott, egyértelműen el kell gondolkodnom rajta.”
Ugyanakkor Coe arra is ösztönzött másokat, szintén fontolják meg az indulást, hogy a NOB 115 tagja széles palettáról választhasson. „Más lehetséges jelöltek is vannak, akik rendelkeznek a szükséges képesítésekkel a szerepre” — érvelt.
Sebastian Coe
Coe két olimpiai aranyérmet nyert 1500 méteren és két ezüstérmet 800 méteren. Ő volt a 2012-es londoni játékok szervezőbizottságának elnöke, jelenleg pedig — mint már említettük — a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, amelyek mind mellette szólnak.
„Egy olimpiát vezettem a pályázattól a megvalósításig… továbbá két olimpián versenyezhettem. Egy nemzeti olimpiai bizottságot is vezettem, és most a világ legjobb munkáját végzem, mint az első számú olimpiai sportág elnöke. Ezek a tapasztalatok, ha összeadjuk őket… hasznosak lennének e szerepkörben.”
A 67 éves Coe-t megkérdezték a párizsi játékok női bokszversenyével kapcsolatos vitáról is, amivel kapcsolatban kijelentette, hogy a NOB politikájának egyértelműbbnek kellene lennie, és hogy a biológia a legfontosabb tényező. „Szabályozást kell kialakítani, és azt világosan kommunikálni kell. És soha nem lehet mindenkinek megfelelni” — jelentette ki. Hozzátéve,
„Felelősségem van a női kategória megőrzéséért. És ezt addig teszem, amíg egy utódom másként nem dönt, vagy a tudomány meg nem változik”.
Ilyen a boksz
A NOB-ot azzal vádolták, hogy elhanyagolta kötelezettségét az olimpiai ökölvívás irányításában, és nem avatkozott közbe, amikor az algériai Imane Helif és a tajvani Lin Jü-tin aranyérmet nyert annak ellenére, hogy nemi tesztjeik XY kromoszómákat, tehát férfi mintázatot mutattak ki. A NOB vitatta a tesztek érvényességét — írja a The Telegraph.
Az atlétikában nem volt hasonló vita Párizsban, miután a szövetség, a World Athletics tavaly létrehozott egy olyan szabályzatot, amely szerint a szexuális fejlődési rendellenességekkel küzdő sportolók csak akkor versenyezhetnek, ha előtte hat hónapon át lenyomták a tesztoszteronszintjüket 2,5 nanomol/liter alá. Az átlagos női tartomány 0,5 és 2,4 között van.
Tavaly az algériai Imane Helifet és a tajvani Lin Jü-tint kizárták az amatőr világbajnokságról, mert nem feleltek meg az alkalmassági kritériumoknak. De ezután a NOB elvette az Nemzetközi Ökölvívó Szövetségtől (IBA) az ökölvívás olimpiai szervezésének jogát irányítási problémák miatt, és kijelentette, hogy a Helif és Lin esetében végzett tesztek nem voltak legitimnek tekinthetők — írja az Inside the Games sportportál.
Thomas Bach, a NOB elnöke hangsúlyozta a legfőbb olimpiai testület álláspontját, és a felháborodást egy szélesebb, politikai indíttatású kampánynak tulajdonította, amelyet orosz érdekek indítottak a NOB és a párizsi olimpia ellen. Bach kiemelte, hogy mind Helif, mind Lin születésük, neveltetésük és versenyzési történetük alapján nők, és elítélte azokat a kísérleteket, amelyek újra akarják definiálni nemi identitásukat.
Egyértelmű szabályok?
Sebastian Coe az olimpiai tisztviselők előrelátásának hiányát okolta a vita kialakulásáért. „Öt évet töltöttem a Brit Ökölvívó Ellenőrző Testület adminisztratív tisztviselőjeként, és vannak lányaim. Gondolhatják, mit érzek. De a legfontosabb az, hogy legyen egy szabályzat, amely mögé oda lehet állni, mert az irányelvként szolgál. Nélküle ilyen helyzetekbe kerülhetünk” – fejtette ki véleményét.
Az atlétika volt az egyik első sportág, amely szabályokat vezetett be az eltérő szexuális fejlődéssel (DSD) rendelkező sportolók számára, miután hosszú jogi csatát vívott a dél-afrikai futó, Caster Semenya esetében. Más sportágak, mint például a triatlon és az úszás, szintén szigorú szabályokat vezettek be. Bár a NOB általában az egyes sportágak irányító testületeire hagyja az ilyen döntéseket, a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség és a NOB kapcsolatának megromlása után a NOB ideiglenesen átvette az ökölvívás irányítását és figyelmeztette a 2023-ban indított alternatív szervezetet, a World Boxingot, hogy állítsa helyre a rendet, ha a sportág része akar maradni a 2028-as Los Angeles-i programnak.
Sebastian Coe felszólította az összes sportág irányító testületeit, hogy világos és pontos szabályokat alkossanak a nemi alkalmasság kérdéseinek rendezésére. A NOB megközelítése, miszerint az ügyet az egyes sportágakra bízza, egy mozaikszerű szabályrendszerhez vezetett.
Coe megjegyzései rávilágítanak a nemi kategóriák kérdésének szélesebb körű problémájára a sportban, és az egyértelmű szabályok iránti sürgető szükségre, hogy elkerüljük azokat a vitákat, amelyek árnyékot vetnek az olimpiai játékokra és negatív hatással vannak a sportolókra.
