A migránsok áthelyezése a haditengerészet hajójával történik. A Cassiopea nevű hadihajón már tizenegy migráns tartózkodik, Egyiptomból és Bangladesből érkezett férfiak. Észak-Afrikából keltek át a tengeren, és az olaszországi partok közelében a parti őrség sietett a segítségükre, de nem automatikusan Lampedusa szigetére vitték őket, hanem a Cassiopea cirkáló fedélzetén helyezték el a férfiakat. A hadihajó szombat óta nemzetközi vizeken várakozik, és csak akkor indul el, amikor a migránsok száma eléri a több tucatnyit. Azt követően az albániai tengerparton található Shengjinbe szállítja a bevándorlókat, ahol az Olaszország működtette migránstáborokba kerülnek.
Ez a harmadik alkalom, hogy Róma újraindítja az albániai központokat: októberben avatta fel őket, de az ugyanabban a hónapban, majd novemberben Shengjinbe szállított, összesen húsz migráns csak néhány napig maradt a táborban. Akkor is egyiptomiakról és bangladesiekről volt szó, akiknek esetében az illetékes római bíróságok jogtalannak tartották a feltartóztatást és kiutasítást. A bíróságok arra hivatkoztak, hogy egyik származási ország sem számít biztonságosnak.
November óta az albániai táborok üresen álltak. Az újrainduláshoz az olasz semmítőszék karácsony előtti határozata vezetett, amely szerint nem a bíróságok, hanem a külügyi tárca hatáskörébe tartozik a származási államok biztonságosságának megítélése. A római kormány októberben közölte a biztonságos országok listáját, amelyek állampolgárait vissza lehet toloncolni, és Egyiptom és Banglades is köztük szerepel.
A kormány január 11-én törvény erejű rendelettel módosította a migránsok hatósági feltartóztatására vonatkozó jogi eljárást is, a fellebbviteli bíróságokhoz utalva az ügyeket. Utóbbi ugyanis ritkábban bírálja felül a hatósági döntéseket. A kérdésben az utolsó szót az Európai Unió Bírósága mondja ki februárban, de Róma biztosra veszi, hogy kedvező lesz számára az ítélet.
(MTI)
A Tisza-hatás. 
