Párizs nagy intenzitású európai konfliktustól tart

Franciaország – más európai országokhoz hasonlóan – a gyorsuló geopolitikai fejleményekre reagálva alakítja ki védelmi és biztonsági stratégiáját. Az új Nemzeti Stratégiai Áttekintése (Revue Nationale Stratégique, RNS) leírja a Franciaországot fenyegető fenyegetéseket, ambíciókat határoz meg, és erőforrásokat javasol, különösen a védelmi kiadások növelését.

Az RNS friss jelentése Oroszországot jelöli meg a következő évek fő fenyegetéseként, amely 2030-ra „nyílt hadviselés kockázatát jelenti Európa centruma ellen”. Azt állítja, hogy Oroszország legfőbb prioritása, a fegyveres erők megerősítése bizonyítja konfrontatív megközelítését Franciaországgal és európai partnereivel szemben, és elismeri az „egyre gátlástalanabb” destabilizáló (hibrid) fellépéseit.

Ezeket a pontokat a vezérkari főnök hangsúlyozta egy sajtótájékoztatón, amikor az orosz fenyegetést „a legjelentősebbnek, legközelebbinek és legtartósabbnak” nevezte. Párizs még soha nem azonosította Oroszországot ilyen egyértelműen fenyegetésként.

Miközben Franciaország továbbra is „mélyen elkötelezett” az Egyesült Államokkal való partnersége mellett, a jelentés kiemeli a transzatlanti kapcsolat jelenlegi „bizonytalanságát” is. Megjegyzi, hogy bár Európa „stratégiai ébredésen” ment keresztül, továbbra is fennáll a „stratégiai elszigeteltség” veszélye, és folytatnia kell az újrafegyverkezést.

A dokumentum 104 alkalommal utal a „nukleáris” és 43 ízben az „elrettentés” szóra, hangsúlyozva, hogy a nukleáris képességeknek „központi szerepük van a hatalom érvényesítésében”. A francia nukleáris doktrína is példátlan módon részletezett. Megemlíti a nukleáris elrettentés európai dimenzióját, beleértve az európai szövetségesekkel folyamatban lévő stratégiai párbeszédre való utalásokat is: Macron elnök bejelentette, hogy az év végéig nyilvánosságra hozza az ezzel járó változásokat.

Végül, a transznacionális fenyegetéseket, mint például a terrorizmust részletesebben ismerteti, mint az RNS 2022-es változatában. A hibrid fenyegetések, valamint a kereskedelmi és technológiai háborúk szintén kiemelten szerepelnek a romló stratégiai környezet leírásában.

Ambíciók

Macron júliusban kendőzetlen hatalmi ambíciót fogalmazott meg Franciaország és Európa számára: „ahhoz, hogy szabad legyél ebben a világban, félni kell tőled, és ahhoz, hogy féljenek tőled, hatalmasnak kell lenned.” Az ezen törekvés megvalósításához fejlesztendő területek között szerepel a védelmi ipar megerősítése – mind a termelés, mind az innováció tekintetében. A lemaradás kockázatával szembesülve az RNS azt javasolja, hogy az európaiaknak kollektíven kell „technológiai forradalmat” indítaniuk a mesterséges intelligencia, az elektronikus hadviselés, az űr- és a kvantumtechnológia területén, amely magában foglalja a NATO európai pillérének megerősítését az EU-val együttműködve.

Más célok az orosz-ukrán háborúból levont tanulságokhoz kapcsolódnak. Ezek közé tartozik az egyensúly a győzelemhez elengedhetetlen csúcstechnológiás fegyverek és emberi erőforrás – különösen a katonai tartalékban – között, valamint a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének szükségessége (amelyeket „fel kell készítenünk a háborúra”).

A civil társadalmat ezért jobban kell tájékoztatni Oroszország hibrid destabilizációs erőfeszítéseiről. Mind a kormány, mind a Viginum (egy külföldi információs beavatkozás ellen küzdő állami ügynökség) ezért nyíltabban beszél az Oroszország által az információs szférában szervezett ellenséges akciókról.

Eszközök

Az RNS megjegyzi, hogy a társadalmi ellenálló képesség – a nemzeti kohézió megerősítésén, valamint a válságkezelési struktúrák és a létfontosságú infrastruktúra védelmén keresztül – megköveteli a polgárok, a kormányzati szolgáltatások és a magánvállalatok jobb felkészültségét és nagyobb elkötelezettségét.

Macron elnök megemlítette a hadsereg tartalékosainak bővítésére tett korábbi erőfeszítéseket, de hangsúlyozta a fiatalokkal való együttműködés szükségességét is. Az RNS egy „megújult önkéntes katonai szolgálatot” javasol: Macron jelezte, hogy az év végéig eldönti, hogyan vonja be a fiatalokat a szolgálat új keretrendszerébe.

Franciaország számára prioritást élveznek az európai és nyugat-európai partnerségek és szövetségek. Az Egyesült Királysággal megújított és megerősített partnerség magában foglalja a közös nukleáris elrettentés dimenzióját, míg az RNS (Risk Nationals – Nemzetközi Szövetség) az Indo-Csendes-óceáni térségben és Afrikában fennálló partnerségek felülvizsgálatára és megerősítésére törekszik. Macron a közelmúltban körútján járt az Indo-Csendes-óceáni térségben, ahol megnyitóbeszédet mondott a Shangri-La párbeszéden, Indonézia pedig díszvendég volt Franciaország július 14-i parádéján.

Az RNS a védelmi kiadások növelését is javasolja a nemzeti és európai szintű védelmi képességek megerősítése érdekében. Macron elnök 6,5 milliárd eurós emelést jelentett be a katonai programozási törvényben tervezetthez képest, így három évvel korábban, azaz 2027-re (hivatali idejének utolsó évére) eléri a 64 milliárd eurót.

Franciaország azonban nehéz időszakon megy keresztül az államháztartás terén. A – hétfőn megbukott – miniszterelnök a parlamenti költségvetési viták előtt egy sor megszorító intézkedést mutatott be, bár a védelmet (és az adósság költségét) eddig nem érinti a kiadások befagyasztása.

Bizonytalanságok

Franciaország úgy látja, hogy a 2017-ben és 2022-ben megfigyelt trendek felgyorsultak – sőt intenzívebbé váltak –, és megnőtt annak a kockázata, hogy nagy intenzitású konfliktusba vagy hibrid destabilizációba keveredik a területén. A frissített RNS ezért kötelezettséget vállal a védelmi kiadások növelésére és a teljes lakosság mozgósítására, különös tekintettel a fiatalokra és a tartalékosokra, a „tudatosnak és felkészültnek lenni” mottó alatt. Mindkét szempont összhangban van más európai országok (az Egyesült Királyság Stratégiai Felülvizsgálata) és az EU által tett kezdeményezésekkel.

Az év végén várhatóan elnöki bejelentések lesznek a fiatalok mozgósításáról és a nukleáris elrettentés megerősítéséről, de lesznek fordulatok is, ahogy a katonai programozási törvényt felülvizsgálják, és a parlament szavaz a költségvetésről. Nem lehetetlen, hogy a parlament elveti a kormány költségvetési javaslatát, és – ahogyan 2024 végén tette – befagyasztja a katonai előirányzatokat.