Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
8p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Franciaország ígéretet tett a palesztin állam szeptemberi elismerésére, sőt ezen a héten Szaúd-Arábiával közösen társelnökként vezette az ENSZ magas szintű konferenciáját New Yorkban, ahol az volt a célja, hogy más országokat is a palesztin állam támogatása mellé állítson. A lépés látványos elmozdulást jelent az Izraelnek a tavaly október 7-i támadások után megígért „feltétel nélküli” támogatáshoz képest.

A július 28–30. közötti New York-i ENSZ-találkozón 125 állam küldötte vett részt, köztük az EU, az Arab Liga, valamint Franciaország és Szaúd-Arábia társelnökként. A palesztin államiság elismerését célzó eseményt Izrael bojkottálta, az Egyesült Államok pedig „kontraproduktívnak” nevezte – számol be róla a France24. Mi késztette Emmanuel Macron Franciaországát, hogy a G7 országai közül elsőként kiálljon a palesztin államiság mellett?

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter a héten megtartott New York-i konferencia nyitóbeszédében kijelentette: „Ez a pillanat fordulópont lehet a kétállami megoldás felé vezető úton. Olyan eszközöket kell találnunk, amelyek a gázai háború végétől elvezetnek az izraeli–palesztin konfliktus lezárásáig.” Barrot szerint illúzió tartós tűzszünetet várni világos jövőkép nélkül Gáza jövőjéről.

Humanitárius segélyt dobnak le ejtőernyőkkel a jordán légierő repülőgépéről a Gázai övezetbe 2025. július 27-én, miután Izrael nemzetközi nyomásra engedélyezte a segélyezés jelentős felgyorsítását
Humanitárius segélyt dobnak le ejtőernyőkkel a jordán légierő repülőgépéről a Gázai övezetbe 2025. július 27-én, miután Izrael nemzetközi nyomásra engedélyezte a segélyezés jelentős felgyorsítását
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber

A napokban zárult ENSZ-konferencián magas rangú diplomaták indították útjára a „New York-i nyilatkozatot”, amely határozott támogatásáról biztosítja a kétállami megoldást, és felszólítja Izraelt, hogy kötelezze el magát egy független palesztin állam létrehozása mellett. A cél pedig egy demilitarizált Palesztina békés együttélése és fokozatos integrációja a közel-keleti térségbe – számol be az eseményről a France24. Faisal bin Farhan szaúdi külügyminiszter arra kérte az ENSZ mind a 193 tagállamát, hogy még a szeptember közepén kezdődő 80. közgyűlés előtt csatlakozzanak a nyilatkozathoz. A nyilatkozatot, többek között aláírta Andorra, Ausztrália, Kanada, Finnország, Luxemburg, Új-Zéland, Portugália és San Marino, amelyek eddig nem ismerték el Palesztinát.

Danny Danon izraeli ENSZ-nagykövet kedden késő este bírálta a résztvevőket: „Vannak országok, amelyek valóban harcolnak a terroristák és szélsőségesek ellen – és vannak, akik inkább szemet hunynak, vagy a megbékélés útját választják.”

A szeptemberi ENSZ-közgyűlésen dőlhet el, lesz-e valódi nemzetközi lendület a kétállami megoldás felé – vagy a New York-i nyilatkozat is a korábbi diplomáciai kezdeményezések sorsára jut.

Izrael: korábban feltétel nélküli francia támogatás

A mostani lépések jelentős irányváltást tükröznek a francia külpolitikában, amely az izraeli-Hamász konfliktus kirobbanása után diplomáciai zsákutcába került.

Emmanuel Macron 2023 októberében Izraelbe látogatott, ahol „feltétel nélküli” támogatást ígért, sőt nemzetközi koalíció létrehozását szorgalmazta a Hamász felszámolására – ezzel még az izraeli vezetést is meglepve.

Novemberben Franciaország elutasította a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs végrehajtását Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen, akiket háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolnak.

A francia álláspontban áprilisban történt fordulat, miután Macron elnök egyiptomi látogatása után bejelentette: Franciaország a következő hónapokban hivatalosan is elismeri a palesztin államot.

Palesztina: feltételes elismerés

Ezt követően a francia elnöki hivatal és a külügyminisztérium számos előfeltételt fogalmazott meg, köztük a Hamász lefegyverzését, az izraeli túszok szabadon bocsátását és a Palesztin Hatóság megreformálását. Ezek a feltételek máig nem teljesültek.

Jean-Paul Chagnollaud, a Mediterrán és Közel-Keleti Kutató- és Tanulmányi Intézet (iReMMO) tiszteletbeli elnöke szerint Franciaország korábban olyan feltételeket szabott, amelyeket nem tudott kikényszeríteni, így most új utat keres.

Az ENSZ 1947-ben határozatban osztotta fel a brit mandátumterületet zsidó és arab államokra, Izrael pedig 1948-ban kiáltotta ki függetlenségét. Azóta 193 tagállamból 144 – köztük Kína, Oroszország, India és a globális Dél nagy része – már elismerte Palesztinát. Az EU 27 tagországa közül csak néhány, köztük Magyarország, Svédország és Ciprus tette meg ugyanezt. Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben de facto ismerte el Palesztinát, amikor megfigyelői státuszát „entitásból” „nem tagállamra” emelte. A gázai háború, az izraeli telepek terjeszkedése és az izraeli vezetés nyílt elutasítása a palesztin szuverenitással szemben fokozódó nemzetközi aggodalmat váltott ki.

2024-ben három nyugat-európai ország – Norvégia, Spanyolország és Írország – hivatalosan is elismerte a palesztin államot. Mára az ENSZ 193 tagállama közül több mint 140 nyilvánította ki támogatását a palesztin államiság mellett.

Hozzájuk csatlakozik a franciákon kívül Málta is szeptemberben, amikor a szigetország az ENSZ közgyűlésén fogja elismerni a palesztin államot – jelentette be Robert Abela miniszterelnök kedden este a Reuters tudósítása szerint.

Adel Bakawan, a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója szerint Emmanuel Macron állásfoglalása a francia külpolitika újrahangolását jelzi, válaszul az elmúlt hónapok diplomáciai hibáira. Franciaország – úgy tűnik – közeledni próbál a globális Dél álláspontjához, amely egyre kritikusabban szemléli a nyugati hatalmak közel-keleti politikáját.

A gázai humanitárius katasztrófa, különösen az éhínség terjedése, fordulópontnak bizonyult a francia megközelítésben. Július végén az alultáplált gyerekekről készült képek bejárták a nemzetközi és közösségi médiát, éles érzelmi reakciókat kiváltva.

Hajléktalanná vált palesztinok lajtos kocsiból vesznek vizet a Gázai övezet déli részén fekvő Hán Júniszban lévő menekülttáborban 2025. július 19-én
Hajléktalanná vált palesztinok lajtos kocsiból vesznek vizet a Gázai övezet déli részén fekvő Hán Júniszban lévő menekülttáborban 2025. július 19-én
Fotó: MTI/AP/Abdel-Karim Hana

Az Amnesty International szombaton azzal vádolta Izraelt, hogy háborús fegyverként használja az éhezést – amit a szervezet háborús bűncselekménynek nevezett. Egyben felszólította Franciaországot: ideje túllépni a nyilatkozatokon, és konkrét diplomáciai lépésekre szánni el magát. A gázai tragédia már nem csupán humanitárius, hanem geopolitikai ügyként is egyre élesebben vetődik fel.

Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke és Izrael egyik leghűségesebb támogatója is elismerte hétfőn: „valódi éhínség” jelei mutatkoznak Gázában. Ez lehetett az a pillanat, amikor Franciaország számára megszűnt az eddigi politikai mozgástér.

„Az embernek az volt az érzése, hogy eddig és ne tovább” – fogalmazott Jean-Paul Chagnollaud, a Mediterrán és Közel-Keleti Kutatóintézet tiszteletbeli elnöke. A gázai egészségügyi hatóságok szerint 2023 októbere óta több mint 60 ezer ember vesztette életét a térségben.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kezd elmagányosodni
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kezd elmagányosodni
Fotó: EPA/RONEN ZVULUN / POOL

Emmanuel Macron stratégiai szerepre is tör

Franciaország döntése mögött nemcsak morális, hanem stratégiai megfontolások is húzódnak. Bakawan úgy véli: a gázai háború három szereplő – Izrael, a Hamász és az Egyesült Államok – közötti patthelyzetté vált, ahol egyik fél sem mutat valódi szándékot a rendezésre.

Donald Trump, aki ismét közvetítőként lépne színre, olyan tervet szorgalmaz, amely Gáza lakosságának egy részét harmadik országokba telepítené át – amit a nemzetközi közösség túlnyomó része elutasít.

Ebben a vákuumban Macron lehetőséget látott arra, hogy új perspektívát kínáljon. „Egy politikai előrelépés esélyét látta meg ebben a helyzetben” – mondta Bakawan. Ha Franciaország szeptemberben valóban elismeri a palesztin államot, az első G7-tagország lesz, amely hivatalosan is így dönt.

Vajon elgondolkodik-e Emmanuel Macron francia elnök lépésén Orbán Viktor?
Vajon elgondolkodik-e Emmanuel Macron francia elnök lépésén Orbán Viktor?
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET

A francia döntés ugyan jórészt szimbolikus, hiszen Izrael továbbra is megszállva tartja a palesztin államnak szánt területeket – Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet –, mégis komoly diplomáciai súlya van.

Franciaország – ahol Európa legnagyobb zsidó és muszlim közösségei élnek – fellépése lendületet adhat egy olyan mozgalomnak, amelyet eddig főként kisebb, Izraellel kritikusabb országok vezettek – teszi hozzá a Reuters. Franciaország példája nyomást gyakorolhat más nagyhatalmakra – köztük az Egyesült Királyságra, Németországra, Ausztráliára, Kanadára és Japánra –, hogy kövessék a példáját. Az EU-tagállamok közül Belgium lehet a következő jelölt.

A döntés ugyanakkor tovább növeli Izrael elszigeteltségét a gázai háború fényében. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elítélte Macron döntését, amely szerinte „a terrorizmust jutalmazza” és „egy újabb iráni proxyállam” létrejöttét kockáztatja. Israel Katz külügyminiszter „szégyenteljesnek és a terrorizmusnak való behódolásnak” nevezte a bejelentést, hozzátéve, hogy Izrael nem engedi meg olyan palesztin entitás létrehozását, amely veszélyezteti nemzeti biztonságát.

A francia bejelentést megelőzően izraeli tisztviselők hónapokig próbálták meggyőzni Párizst a visszakozásról – egyes források „diplomáciai atombombaként” emlegették az elismerés várható következményeit. A kiszivárgott információk szerint Izrael akár hírszerzési együttműködés felfüggesztését, francia közel-keleti kezdeményezések akadályozását, sőt, Ciszjordánia egyes részeinek annektálását is kilátásba helyezte.

Az Egyesült Államok is elutasítóan reagált. Marco Rubio külügyminiszter az X-en (korábban Twitter) úgy fogalmazott: „Ez a meggondolatlan döntés csak a Hamász propagandáját szolgálja, és hátráltatja a békét. Egyúttal arculcsapása az október 7-i áldozatoknak” – utalva a Hamász Izrael elleni, határokon átnyúló támadására, amely a mostani háborúhoz vezetett.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi „Zapad”: a 2022-es közös hadgyakorlat után támadták meg az oroszok Ukrajnát
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 17:57
A 2022-es hadgyakorlat után Oroszország megtámadta Ukrajnát. 
Nemzetközi Olyat mondott Donald Trump, mint még soha
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 17:36
Először mondta ki, hogy Oroszország agresszor.
Nemzetközi Megdöbbentő dolgot jelentett ki a Kreml szóvivője
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 17:17
A NATO de facto háborúban áll Oroszországgal – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.
Nemzetközi Brüsszel Trump segítségével szorongathajta meg Orbán Viktorékat
Litván Dániel | 2025. szeptember 15. 15:14
Kemény szankciókat ígér Trump Oroszország ellen, de kemény feltételeket is szab. Nehéz belátni, hogyan lehetnek ebből valós lépések, de a magyar kormány egyre szorultabb helyzetbe kerül.
Nemzetközi Nagy-Britannia raportra hívta az orosz nagyköveteket
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 14:51
A szigetország beidézte az orosz nagykövetet a NATO légterének példátlan lengyelországi és romániai megsértése miatt.
Nemzetközi A britek és az USA atomerőművek építésére szerződik Trump látogatása előtt
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 13:59
Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megállapodást ír alá, amelynek célja az atomenergia fejlesztésének felgyorsítása.
Nemzetközi A franciáknak elege van, Macronnak mennie kell
Káncz Csaba | 2025. szeptember 14. 10:52
Miközben Macron nyolc év alatt hetedik miniszterelnökét nevezi ki, centrista projektje az összeomlás szélére került a parlamenti patthelyzet és a választók elégedetlensége miatt. A politikai centrumban folytatódó instabilitás és bénultság csak javítja a populista jobboldal esélyeit a 2027-es elnökválasztáson. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Tovább folytatódik a török politikai tisztogatás
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 16:37
Újabb polgármestert tartóztattak le.
Nemzetközi Óriási bevándorlásellenes tüntetés Londonban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 15:53
Komoly tiltakozás.
Nemzetközi Putyin árnyékában: egyre több lengyel kap katonai kiképzést
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 15:08
Rekordot dönthet az önkéntesek száma.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG