A menekülő fiú szerint „üldözési kampány” kényszerítette arra, hogy menedékjogot kérjen az Egyesült Királyságban, amit meg is kapott. Lee Hsien Yang elmondta a The Guardinak, hogy az apja által alapított tekintélyelvű rezsim szembefordult vele, amikor egy családi szakadást követően támogatta az ellenzéket.
„Annak ellenére, hogy Szingapúr nagyon fejlett gazdasági jóléttel rendelkezik, van ennek egy sötét oldala is, hogy a kormány elnyomó” – mondta. „Amit az emberek gondolnak, hogy ez valamiféle paradicsom, az nem igaz."
Lee Hsien Yang azt állítja, hogy a hatóságok az általa alaptalannak tartott vádakat hoztak fel ellene, valamint felesége és fia ellen is. „Ezek „odáig fajultak, hogy a saját személyes biztonságom érdekében úgy gondolom, hogy nem szabad tovább Szingapúrban élnem” — állította.
Szingapúr pénzügyi rendszere az elmúlt években többször is szerepet játszott a nemzetközi korrupciós botrányokban. Lee Hsien Yang erről azt mondta: „Az embereknek át kell látniuk Szingapúr túlzó és hamis állításain, és meg kell nézniük, milyen is a valóság." Hozzátette: „Szükség van arra, hogy a világ alaposabban megvizsgálja, hogy Szingapúr a fegyverkereskedelem, a piszkos pénz, a kábítószer- és a kriptopénz kulcsfontosságú segítőjeként milyen szerepet tölt be.”
A demokraták által legkedveltebb diktátor
Lee Hsien Yang apja, Lee Kuan Yew (Li Kuang-jao) volt az, aki Szingapúrt a szegénység és a munkanélküliség mocsarából gazdasági erőművé változtatta. 1959-től miniszterelnökként irányította az egykori brit gyarmatot. De uralma ellenzéki személyiségek százainak bebörtönzését, a sajtó- és társadalmi szabadságjogok megnyirbálását, valamint a hatékony egypárti uralom megteremtését is magával hozta. Őt magát „a demokratikus világ kedvenc diktátorának” tartották.
Miután 1990-ben lemondott, 2004-ig megőrizte jelentős befolyását a vezető miniszteri poszton. Ebben az évben legidősebb gyermeke, Lee Hsien Loong lett a miniszterelnök, aki két évtizeden át töltötte be a tisztséget egészen idén májusig. Édesapjához hasonlóan ő is biztosította az uralkodása folytonosságát azzal, hogy elfoglalta a vezető miniszteri szerepet a kabinetben.