A madridi megmozduláson kívül kisebb demonstrációkat tartottak mintegy 40 spanyol városban. A tüntetők a Costa del Sol-i Málagától az Atlanti-óceán északnyugati részén található Vigóig skandálták, hogy „szüntessük meg a lakhatásüzletet” és „a bérbeadók a hibásak, a kormány a felelős”.
Valeria Racu, a madridi bérlőszakszervezet szóvivője bérleti sztrájkokat sürgetett, hasonlóan ahhoz, amit nemrégiben néhány katalóniai tengerparti városban indítottak — számol be róla a The Guardian.
Fotó: Wikipédia
„Ez a lakhatási üzlet végét jelenti” – mondta Racu. „Ez egy jobb társadalom kezdete, ahol nincs bérbeadói hatalom, és megszűnik ez a parazita rendszer, amely felfalja a bérünket és erőforrásainkat.”
A szakszervezet szerint 1,4 millió spanyol háztartás költi jövedelme több mint 30 százalékát lakhatásra, ami 200 ezer családdal több, mint 10 éve.
A lakhatás Spanyolországban az első számú társadalmi problémává vált, mivel az ingatlan spekuláció és a turistáknak szánt apartmanok emelték meg a bérleti díjakat, amelyeket már csak a leggazdagabbak engedhetnek meg maguknak.
A hivatalos statisztikák szerint Madridban legalább 15 ezer illegális turista apartman található, míg Barcelonában a városi tanács azt mondta, hogy nem hosszabbítják meg a meglévő 10 ezer turista apartman engedélyét, amikor azok 2028-ban lejárnak.
A probléma, amely kezdetben a magas turistaforgalommal rendelkező területeken jelentkezett, mint a Baleári-szigetek, a Kanári-szigetek és Barcelona, ma már az egész országra kiterjed, és demonstrációk zajlanak Sevillában, Valenciában, Santiago de Compostelában, Burgosban és San Sebastiánban, többek között, ahol
a tüntetők kulcscsomókat ráztak, ami a megfizethető lakások hiányával kapcsolatos elégedetlenség szimbólumává vált.
A Baleári-szigeteken egy kis lakás átlagos bérleti díja 40 százalékkal emelkedett öt év alatt, havi 1400 euróra, ami magasabb, mint azok havi átlagos fizetése, akik a turizmusban dolgoznak, ami a régió fő iparága.
A fiatalokat sújtja a legnagyobb mértékben, mivel a lakhatás költségei az egekbe szöktek, míg a fizetések stagnálnak. A spanyol ifjúsági tanács által közzétett kutatás szerint a megfizethető lakás hiánya miatt tavaly a 30 év alatti fiatalok 85 százaléka még mindig a szüleivel élt.
Barcelonában, ahol több ezer ember gyűlt össze a Plaça d’Espanyán, a tüntetők 50 százaléks bérleti díjcsökkentést, határozatlan idejű bérleti szerződéseket és az ingatlan spekulációk megszüntetését követelték.
A katalán lakhatási ügynökség szerint Barcelonában az elmúlt 10 évben a bérleti díjak 70 százalékkal nőttek, míg a fizetések ugyanebben az időszakban mindössze 17,5 százalékkal emelkedtek.
A gazdagok gazdagodnak
„A lakhatási rendszer úgy van beállítva, hogy bárki, aki rendelkezik ingatlanokkal, előnyt élvezzen, miközben az adózási ösztönzők arra ösztönzik őket, hogy egyre több ingatlant vásároljanak” – mondta Jaime Palomera, a Barcelonai Városi Kutatóintézet munkatársa és az El Secuestro de la Vivienda (A Lakhatás Elrablása) című könyv szerzője.
„A gazdagok még gazdagabbak lettek a 2008-as pénzügyi válság és a Covid válság után, és ezt a gazdagságot arra használták fel, hogy egyre több ingatlant vásároljanak, folyamatosan emelve az árakat és növelve az egyenlőtlenséget” — tette hozzá.
„A valóság az, hogy az ingatlan jobb hozamot biztosít, mint más befektetések. Olyan gazdasági modellünk van, amely azokat az eszközöket részesíti előnyben, amelyek nem teremtenek értéket, hanem egyszerűen a bérleti díjakon keresztül vonják ki a pénzt a középosztályból.”
A megoldás, mondja Palomera, az, hogy adóztassák meg azokat, akik több ingatlannal rendelkeznek. Példaként hozza fel Szingapúrt, ahol az állam pénzügyi támogatást nyújt az első vásárlóknak, de egy növekvő adózási rendszert alkalmaz a második és további ingatlanokra.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,78 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
