Elemzők szerint érzékenyen érintheti Kijevet, hogy a német kormány egyelőre nem kíván újabb forrásokat fordítani az ukrajnai fegyverszállításokra a német költségvetésben tátongó lyuk miatt, legalábbis a kiszivárgott sajtóhírek szerint.
Ráléptek az adósságfékre
A Financial Times (FT) értékelése szerint „Ukrajna Németország elfuserált költségvetési vitájának az áldozata” lett, és „a nagy vesztese” annak a 2025-ös költségvetésre vonatkozó megállapodásnak, amely több hetes feszült tárgyalások után született meg a kormánypártok, tehát a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok között.
A brit üzleti lap úgy véli, hogy a német alkotmányban rögzített, az államadósságot keretek közé szorító adósságfék „indokolatlanul merev”, és nyilvánvaló, hogy az adósságról folytatott „fetisiszta” német politikai vita megakadályozza az ország előtt álló „nagy gazdasági és biztonsági kihívások” kezelését.
Emlékeztetnek arra, hogy Németország az idei 7,5 milliárd euróról jövőre 4 milliárd euróra csökkenti majd a katonai támogatás mértékét, amely 2027-ben már csak „vacak” 500 millió eurót tesz majd ki; az idei évben nincs több pénz az újabb ukrán kérések – például lőszerszállítmányok – teljesítésére.
Fotó: német korrnány/Bergmann
Bár Olaf Scholz német kancellár azt állítja, hogy Németország továbbra is Ukrajna legnagyobb európai támogatója marad a fegyverszállításokat tekintve, és azokat más forrásból – a G7-ek által ez év végéig folyósítandó 50 milliárd dollárnyi, az orosz jegybank befagyasztott vagyoneszközei által biztosított hitelből – finanszíroznák, ez az indoklás valójában „terelés”.
Az 50 milliárdos kölcsönt ugyanis „technikailag nehéz kivitelezni”, az potenciálisan „politikai tiltakozások túsza” lehet, például „Magyarország Kreml-párti kormányának” részéről. Bárhogy is lesz, „ez nem Németország pénze”, hívja fel a figyelmet az FT.
Orbán Viktor a múlt év végi EU-csúcson megvétózta az Ukrajnának szánt újabb uniós támogatási csomagot, idén februárban azonban végül megszavazta azt.
Rossz üzenet Putyinnak
A brit lap szerint az 50 milliárdos hitel nem fog nagyon sokáig tartani, mivel mind az ukrán költségvetési hiányt, mind a fegyverszállításokat fedezni kell belőle. És csupán egy töredéke annak a csaknem 300 milliárd eurónak, amivel Európa és az Egyesült Államok támogatta Ukrajnát a háború kitörése óta eltelt 2,5 évben a német Kieli Intézet kimutatása szerint.
Az tény, hogy Németország jelenleg a második legnagyobb fegyverszállítója Kijevnek az Egyesült Államok után, valamint kevés nemzetközi donor vállalt valós hosszútávú elkötelezettséget. Washington például áprilisban, mintegy fél évig tartó belpolitikai huzavona után megszavazta az új, 61 milliárd dolláros csomagot, de a további támogatás a novemberi amerikai elnökválasztás eredményétől függ majd.
A félelmek szerint Olaf Scholz döntése a többi G7-t vezetőt is arra sarkallhatja, hogy visszafogja a bilaterális támogatásokat.
Döntése egyúttal rossz üzenet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki az Ukrajna melletti nyugati elkötelezettség gyengülésére játszik. A katonai támogatás csökkentése tehát fel fogja bátorítani, véli a brit üzleti lap.
A német lépés hátterében persze belpolitikai okok is meghúzódhatnak. Kelet-Németországban, ahol szeptemberben tartományi választások lesznek, például sokan ellenzik az Ukrajnának juttatott támogatásokat. A keleti tartományokban a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) mellett egyre népszerűbb Sahra Wagenknecht radikális baloldali pártja is, mindkét politikai erő fegyverszállítás ellenes. (Wagenknecht egyúttal parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli az Északi Áramlat gázvezetékpár elleni merénylet miatt, amelyet a német ügyészség szerint ukránok hajthattak végre.)
Berlin szerint nem kell aggódni
A német kormány döntését még a kormánypártok soraiból is kritikák érték. Nem véletlen tehát, hogy Berlin próbálja nyugtatni a kedélyeket.
Emlékeztetnek arra, hogy Németország „Ukrajna legnagyobb támogatója Európában pénzügyileg, gazdaságilag és katonailag”, és „addig támogatják Kijevet, amíg szükséges”.
A kormány szerint Ukrajnával egyeztetve már idejekorán megállapodtak a katonai támogatásokról a részben hosszú szállítási határidők miatt. Ezáltal „biztosítva van”, hogy az ukrán hadsereg idén és jövőre is folyamatosan új fegyvereket kapjon – így többek között újabb 20 darab Marder és 37 darab Leopard tankot, valamint tovább Iris-T légvédelmi rendszereket szállítanak le jövőre. Kivételek a beszerzési stop alól pedig indokolt esetben elképzelhetők a német pénzügyminisztérium szerint.
Ezzel együtt tény, hogy Berlin alapesetben egyelőre nem szánhat új forrásokat Ukrajna támogatására.
Christian Lindner német pénzügyminiszter pedig levélben hívta fel Boris Pistorius védelmi miniszter és Annalena Baerbock külügyminiszter figyelmét a „felső határ” betartására és arra, hogy újabb kötelezettséget csak akkor vállalhatnak, ha annak „biztosított a finanszírozása” a költségvetési tervekben.
A német Handelsblatt információi szerint a jövő évi német költségvetésben jelen állás szerint mintegy 12 milliárd eurós lyuk tátong.
Ez a kiskapu bezárul. 
