Az angliai székhelyű, de Szíriában kiterjedt aktivistahálózattal rendelkező szervezet információi szerint az orosz csapások vasárnap kora reggel az iszlamisták vezette ellenzéki szövetség által elfoglalt városokat és falvakat vették célba az északnyugati Idlíb tartományban és a középső Hama tartományban. Hasonló csapásokról számoltak be az északi Aleppó városában is, amelyet a hét elején az ellenzéki erők elfoglaltak a kormány erői elleni meglepetésszerű akcióban – írja az MTI összefoglalója.
Aleppót már elvesztették a kormányerők
Rami Abdel-Rahman az OSDH igazgatója arról számolt be, hogy az orosz erők tegnap este óta minden fronton bombáznak. A dpa német hírügynökségnek azt mondta, a lázadók jelenleg Aleppót, Szíria második legnagyobb városát tartják ellenőrzésük alatt, kivéve néhány kurdok által uralt negyedet az északnyugati külvárosban.
A Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű dzsihadista csoport és a vele szövetséges lázadószervezetek fegyveresei szerdán hatalmas támadást indítottak Szíria északnyugati részén, ami jelentős eszkalációt jelent az országban 2011 óta dúló polgárháborúban, amelynek frontvonalai az utóbbi időben viszonylag stabilak voltak. A HTS az egyik legerősebb fegyveres milícia Északnyugat-Szíriában. Szombaton a szíriai hadsereg közölte, a többfrontos offenzívában részt vevő felkelők nagy száma arra késztette őket, hogy egy ellentámadás előkészítésére erőiket átcsoportosítsák.
Ezért fájna nagyon Putyinnak, ha elvesztené Szíriát
Külpolitikai szakértőnk, Káncz Csaba azt írta reggeli összefoglalójában a Facebookon: a főáramlatú média egyik legérdekesebb felfedezése az, hogy ezt az új támadást a NATO-tag Törökországból irányítják. A francia AFP hírügynökség egyenesen azt állítja, hogy a török hírszerzés adott zöld utat az Aleppó elleni támadásnak.
Az AFP tudósítója a HTS/AQ által uralt Idlibből ezen felül arról számolt be, hogy „a dzsihadisták és Törökország által támogatott szövetségeseik egy közös hadműveleti parancsnokságtól kaptak parancsokat.
Káncz Csaba arról is írt: Szíria elvesztése nagy csapás lenne Oroszország számára, a Száhel-övezetre és Líbiára vonatkozó terveinek nagy része Oroszország Földközi-tengerhez való hozzáférésének támogatása körül forog, egy erős szíriai orosz katonai bázis nélkül Putyin ezirányú tervei összeomlanak. Az AN-12-s szállítógépek nem tudnak Oroszországból közvetlenül Afrikába repülni, az már túl messze lenne – írja a szakértő.
Lapunk állandó szerzője laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor oldalán elemezte, mi lehet a hatása a közel-keleti válságnak a magyar gazdaságra. 
