A CBS News amerikai csatorna és a USA Today is összefüggésbe hozta a lehetséges vádemelést a közel 30 éves üggyel két, az ügyet jól ismerő forrásra hivatkozva. A kubai légierő 1996. február 24-én lőtte le a miami székhelyű „Brothers to the Rescue” kubai emigráns aktivista szervezet két repülőgépét a kubai partok közelében. Havanna szerint a Cessna repülőgépek beléptek a kubai légtérbe, az ENSZ légügyi szervezete azonban arra a következtetésre jutott, hogy a gépek nemzetközi vizek felett repültek. A halottak közül hárman amerikai állampolgárok voltak. Több amerikai politikus is szorgalmazta már Castro felelősségre vonását. Sajtóértesülések szerint a kongresszusi képviselők azzal vádolják az egykori vezetőt, hogy védelmi miniszterként ő maga adott parancsot a gépek lelövésére.
Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója az X-en jelezte, hogy üdvözölné a vádemelést. „Hadd szóljon! Már éppen ideje!” – fogalmazott a politikus. Castro 2018-ban mondott le elnöki tisztségéről, 2021-ben pedig a Kommunista Párt éléről, és azóta nem vesz részt a napi politikában. Fidel Castro öccseként és az 1959-es forradalmi generáció egyik utolsó alakjaként azonban továbbra is nagy tekintélynek örvend az országban. Miguel Díaz-Canel jelenlegi elnök kulcsfontosságú tanácsadójaként tartják számon, és továbbra is komoly befolyással bír a kubai fegyveres erőkben. Az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok az 1959-es forradalom óta feszültek, és Donald Trump amerikai elnök visszatérése óta tovább romlottak: Trump 2025 januári hivatalba lépése után azonnal visszahelyezte Kubát az Egyesült Államok terrorizmust támogató államok listájára.
Közben kubai források szerint John Ratcliffe, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója csütörtökön kubai kormányképviselőkkel találkozott Havannában. A kubai kormány közölte, hogy a belügyminisztérium magas rangú tisztviselőivel folytatott megbeszélés az amerikai kormány kérésére történt. Havanna szerint a látogatás célja a két ország közötti politikai párbeszéd előmozdítása volt. A kubai kormány szerint képviselői közölték a Ratcliffe vezette amerikai küldöttséggel, hogy a sziget „nem jelent fenyegetést az Egyesült Államok nemzetbiztonságára”. Hozzátették: nincs ok arra, hogy Kuba továbbra is szerepeljen az Egyesült Államok terrorizmust támogató államok listáján, ami szankciókat von maga után. Kuba nem finanszírozza és nem tűri a terrorista szervezeteket, és soha nem támogatta az Egyesült Államok elleni ellenséges tevékenységeket – közölte Havanna.
Az Axios amerikai hírportál és az NBC News amerikai televízió egy CIA-tisztviselőt idézett, aki szerint az Egyesült Államok kész komolyan foglalkozni a gazdasági és biztonsági kérdésekkel, de csak akkor, ha Kuba alapvető változásokat hajt végre. A két ország közötti kapcsolatok az 1959-es kubai forradalom óta feszültek, és a legutóbbi washingtoni kormányváltás óta tovább romlottak. Tavaly januárban, nem sokkal azután, hogy Trump visszatért a Fehér Házba, Kuba visszakerült a Egyesült Államok terrorizmuslistájára. Az elmúlt hónapokban a két kormány közölte, hogy tárgyalásokat folytatott, bár a megbeszélések tartalma nem ismert.
Kuba teljesen kifogyott a dízelből és a fűtőolajból az Egyesült Államok által bevezetett olajblokád következtében – közölte még szerdán Vicente de la O Levy kubai energiaügyi és bányászati miniszter. A kialakult helyzet miatt Havannában az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gördülő áramszünetei alakultak ki. A főváros egyes negyedeiben napi 20-22 órás áramszünetek vannak, miközben az országot már így is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány terheli. A kubai villamosenergia-rendszer jelenleg kizárólag hazai kitermelésű nyersolajra, földgázra és megújuló energiaforrásokra támaszkodik.
(MTI)
