A gazdaság 2021-ben 7 százalékkal nőtt, és az ország ismét megközelítette a teljes foglalkoztatást - idézte fel Matolcsy.
„Drámai hiba lett volna”
A jegybankelnök megjegyezte, hogy a válságkezeléshez forrást szerezni az állami vagyon erőltetett eladásával is lehetett volna, ez azonban "drámai hiba" lett volna. Másik út egy "óriási összegű devizahitel" felvétele lett volna szerinte az MNB által biztosított 11 ezer milliárd forint helyett. Az euró/dolláralapú hitelfelvétel azonban világjárvány és világgazdasági válság idején aligha lett volna megoldható, de ha mégis kivitelezhető lett volna, akkor közel 30 milliárd euró új hitelt kellett volna felvenni, ami több mint 20 százalékkal megemelte volna az államadósság rátáját - tette hozzá.
Az MNB a 2013-as jegybanki fordulat óta fokozatosan készült fel a válságkezelésre; az MNB programok tudatosan szűkítették a jegybanki mérleget, így a mérlegben már volt "hely" a mostani 11 ezer milliárdos forrás-bővülésre - hangsúlyozta.
Legnagyobb forrásteremtő szerep a régióban
A jegybankelnök leszögezte: a régióban Magyarországon vállalta a legnagyobb pénzügyi forrásteremtő szerepet a jegybank a válságkezelés során azzal, hogy a GDP 23 százalékával megemelte mérlegfőösszegét. A GDP arányában a lengyel jegybank 22,7 százalékkal, a horvát 14,2 százalékkal, a cseh 3,6 százalékkal, a román jegybank pedig 1,5 százalékkal emelte meg mérlegfőösszegét - fűzte hozzá.
Ennyi az egész!
"Ahogy a 2010-2019 közötti sikeres évtized jó alapot teremtett a 2020-2021-es eredményes válságkezeléshez, úgy építhetünk majd a jelenlegi sikerekre, amikor elindulunk a fenntartható felzárkózás felé. Ehhez először meg kell törni az infláció erős ütemét és helyre kell állítani pénzügyeink egyensúlyát", szögezte le Matolcsy György összegzésképpen írása végén - ismertette az MTI.
A jegybankelnök cikke nem sokkal azután jelent meg, hogy a forint az euróval szemben a 400-as lélektani határra gyengült, amely miatt nem kizárt, hogy az MNB rendkívüli lépésekre kényszerülhet.
Stagnálás és felkészülés. 
