Az MNB stabilitási jelentése szerint legalább 800 milliárd forintnyi nem teljesítő kereskedelmi ingatlanhitel áll a bankoknál. A Forbes-nak nyilatkozó Kandrács Csaba, a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (Mark) Zrt. vezérigazgatója szerint nagyjából öt-hatszáz ilyen ügylet lehet. A Mark ennek a felét venné át a hitelintézetektől, ekkora tétel már komoly, rendszerkockázatot csökkentő hatással bírna a bankrendszer tekintetében. Kandrács szerint a rendszer nyitott, így, ha a bankok több ingatlan felajánlásáról döntenének, a jegybank tulajdonában lévő cég nyitott azok átvételére.
| Kandrács Csaba szerint az előkészületek során a Bankszövetség mellett külön-külön a bankokkal is beszélgettek, de tárgyalnak az Európai Bizottsággal, az EKB-val, de érdeklődött a program iránt az IMF és az EBRD is. |
Jegybanki kényszer: nincs egyértelműen elvetve
Ahogy azt már korábban jelezték: a pénzintézetekre bízzák a felajánlásokat, de persze azt szeretnék, ha „kimazsolázás” helyett a bankok egész portfóliókat ajánlanának fel. Azt a Mark nem tudja megmondani, hogy egyes portfólióelemek mögé a bankok mekkora céltartalékot képeztek, s bár ezt az adat a jegybank számára elérhető, Kandrács Csaba szerint kényesen ügyelnek rá, hogy az MNB és köztük kínai fal legyen, hiszen ők piaci cégként nem élvezhetnek ilyen versenyelőnyt. Azt, hogy milyen áron jutnak majd hozzá az állományhoz, az minden esetben üzleti tárgyalások eredménye lesz – mondta a vezérigazgató. Onnantól kezdve, hogy a Mark piaci áron vásárol, se állami, se privát szereplő nem juthat támogatáshoz. E tekintetben mindegy, kitől jön az ingatlan – külföldi bank magya leányáól, vagy az állam által a közelmúltban megvásárolt hitelintézettől, az MKBtól és a Budapest Banktól.
A vezérigazgató szerint – aki Monetáris Tanács tagja is – ugyanakkor a jegybank pénzügyi stabilitási jelentése megpendíti, hogy tartalékképzési előírásokkal, vagy szigorúbb tőkekövetelményekkel rá lehetne venni a bankokat arra, hogy jóval szívesebben ajánlják fel „önként” a portfóliók egészét, vagy nagyobb elemeit a Mark-nak, ám erre Kandrács Csaba azt mondja, „ez az MNB dolga”, ők nem számolnak ezzel az eshetőséggel, üzleti logikájukat nem erre építik. Az ő dolguk, hogy vonzó ajánlatot tegyenek a bankok asztalára, hogy jegybanki nyomás nélkül is őket válasszák.
A jegybank mindenképp eléri célját
Bár egyelőre nem látszik, hogy megjelenne olyan szereplő a piacon, mint a Mark, de ha lesz ilyen és jobb áron elviszi az adott ingatlan(csomago)t a társaság előtt, akkor sem lesz baj, hiszen az MNB azon célja, hogy a rossz eszköz kikerüljön a banki könyvekből, teljesül – mondta a vezérigazgató. (Korábban a Deloitte adta közre, hogy az elmúlt években Nyugat-Európában rossz hiteleket felvásárló alapok elkezdtek a régió felé tekingetni, ráadásul számukra a Mark méretei lehetnek megfelelőek, hiszen – kis túlzással – egyetlen alap képes lenne a teljes hazai lejárt devizahitel-állományt felvásárolni.)
Az MNB arra számít, hogy az eddig céltartalékolásra használt tőke felszabadul, és hitelezésre költik a bankok. Kandrács szerint a bankoknak abban igazuk van, hogy tőkehelyzetük megengedné, hogy hitelezzenek, ám szerinte a hitelezési képességet el kell választani a hitelezési hajlandóságtól, amit az elmúlt évek rosszul kihelyezett hiteleinek mementója visszavet. Ha mi átvágjuk ezt a gordiuszi csomót, ha minden körülmény adott lesz a hitelezésre, árnyalódni fog az a kijelentés is, hogy nincs kinek hitelt adni – mondta a Forbes-nak Kandrács Csaba.
Arra a kérdésre, hogy miért lenne sikeresebb a Mark, mint a portfólióval 7 éve próbálkozó bankok, a vezérigazgató arra emlékeztet, hogy a társaság csak erre a területre fókuszál és nagyn volumennel
fog rendelkezni, ez pedig szülhet egy jobb megoldást. (Pl. ők maguk jelenhetnek meg a teljes portfólióval eladóként a globális rossz hitel piacon.) Persze ezt nagyban befolyásolja, milyen projektek kerülnek majd hozzájuk.
A társaság 606 millió forint összegben fizet osztalékot, részvényenként 112 forintot. 
