Rogán Antal és Windisch László egy korábbi találkozón. MTI Fotó: Kovács Tamás

A Magyar Reorganizációs és a Követeléskezelő Zrt. (MARK Zrt.) működését várhatóan jóváhagyja az EKB és az EU Bizottsága is - mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke hétfőn Budapesten egy szakmai fórumon.

300 milliárdból mehet

Az MNB alelnöke a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara közös rendezvényén elmondta: a jegybank első körben 300 milliárd forint forrást biztosít a MARK Zrt.-nek a működése megkezdéséhez.

Az MNB alapította társaság a kereskedelmi bankok rossz projekt- és kereskedelmi ingatlanhiteleit vásárolná fel, hogy a pénzintézetek a rossz eszközöktől megszabadulva jobban bekapcsolódjanak a vállalati hitelezésbe - tette hozzá.

Bejött a hitelprogram

Windisch László a jegybanki új gondolkodásmód példájaként említette, hogy az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) különböző szakaszaiban együttesen 1700 milliárd forint hitelhez jutott a vállalati szektor, ez különösen a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) forráshoz jutását segítette, mintegy 25 000 kkv jutott hitelhez az nhp révén.

A jegybanki alelnök elmondta: az MNB által indított önfinanszírozási program hatására 2014 áprilisa óta 1600 milliárd forinttal nőtt a kereskedelmi bankok állampapír-állománya, ezzel is segítve az államháztartás hazai finanszírozását. Az önfinanszírozási program ahhoz is hozzájárult, hogy az állampapírok átlagos lejárata meghosszabbodott, jelenleg 3,6 évre nőtt a pénzintézeteknél lévő állampapírok átlagos futamideje.

Windisch László kiemelte: az önfinanszírozási program eredményeként lényegesen csökkent az összes állampapír-állományon belül a devizában kibocsátott és nyilvántartott papírok aránya is, ezt jövőre várhatóan 30 százalék alá lehet majd mérsékelni.

Kellett a felügyelet

Az alelnök szólt arról: helyes döntésnek bizonyult a pénzügyi felügyelet MNB-be történő beolvadása, ezzel is erősödött a hazai pénzügyi szektor makro- és mikroprudenciális felügyelete. Kiemelte: a tervek szerint a jövőben a jegybank tovább erősíti a felügyeleti szerepét. Ennek részeként kitért arra: ha egy-egy pénzügyi intézménynél szokatlan folyamatok gyanúja merül fel, a vizsgálatokra úgynevezett "rapid egységeket" küldhetnek majd ki, amelyek gyors ellenőrzéseket tudnak majd lefolytatni.