Lavinát okozott Itália legrégibb és eddig a legmegbízhatóbbnak tartott bankja - kommentálta az olasz sajtó a Monte dei Paschi di Siena (Mps) botrányának dagadását. A derivatív tranzakciók következében jelentős hiányt felhalmozó sienai bank papírjai zuhanásnak indultak, magukkal sodorva az egész milánói tőzsdét. Az Mps-részvények a keddi jelentős értékcsökkenés után ma már csaknem tíz százalékot veszítettek. Az értékvesztést Giuseppe Mussari lemondásának bejelentése fokozta. Az Olasz Bankszövetség (ABI) elnöke a sajtóban is közölt levélben jelentette be "azonnali és visszavonhatatlan" távozását.
A Mps éléről az ABI elnökévé 2010-ben kinevezett Mussari ártatlannak nevezte magát a sienai bankot érintő botrányban, lemondását azonban szükségesnek nevezte, hogy a botrány ne sodorja magával az ABI-t is. Mussari 2001-től a bank többségi részvényese, az Mps Alapítvány, majd 2006-tól négy éven át az Mps bank elnöke volt. Ebben az időszakban az Mps több üzleti bankkal is derivatív tranzakciókat bonyolított le: a Deutsche Bankkal (ez az úgynevezett Alexandria-botrány), a JP Morgannal és a Nomurával (Sartorini-botrány).
Lapértesülés szerint Alessandro Profumo, az Mps jelenlegi elnöke a botrányok hatására 500 millióval megemelte az olasz államtól kért tőkésítési segítséget, amelynek összege így elérte a 3,9 milliárd eurót. A banknak nyújtandó segítségről február végén születhet döntés. Az Mps péntekre összehívta igazgatótanácsi ülését, amelynek napirendjén Mussari vezetési időszakának felelősségi kérdései is szerepelnek. Az 1472-ben alapított sienai bankot 1999-től jegyzik a tőzsdén. 2011-ben a negyedik legnagyobb olasz bank volt.
Az Egyesült Államok feloldja a fehérorosz káliumsóra kivetett szankciókat. 
