„A Tisza Takarékszövetkezet kizárásával lezárult a szektor megtisztulása”. Ezzel a címmel harangozta be a néhai Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) – ma Integrált Hitelintézetek Központi Szervezete – 2014 decemberében a honlapján megjelentett sajtóközleményében, hogy súlyos működési, hitelezési szabálytalanságokat és tőkehiányt tárt fel az integrációs törvény alapján indított szakértői vizsgálat e takaréknál.
Mint írták, a pénzügyi összeomlás elkerülése és a betétesek védelme érdekében az SZHISZ december 5-én azonnali hatállyal kizárta a takarékszövetkezetet az integrációból és e döntéséről a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). A szövetkezeti integrációról rendelkező törvény alapján ilyen esetben az MNB-nek vissza kellett vonnia a kizárt takarékszövetkezet engedélyét, amelyet még ugyanazon a napon meg is tett. Egyúttal a kártalanítás érdekében betétkifizetési tilalmat rendelt el, megtiltotta, hogy a Tisza újabb kockázatvállalással járó ügyleteket kössön, vagy hitel- és kölcsönszerződésben foglalt határidőket meghosszabbítson. S végül, de nem utolsósorban az MNB felügyeleti biztosokat állított a Tisza élére.
Az 1992-ben elindult takarékszövetkezet a 2014. szeptember végi adatok szerint 10 860 betétessel rendelkezett, jellemzően Jász-Nagykun-Szolnok megyében és környékén tevékenykedett. A mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése a hitelintézeti szektorban nagyon csekély volt, mintegy 0,04 százalék, ami azt jelenti, hogy a vele történtek nem rengették meg a szövetkezeti hitelintézeti szektort.
A problémák persze már korábban jelentkeztek, a mintegy két hét múlva, május 1-jén az MKB Bankkal egyesülő, vele együtt MBH Magyar Bankholding néven Magyarország második legnagyobb bankjaként tovább működő Takarékbank 2014 szeptemberben hirdetett válsághelyzetet és függesztette fel a Tisza ügyvezetését, miután az integrációs törvény alapján indított szakértői vizsgálat súlyos működési szabálytalanságokat és tőkehiányt tárt fel. A krízishelyzetben lévő takarékszövetkezet működésének irányítására és további vizsgálatok lefolytatására átmenetileg két új ügyvezetőt nevezett ki a szektor központi bankja. A további helyszíni vizsgálatok során azonban újabb tőkehiányra, valamint súlyos hitelezési szabálytalanságokra is fény derült, ami nyilvánvalóvá tette: alultőkésítettsége miatt a takarékszövetkezet nem lesz képes a jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására.
A szakértői vizsgálat megállapította, hogy az intézmény saját tőkéje 2014. szeptember 30-án negatívba fordult, szavatolótőkéjének hiánya meghaladta a 700 millió forintot. Az intézmény kedvezőtlen hitelezési mutatója megállíthatatlanul romlott: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya 2014. szeptember 30-án már elérte a 21 százalékot, azaz a törvényben meghatározott plafon közel kétszeresét. A Tisza jogszabályokat sértő hitelezési gyakorlata a Takarékbank megítélése szerint olyan hitelportfolió kialakulásához vezetett, amelynek összetétele kritikus azonnali és jövőbeni kockázatokat rejtett magában: lehetetlenné tette a további tőkevesztés megakadályozását, végső soron azt, hogy a takarék észszerű piaci eszközökkel meg lehessen menteni.
A Tisza kizárása azért volt fontos mérföldkő a 2013 őszén indul takarékszövetkezeti integrációs folyamatban, mert – ahogy a SZHISZ közleménye fogalmazott – ért a végére a takarékszövetkezeti szektor megtisztulása, az elmúlt évtizedekből örökölt problémák feltárása és orvoslása, „befejeződött az a másfél éve kezdődött vizsgálatsorozat, amely a felelőtlenül gazdálkodó intézmények kiszűrését célozta a korábban – megfelelő integráción belüli ellenőrzési rendszer híján – átláthatatlanul működő szövetkezeti szektorból”.
A Tisza kizárását követően 117 szövetkezeti hitelintézet maradt az integrációban, amelyek aztán 2019 novemberéig több lépésben beolvadtak a Takarékbankba.
Több mint nyolc évbe telt azonban, míg az ezek szerint utolsó renitens pénzintézet jogilag is eltűnt a süllyesztőben. Bár a Szolnoki Törvényszék Cégbírósága 2022. november 23-ai hatállyal törölte a Tisza Takarékszövetkezetet a cégjegyzékből, a Fővárosi Törvényszék csak most fejezte be a vele szemben még 2016 februárjában indult felszámolási eljárást és mondta ki, hogy a takarék jogutód nélkül megszűnt – derül ki a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. mostani tájékoztatásából.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
