126-ból 1 : itt a vége a takarékszövetkezeti integrációnak

Az elmúlt évtizedekben a szövetkezeti hitelintézetek a világ több országában erős konszolidáción mentek keresztül, egyrészt az egyre szigorodó jogszabályi és tőkekövetelmények, másrészt a növekvő versenyhelyzet miatt. Jó példa erre a holland Rabobank, amely 106 takarékszövetkezet egyesítésével jött létre 2016-ban.

Magyarországon a 2013-ban meghozott szövetkezeti hitelintézetekről szóló törvény alapján gyorsult fel a takarékszövetkezetek integrációja. Az egymástól eltérő termékekkel és szolgáltatásokkal, saját értékesítési gyakorlat és szabályok mentén, különböző arculattal és informatikai rendszerekkel, sokszor egymással is versenyezve működő 122 takarékszövetkezet és három regionális bank 2016 végére 55, majd 2017 végére 15 regionális székhelyű szövetkezeti hitelintézetben egyesült. Közben 2015-ben a korábbi FHB Csoport is belépett az integrációba, amelynek kereskedelmi bankja 2019-ben a 15 másik hitelintézettel együtt az új Takarékbank Zrt.-ben fuzionált.

Az új, közös kereskedelmi bank létrehozásával a Takarék Csoport üzleti irányító szervezetében, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben a treasury és befektetési üzletág mellett a stratégiaalkotó, üzleti irányító, kontroll és támogató területek maradtak, a Takarék Jelzálogbank Nyrt. pedig jelentős portfoliótisztítást hajtott végre, és mára szakosított hitelintézetként kizárólag jelzáloghitelek refinanszírozásával foglalkozik.

A hétéves folyamat során a cégjogi fúziókat alapvető üzleti-szerkezeti átalakítások kísérték, a korábbi takarékok és a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. teljes lakossági és vállalati hitel-, betét- és számlaállománya az új Takarékbankhoz került. A termékkonszolidáció keretében a jogelőd takarékszövetkezetek csaknem 60 évnyi termékfejlesztését, hatvanezer termékét egységesítették, úgy, hogy a hét év során a fejlesztések, egyesülések, jogszabálykövetések miatt termékenként hússzor-ötvenszer kellett módosítani a termékszabályzaton. Az új Takarékbankba hétezer alkalmazottat integráltak fokozatosan, egységesítve a munkaköröket és a szerződéseket. Igen jelentős konszolidáció ment végbe a vállalatirányítás, az üzleti folyamatok és üzletágak, a szervezeti struktúra és kultúra, valamint a háttérműveleti tevékenységek terén (pl. operáció, HR, pénzügy, kontrolling, jog stb.).

Az üzleti-szervezeti átalakítások komplexitását és költségeit jelentősen növelték a szigorodó nemzetközi tőkekövetelmények (Basel IV, CRD5/CRR2), a hazai piaci és szabályozói változások (azonnali fizetési rendszerre való átállás, PSD2, IFRS9, GDPR), valamint az informatikai és digitalizációs piaci igények erőteljes fokozódása.

A párhuzamosságok megszüntetése és a tartósan veszteségesen működő egységek összevonása ellenére a Takarékbank még mindig az ország messze legnagyobb fiókhálózatát működteti. Emellett Magyarországon egyedüliként 15 Takarék Mobil Bankfiókot üzemeltet, amelyek olyan kistelepüléseket és területeket is kiszolgálnak, ahol egyetlen bankfiók sincs.

Az egyesítési folyamat során bevezették a központi értékesítéstámogatást, az értékesítők oktatását, a próbavásárlói rendszert, átszervezték az ügynöki rendszert és a biztosítás-közvetítést. Egységes prémium és private banking területet alakítottak ki, önálló agrár üzletágat hoztak létre. Egységesítették a tájékoztató anyagokat, a telefonos Ügyfélszolgálatot, az ATM-ek működtetését, a brandet, és tart a közös fiókhálózati arculat kialakítása.

A közös informatikai rendszer fokozatos kiépítése során a korábbi kilenc, teljesen eltérő kapacitású és minőségű számlavezető alaprendszerből egyet tartottak meg, amelyet folyamatosan fejlesztve és egy robosztus tranzakciós motorral ellátva alkalmassá tették a hatalmas termékpaletta befogadására és több millió számla kezelésére. Az informatikai kihívásokat bonyolította, hogy a takarékok nem önálló pénzintézetekként csatlakoztak az országos elszámolási rendszerhez (GIRO), hanem központi bankjukon keresztül, ami különösen az azonnali fizetési rendszer bevezetésekor jelentett igen komplex feladatot. 2013 óta a migrációk során közel 3,4 millió gigabyte adatot kezeltek és költöztettek át. Csaknem ezer szatellitrendszerből végül csupán mintegy százat őriztek meg, a szervertermek számát húszról kettőre csökkentették. A korábbi takarékok által kiépített 6 netbank rendszert egyetlen közösbe integrálták. Az utolsó 6 korábbi takarék állományainak migrációját az azonnali fizetési rendszer zavartalan működtetése mellett kellett végrehajtani, ami rendkívüli kihívást jelentett a Takarékbank, valamint a fúziók informatikai támogatásával és az AFR bevezetésével megbízott Takarékinfo Zrt. számára.

Az átalakítások során kiemelt figyelmet fordítottak a takarékszövetkezeti tradíciók és értékek megőrzésére is. A korábbi takarékszövetkezetek részjegytulajdonosai számára lehetővé tették, hogy az új Takarékbank közvetlen vagy – a Takarék Egyesült Szövetkezetbe belépve – közvetett tulajdonosaivá váljanak, illetve elszámoltak mindazokkal, akik egyik lehetőséggel sem kívántak élni. Korábbi tulajdonosok keresetét a napokban pedig elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága, kimondva, hogy az integráció nem ütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményébe.

Az integráció befejezésével lezártunk egy jelentős fejezetet a takarékszövetkezetek közel 150 éves történetében. Ugyanakkor a Takarékbank létrehozása nem cél volt, hanem eszköz ahhoz, hogy 1,1 millió ügyfelünket, vidékieket és városiakat, magánembereket, vállalkozásokat és önkormányzatokat minél hatékonyabban szolgáljuk ki, korszerű és az igényeikhez leginkább igazodó termékeket kínáljunk nekik. Az integráció lezárása után tovább dolgozunk, hogy ügyfeleink hosszú távon is az ország egyik legnagyobb és legígéretesebb pénzintézeteként, megbízható pénzügyi partnerként támaszkodhassanak ránk – mondta Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója.

A takarékszövetkezetek által 2018 novemberében egyhangúlag elfogadott, 2023-ig szóló, frissített ötéves stratégia azzal számol, hogy a szektor modernizálása, a jelentős digitális fejlesztések, valamint az egységes kereskedelmi bank létrehozásával járó üzleti potenciál és a hatékonyabb működés révén a Takarék Csoport 2024-re 10 százalékra növeli piaci részesedését, évi 30 milliárd forintos eredménnyel.

A takarékszektor egységesítése számokban (2013-2020)