Az államtitkár a tranzakciós illetékkel kapcsolatban elmondta: folyamatos egyeztetések vannak a bankokkal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, ezekből az egyeztetésekből származik az adónemre vonatkozó szám a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban. Bár a költségvetés sarokszámai után a bankok mégis meglepődtek, nemcsak az adó mértékén (eredetileg 130 milliárdot tervezett beszedni belőle a kormány), hanem azon is, hogy a tárgyalás vége előtt a kormány a nyilvánosságot kész tényként jelentette be az adóból várt, megemelt bevételi számot.
Cséfalvay hozzátette, hogy a kulcs és a kivetési alap változatlan, így a jelenlegi számítások szerint a bevételi összeg elérhető.
Az államtitkár az eurózóna változásaival, bizonytalanságaival indokolta, hogy a kormány óvatos, konzervatív költségvetést készített a jövő évre. Szavai szerint "masszív tartalékok vannak benne".
Az IMF megállapodás lesz a ráadás
Az összesen 300 milliárd forint tartalék tartalmazza az általános tartalékot, a céltartalékot (ezt szinte biztos, hogy elköltik jövőre a bérek kompenzálására - A szerk.) és az Országvédelmi Alapot, egyenként 100-100 milliárd forinttal. Kiemelte: az is egyfajta tartaléknak tekinthető, hogy a költségvetés nem számol az IMF védőhálójának jótékony hatásaival, vagyis az erősödő árfolyammal és a csökkenő állampapír hozamokkal. Azzal számol viszont, és Magyarország törekvése is az, hogy ez a védőháló mielőbb létrejön.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország jelenleg is és a jövőben is képes adósságát finanszírozni a piacról, a kérdés az, hogy milyen kamatszinten. Úgy vélte, ha van egy IMF védőháló, az nyilvánvalóan egy alacsonyabb kamatszintet jelent majd és egyben megtakarítást a költségvetésben is (a költségvetésben az "implicit tartalék" címen szerepel). Ezzel azonban a költségvetés nem számol, így amikor létrejön a megállapodás, annak pozitív hatása lehet az állampapír hozamokra, és ez egy tartalék mozgásteret jelent a költségvetés számára - fejtette ki Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár szerint a tartalékok biztosítják, hogy ha a tervezett 1,6 százaléknál alacsonyabb, akár 1 százalék alatti lesz a növekedés jövőre (ami elvileg a kormány mögött álló "gazdaságpolitikai műhely" szerint nem számít növekedésnek), akkor is tarthatók a költségvetés számai. Elmondta az is, hogy a sarokszámokból semmiképpen nem szeretne engedni a kormány. Tartani szeretné a GDP-arányosan 2,2 százalékos államháztartási hiányt és a csökkenő adósságot, amely GDP-arányosan 76 százalék körül alakul jövőre (ezek a prognózisok nagyjából megegyeznek az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében szereplő számokkal).
Konstruktív egyeztetésben bízik a reklámszövetség. 
