A svájci bankok kimerítették az ország adófizetőnek jóindulatát – mondta Karin Keller-Sutter, a berni kormány pénzügyminisztere. Ezzel magyarázta, miért döntött úgy az ország pénzügyi vezetősége, hogy alaposan megemeli a nagybankok tőketartalékolási követelményét.
A tárcavezető szerint egyszerre akarják fenntartani a pénzintézetek versenyképességét és megkímélni az adófizetőket attól, hogy a tavalyihoz hasonló összeget legyenek kénytelenek áldozni egyikük megmentésére. Arról az ügyletről beszélt, amelyben az UBS cikk-cakkos jegybanki és kormánygaranciák mellett felvásárolta nagy versenytársát, a Credit Suisse-t.
A Reuters összefoglalója szerint az UBS 3 milliárd svájci frankot fizetett a portékáért és átvállalta annak 5 milliárd frankos veszteségét a jegybank és a kormány hátszelével létrejött üzletben. A központi bank százmillió frank likviditási keretet biztosított az üzlethez, a kormány 9 milliárd frank erejéig garanciát vállalat a veszteségek kifizetésére. Ez azt jelentette, hogy az UBS fizette a felvásárlással hozzákerült első 5 milliárd frankos hiányt, a kormány a következő 9 milliárdot, ha újabb veszteségek merülnének fel és újra az UBS nyúlna a zsebébe, ha még ezen felül is találnának lyukakat. A svájci pénzügyi felügyelet (FINMA) szerint fennállt a kockázata annak, hogy a Credit Suisse annak ellenére illikviddé válik, hogy nem veszíti el a fizetőképességét, csak éppen nem tudja megmozdítani a befektetésekben lekötött pénzét.
A hasonló gondok megelőzése érdekében a kormány megemeli a nagybankok tőketartalék-követelményét. Hogy mennyire, azt csak találgatják a szakértők. Az UBS esetén elérheti a 15-25 milliárd dollárt az az összeg, aminek a trezorban kell lennie bármilyen fizetési gond esetére. A bank persze azzal revolverezi a kormányt, hogy ha megnövelik a költségeit, akkor romolhat a versenyképessége, akárcsak a többi hasonló helyzetbe kerülő svájci nagybanknak.
Nem rajonganak érte
A berni kormány terveit pár hónapja kritizálta Sergio Ermotti, az UBS vezérigazgatója, aki 2011 és 2020 között vezette a bankot, majd 2023-ban visszahívták a vezetői pozícióba. A bankvezér szerint Svájcnak globális kihívói vannak, amelyek elvehetik tőle az első helyet a vagyonkezelés üzletágában. Hongkong, Szingapúr és az Egyesült Államok agresszíven igyekszik terjeszkedni ezen a piacon, és ez nem is marad hatástalan.
„Nem lehetünk elbizakodottak és nem gondolhatjuk komolyan, hogy helyi szintű bankokkal, amelyek erősen versenyeznek egymással a hazai piacukon, hatékonyan részt tudunk venni a nemzetközi pénzpiaci versenyben.”
Ermotti nem véletlenül beszélt erről, mivel a küszöbön álló szabályozás főként az UBS életét nehezítené meg. Ugyanakkor a svájci államkincstár szakemberei úgy gondolják, hogy be kellene vezetni egy ilyen szabályt, hogy elkerülhetőek legyenek a Credit Suisse-bukáshoz hasonló esetek.
Fotó: UBS
Ahogy arról tavaly beszámoltunk, az akkor 167 éves Credit Suisse az amerikai Silicon Valley Bank és a Signature Bank összeomlása nyomán sodródott válságba és a svájci jegybanknak likviditási hitellel kellett kisegítenie.
A két bank egy évvel korábban merőben más teljesítményt nyújtott. Míg az UBS 2022-ben 7,6 milliárd dolláros (2800 milliárd forint) profitot termelt, addig a Credit Suisse veszteségei 7,9 milliárd dollárt tettek ki. Ez a különbség a két pénzintézet árfolyamán is meglátszott, a Credit Suisse papírjai eddig bő 70 százalékkal gyengültek, az UBS-részvények viszont lényegében stagnáltak. Mindkét bank a 30 globális rendszerfontosságú pénzintézet közé tartozik, amelyek az illetékes hatóságok szoros megfigyelése alatt állnak, különös tekintettel arra, hogy a Credit Suisse összeomlása az egész pénzügyi rendszerre hatással lenne.
Több ügyfél került ismét slamasztikába. 
